„Mintha sötét szobában lépkednénk és tapogatnánk a tárgyakat” – fogalmazott a jelenlegi gazdasági környezetet jellemezve Csőzik László Érd Megyei Jogú Város képviselő-testületének költségvetési vitáját megnyitva. Hozzátéve: nagyon feszes, puritán és takarékos költségvetést lehet csak ilyen helyzetben letenni az asztalra. Mint mondta, ebben az évben is gúzsba kötve kell táncolnia az önkormányzatnak, vigyázva arra, hogy ne álljunk fejre.

Érd tavaly közel 4,78 milliárd forint állami támogatást kapott, idén ez az összeg 5,32 milliárdra nő. Ez a polgármester számítása szerint összességében 11 százalékos növekedést jelent. Összevetve a KSH tájékoztatása szerint 24,5 százalékos inflációs rátát a minimálbér 16 százalékos emelkedésével, a biztosított többletpénz kevés lesz, vélte a polgármester. Főleg, hogy több tervezett kiadás tekintetében – ilyen például a közétkeztetés – az inflációs ráta messze magasabb 24,5 százaléknál, eléri a 40 százalékot is. „Az elszabadult infláció egyszerűen felzabálja a korábbi reálbér-emelkedés hatásait” – tette hozzá.

A megnövekedett állami támogatásból 265 millió forintot – tehát az összegnek közel felét – az energiaár-emelkedés hatásainak kompenzálására kapta a város. A maradékból pedig szolidaritási hozzájárulás címén a tavalyi összegnél 72 millió forinttal többet (csaknem 200 milliót) mindjárt el is von az állam. Ezt a hozzájárulást a polgármester egyszerűen sarc néven szokta emlegetni.

„Mivel a település-üzemeltetési, közvilágítási és temető-üzemeltetési támogatás megegyezik a tavalyi évivel, ez annyit jelent, hogy a feladatok jelentős részét a korábbi évekhez hasonlóan saját forrásból kell finanszíroznia az önkormányzatnak.” Iparűzési adóbevételek tekintetében az önkormányzat növekménnyel számol: 2022-ben 4,376 milliárd forint folyt be – az előzetes becsléshez képest tehát 700 millió forintos többlet teljesült. Idén az előterjesztés 4,7 milliárdos bevétellel számol, ami az ellenzék szerit erősen alábecsült összeg.

T. Mészáros András (Fidesz-KDNP) szerint ez olyan, mintha  500-700 millió forintról a város eleve lemondana. „Meggyőződésem, hogy erről nem mondunk le eleve, be fognak folyni ezek a pénzek, és jóval szabadabb, titkosított felhasználásuk fog bekövetkezni” – fogalmazta meg gyanúját az előző városvezető.

„El kéne már azt felejteni, hogy csak a vezető koalíció tudhatja, hogy mire költi a város a pénzt, a többieknek pedig coki” – fogalmazott, majd szokásához híven csattanós zárással ült vissza a helyére: „Ez a költségvetés nem valós, ez nem Érd épülésére, hanem a szétverésére irányul” – mondta.

Tetlák Örs alpolgármester föl is vette a kesztyűt, azzal vádolva a volt polgármestert, hogy működése idején csődbe vitte Érdet, amire következett erről egy rövid csörte, melynek végén T. Mészáros András rövid időre kivonult a teremből.

Bár hihetnénk, a számok egzakt dolgok, melyek összeadása és kivonása mindenkinél ugyanannyi, de kiderült, hogy egy költségvetési vitában ez nincs így. Ráadásul egy közgyűlésen a százmilliók röpködnek úgy a levegőben, mint nekünk vásárláskor a kasszánál az ezresek. Simó Károly (Fidesz-KDNP) például arra hívta fel a figyelmet, hogy az államtól származó támogatás nem öt-, hanem több mint hatszázmillióval növekedett. Egy másik oszlopban szerepelő másik hatszáz milliós kiadási tétel pedig valójában kilencszáz.
„Nem feltételezem, hogy aki tervezte a költségvetést, az tiszta szándékkal tette. Már az előző költségvetésnél is láttuk, hogy olyan tételek voltak benne költség-oldalon, amelyek fiktív tételként kerültek bele, nyilván azzal a szándékkal, hogy majd lehessen siránkozni, hogy ha ezek nem jönnek be, akkor Érd csődbe megy. Jó lenne, ha itt egy takarékos költségvetést látnánk, de ez nem az.”

