A keddi közgyűlés egyik legfontosabb kérdése az volt, tudnak-e közös álláspontra jutni a városatyák a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény illetve a járóbeteg-szakellátás államosítása kérdésében. Hamar kiderült, hogy nem.

A megtárgyalásra bocsátott határozati javaslat kétségkívül roppant kínos helyzetbe hozta a Fidesz-KDNP frakciót: választaniuk kellett, hogy az Érd polgárai előtt népszerűtlen kormányzati törekvés mellett állnak ki, vagy összeszorított fogakkal a városvezetést támogatják.

A határozati javaslat ugyanis arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy esküjüknek megfelelően, Érd polgárai érdekében, helyzeti előnyükből fakadóan kezdeményezzenek tárgyalásokat a kormány tagjaival a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény önkormányzati fenntartásban való megtartása érdekében.

A vitában T. Mészáros András úgy fogalmazott: a céllal, vagyis, hogy maradjon önkormányzati fenntartásban a szakrendelő, „tökéletesen egyet tud érteni mindenki”, a „körítéssel” azonban, ami „rosszindulatú feltételezések tömkelege” már nem, ezért nem támogatják az előterjesztést.

Bács István (Fidesz-KDNP) szerint a határozat szövege alaptörvény-ellenes, ezért felesleges is beszélni róla. Majd mielőtt megkérdezhették volna, mire gondol, sietősen távozott az ülésteremből.

Végül – nem meglepő módon – a papírforma érvényesült: amit az egyik csoport terjeszt elő, azt a másik ellenzi, egyéni mérlegelésnek helye nincs. A határozatot különösebb vita nélkül elfogadta a testületi többség. A közgyűlés tehát végül december 13-ai határozatában felkérte Aradszki András országgyűlési képviselőt – aki nem volt jelen a közgyűlésen -, hogy valamennyi lehetséges fórumon adjon hangot a város tiltakozásának a tervezett átalakítás, a járóbeteg-szakellátás államosítása ellen, és ne támogasson olyan törvényjavaslatot a parlamentben, amely ellentétes a város szándékával. Kezdeményezzen egyeztetéseket, és folytasson tárgyalásokat a közgyűlési döntés támogatása érdekében, az eredményről pedig legkésőbb a 2023. márciusi közgyűlésen számoljon be.

Mint az ülést követően Csőzik László megjegyezte: a Fidesz azért nem állt bele jobban a vitába, mert tudja, hogy az emberek meg akarják tartani a rendelőintézetet, és látják annak veszélyét, hogy államosítás esetén elviszik az érdi orvosokat oda, ahol épp hiány van szakemberekből.

„A körülményekhez képest kiegyensúlyozottan működik az szakrendelő – tette hozzá a városvezető -, a központosítás pedig azzal a veszéllyel járna, hogy az érdi orvosokat össze-vissza irányítgatják az országban”.

Hasonló köröket írtak le hozzászólásaikkal a képviselők Simó Károly javaslata körül. Simó javasolta, hogy indítsa el a város az energiaközösségek létrehozására irányuló projektet, melyben a betáplált energiának az önkormányzati intézmények is használói lehetnének. A közgyűlés már nyáron be is emelte ezt az elképzelést a TOP Plusz városfejlesztési programtervbe.

„Míg más városokban már gőzerővel dolgoznak a pályázatok kidolgozásán és benyújtásán, Érd elmaradásban van, pedig jó lenne, ha ezeket a forrásokat meg tudná szerezni a város” – sürgette az előrelépést Simó, aki szerint ehhez már megvan a jogszabályi háttér, hiszen a kormány azon fáradozik, hogy 2030-ig mind a 197 járásban létrejöjjenek energiaközösségek. Érd álljon ennek az élére, készítse elő a pályázatokat arra az időre, amikor majd megnyílnak a források.

Ebben éles vitája támadt Tetlák Örssel, aki szerint a jogszabályi környezet nem adott, és teljes a káosz a napenergia elszámolásában. Annyira, hogy az eddigi befektetések sem fognak megtérülni. „Energiaközösségeket akkor van értelme létrehozni, ha létezik helyben termelt energia. Csakhogy itt a napenergiát éppen kivégzi a kormány, szélerőműveket nem lehet telepíteni, a geotermikus energia hasznosításában évtizedes lemaradásban vagyunk.”

„Mindenki egyetért abban, hogy csodálatos lenne, ha működnének energiaközösségek, de ennek jelen pillanatban a közelében sem vagyunk – a kormány hibájából” – utalt Matolcsy György jegybankelnök pár nappal ezelőtti kritikus kifakadására Tetlák Örs. – „Nem azért nincsenek ilyenek, mert mi nem készítettük elő vagy ne tartanánk hasznos intézménynek, hanem azért mert Magyarországon ennek a feltételei nem adottak.”

Míg Simó szerint az érdi önkormányzat elmúlt három éve arról szólt, hogy mit miért nem lehet megvalósítani, ezzel szemben más városok gőzerővel dolgoznak a projektek előkészítésén. Tetlák szerint pedig a hazai jogszabályi környezet nem a megújuló energia támogatásáról szól, hanem épp azt lehetetleníti el. Helyi példával élve megemlítette, hogy a Fenyves-parkvárosi Köznevelési Centrum tetejére telepített napelemeket nem engedik be a hálózatba.

Végül a Csőzik-csapat – nem tartván időszerűnek az előterjesztést a Fenntartható Városfejlesztési Stratégia körüli feladatok lezárása előtt – leszavazta az indítványt. Csőzik László elmondta: támogatják az elképzeléseket, ugyanakkor, mivel a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát még nem hagyta jóvá az irányító hatóság, nem tartja időszerűnek, hogy öt-öt millió forintért tanulmányterveket rendeljen meg a város e két projekttel összefüggésben. A polgármester arra kérte a beterjesztőt, vonja vissza és nyújtsa be januárban újra az előterjesztést, ám ezt a Fidesz-KDNP-s képviselő nem tette meg. Így a közgyűlés többsége leszavazta mindkét indítványát.

„Akkor tervezzük indítani ezeket a projekteket, amikor már biztos lesz, hogy megvalósíthatók” – hangsúlyozta az ÉrdMost-nak az ülést követően Csőzik László.

A testületi ülés végén a képviselők elmondták a választókerületükben lévő problémákat. Simó Károly többek közt arra kérdezett rá, mikor indulhat el a Batthyány iskola gimnáziumi szárnyában az oktatás. Csőzik László elmondta: egyeztetett Maruzsa Zoltán államtitkárral és Rigó Katalin tankerületi igazgatóval, és véleménye szerint nincs akadálya annak, hogy az intézmény jövőre bekerüljön a gimnáziumok közé.

Előkerült az a kérdés is, mi legyen a Teleki régi, megüresedett épületével. A polgármester elmondta: itt általános iskola lesz, és az Érdi Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény is ide költözik. Ezt Maruzsa Zoltán és Aradszki András is támogatja. Jelenleg 600 millió forint pénzmaradvány áll rendelkezésre az épület felújításához, meg kell vizsgálni, hogy ezt a pénzt mire érdemes elkölteni úgy, hogy ne csupán ráncfelvarrás, hanem műszakilag indokolt, célszerű beruházás legyen a ráfordításból.