Minderről szombaton döntött a kormány, amely egész napos ülést tart, de – mint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a délután egy órakor kezdődő rendkívüli kormányinfón elmondta -, a legfontosabb döntéseket már délelőtt meghozták.
Arra a kérdésre, hogy a 480 forintos benzinár mellett nem kell-e üzemanyag-hiánnyal számolni, Gulyás Gergely úgy válaszolt: kisebb fennakadások eddig is voltak az üzemanyag-ellátásban, de általánosságban mindenki tudott tankolni.
A rezsicsökkentést is fenntartják az átlagfogyasztás szintjéig. Gulyás szerint „tán többen férnek bele a meghatározott átlagmennyiségbe, mint korábban gondolták, de sokan kezdtek el spórolni”. Gulyás elmondta azt is, hogy a gáztározók töltöttségi szintje 4,4 milliárd köbméter, ami 89 téli napra elég, ha az ipari és háztartási fogyasztást is nézzük, de ha csak a lakossági fogyasztást, akkor már 185 napra.
Ami a tűzifát illeti, a miniszter újságírói kérdésre elmondta: „Minden háztartásnak télire tíz köbméternyi fa vásárlására van lehetősége, és hatósági árat vezetünk be”. A részletekről vasárnap számolnak majd be.
Az energiaintenzív tevékenységet folytató kis- és középvállalkozásoknak is támogatást nyújt a kormány – erről szintén szombaton döntöttek. Az intézkedés a feldolgozóipart célozza meg.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter részletezte a csomagot: mint mondta, energiaintenzívnek számít minden olyan vállalat, amelynek az energiaköltsége a nettó árbevétel arányában elérte a 3 százalékot 2022-ben. Jelen pillanatban körülbelül tízezer ilyen cég van.
A program október 1-jével indul és 2023 végéig tart. Ennek keretében a kormány támogatja a működési költségeiket (az év utolsó három hónapjában – az esetleges folytatásról később döntenek) és a kis- és középvállalatok beruházásait. A kkv-ktől cserébe azt kéri a kormány, hogy őrizzék meg a munkahelyeket, és a foglalkoztatottak számát legalább 90 százalékban tartsák meg 2023 végéig.
Emellett két másik programot is tárgyalt a kormány, ezek keretrendszerét csak a következő hetekben alakítják majd ki. Az egyik egy gyármentő program, a másik egy munkahelyvédelmi akcióterv – ez utóbbi azt szolgálja, hogy az energiaárak elszabadulása miatt ne csökkentsék a munkahelyeket.