Csőzik László polgármester március 15-én ünnepélyes keretek közt átadta a városi kitüntetéseket. Kóka Rozália néprajzkutató Érd díszpolgára lett. Érdi Tudományos Díjjal ismerték el dr. Lázár Marianna munkásságát, és az Érd Városáért Kitüntetést (külkapcsolati tagozat) adományozták Csibrák Csabának. A Batthyány Fülöp Díjat posztumusz ítélték oda Hegedűs Gézának. A Csuka Zoltán Díjat Pergel Antal vehette át, míg az Érdi Művészeti Díjat Kiss László. A város és az Írószövetség által alapított Bella István Díjjal dr. Lajtos Nórát jutalmazták.
Ahogy Csőzik László fogalmazott: akik kitüntetést kaptak, mind példaként szolgálhatnak a város lakói számára.
A plaketteket, szobrokat Eöry Emil szobrászművész alkotta. Az elismeréseket Csőzik László polgármester adta át a kitüntetetteknek, akik beírták nevüket Érd krónikájába.
Kóka Rozália szervezte meg az Érdi Bukovinai Székely Népdalkört, és fáradhatatlanul küzdött az erdélyi, moldvai és bukovinai magyar népi kultúra, dal-, mese- és népdalkincs felkutatásáért, megörökítéséért, megőrzéséért. Bár most ünnepli 80. születésnapját, ez a díj nem az életmű lezárása, csupán egy állomás: mint Rózsika az ÉrdMost-nak elmondta, nem tervez pihenést.
Több éves néprajzi gyűjtőmunkájára alapozva egy könyv megírására készül, és a népdalkörben is tevékenykedni szeretne.
Csibrák Csaba pedagógus, volt önkormányzati képviselő 2002-től ápolja Érd és lengyel testvérvárosa, Lubaczów között a baráti és szakmai kapcsolatot. Érden, a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd az ELTE orosz–történelem szakán szerzett diplomát. Jelenleg a diósdi Eötvös József Általános Iskola tanára.
Mivel március 15-én is épp Lengyelországban tartózkodott, a díjat leánya vette át.
Dr. Lázár Marianna egyetemi adjunktus a Károli Gáspár Református Egyetem japán szakos tanulója volt. Pályáját a japán Rjúkoku Egyetem tanársegédjeként kezdte. 2012 és 2016 között a Japán Oktatási, Tudományos, Sport- és Kulturális Minisztérium tudományos ösztöndíjával kutatott a Kóbe Egyetemen, majd a Rjúkoku Egyetemen. 2013-tól japán történelmi és művészeti múzeumokban végezte szakmai gyakorlatát.
Eddigi pályafutása alatt számos japán, angol és magyar nyelvű publikációja vált ismertté a szakmai közönség előtt.
Pergel Antal a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett, az ELTE-n középiskolai történelemtanárként végzett. A 220. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben tanított, majd vezette az intézményt. Jelenleg az Érdi Szakképzési Centrum főigazgatója. A „Malenkij robot” Emlékbizottság elnöke, rendszeresen tart előadásokat, több történelmi, diplomáciai témájú kötete is megjelent. Publikál az érdi IRKA irodalmi-kulturális folyóiratban, és tagja az érdi Irodalom-kedvelők Klubjának.
Pergel Antal a Csuka Zoltán Díjjal járó pénzjutalmat a VMG diákjai javára ajánlotta fel.
Kiss László virtuóz zenész és zeneszerző, aki szakmai körökben is elismert és kivételes
tehetségnek számít. Az érdi közönség előtt több alkalommal szerepelt. Az általa alapított Kiss Company az egyik legfontosabb Érd és a környék együttesei között. Feleségével, Kissné Matkó Gabriellával gitársulit vezetnek, hangszerboltjukat harminc éve alapították.
Kiss László önzetlenül támogatja a tehetségeket, és segíti az AVL – Érdi Jazz Fesztivál
sikerét.
Dr. Lajtos Nóra író, költő, irodalomtörténész. Állandó szereplője a Versmaratonnak. Művei jelentek meg Az év versei, Az év novellái, illetve A századelő novellái című antológiákban. A hetedik online folyóirat szerkesztője. Versei, novellái, drámája, kritikái, tanulmányai, esszéi, recenziói, tárcái jelentek meg számos belföldi és külföldi folyóiratban. Publikációi száma eléri a 300-at.
„Lajtos Nóra sokszínű és sokféle műfajban alkotó szerző. Biztonsággal közlekedik vers és gyerekvers, próza, tárca, kritika és novella között. Tud tudatosan, formák által, fegyelmezetten írni, de ismeri a zsigerből jövő írás természetét is” – fogalmazott laudációjában Kulin Borbála irodalomtörténész, költő.
Az Érdi Batthyány Fülöp Díj idei posztumusz kitüntetettje Hegedűs Géza néhai önkormányzati képviselő, aki a Benta-Völgye Termelőszövetkezetnek 1972-től vezetője, majd 1985-től – hat alkalommal – elnöke is volt. A téesz húsüzeme a vezetése alatt vált országosan ismertté és elismertté. Elnöksége idején, az 1970-es, 1980-as években az ezer embernek munkát biztosító vállalat igazi etalonnak számított.