Csőzik László visszautalt az expozéjában előadott érvekre, miszerint ilyen bizonytalan gazdasági helyzetben még sosem kellett költségvetést tervezni.
„Mi legalább behoztuk a közgyűlés elé, itt van minden szám. Amit ma látunk és gondolunk, azt tettük bele, míg a kormány rendeleti költségvetéssel működteti az országot. Abból indultunk ki, mi az a minimális szolgáltatás és fejlesztés, amit az érdi embereknek nyújtanunk kell, és abból már nem veszünk le. Legyen meg az érzésünk, hogy ez a város tud csinosodni, fejlődni, és fönntartja az önkormányzat által biztosított szolgáltatások minőségét.”

Csőzik László az adóbevételekkel kapcsolatos megjegyzésre is reagált. Hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben, amikor nap mint nap kisvállalkozások tucatjai zárnak be, nem merne 5-700 millió forintos adóbevétel-növekménnyel kalkulálni. Már annak is örülne, ha az előirányzott bevétel megvalósulna.

Simó kifogásolta még azt is, hogy a Pénzügyi Bizottság hiába kérte a legnagyobb költségvetési tételből gazdálkodó szerv, az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény részletes költségvetését és a háttérszámokat. Azt a gyanúját fogalmazta meg ezzel kapcsolatosan, hogy a városvezetés kiszervezni készül azt egy költségvetésen kívüli intézménybe, amelyben a képviselők számára átláthatatlanul lehet majd költeni a pénzeket.

Válaszában a polgármester elmondta, hogy amikor Simó Károly évente kétszer elkéri az ÉKFI százezer forint feletti költéseinek dokumentációját, mindig meg is szokta kapni, és személyes véleménye szerint az ilyen intézményeket a legcélszerűbb költségvetési szervként célszerű működtetni, mert úgy lehet kontroll alatt tartani. A gyanúnak tehát semmi alapja nincsen.

A vita nem volt mentes a politikai és személyeskedő adok-kapoktól sem. T. Mészáros András a Modern Városok Programjára is kitért, szerinte azzal nem szeret foglalkozni a városvezetés, és nem is méltóképp valósítják meg. Nem először illette ilyen váddal az utódját. Csőzik László polgármester válaszában ismertette, milyen fejlesztések valósultak meg a jelenlegi városvezetés alatt e program keretéből, és hangsúlyozta azt is: szeretnék a megítélt összeget az utolsó fillérig igénybe venni.

Ami a személyeskedést illeti: Lengyel Péter „párszaszájúnak” – azaz a kígyók nyelvén beszélőnek (utalás a Harry Potter-sorozatra -a szerk.) – nevezte Simó Károly Fidesz-KDNP-s képviselőt, T. Mészáros András pedig elsiratta az érdi demokráciát, majd a közbeszóló Tetlák Örstől az iránt tudakozódott, hogy fog-e káromkodni az ülésen, mert az szokása.

Tetlák Örs közölte, hogy az érdi demokrácia-deficiten együtt zokog T. Mészáros Andrással és Simó Károllyal, akik teszik ezt egy olyan párt helyi képviselőiként, amely kivezette az országot a demokratikus országok családjából és kiültette Európa szégyenpadjára. A magyar parlamentben nem excell táblázatokat hiányolnak az ellenzék képviselői, hanem a kormánypárt képviselőit. Üres padsorokkal ugyanis nem lehet demokratikus kérdéseket megvitatni….”

A költségvetést végül a közgyűlés elfogadta, az ellenzék pedig – a papírforma szerint – nemmel szavazott.
Az ülés kis szünet után folytatódott… Mi is folytatjuk.