Az elnöknő célul tűzte ki, hogy az egyesület korösszetételén mindenképpen javítani szeretne. Az 1100 fős tagság több mint fele nyugdíjas, ugyanakkor egyre több középkorú és gyerek lép be az egyesületbe.
Országos jelenség, hogy a horgászat népszerűsége az utóbbi három-négy évben jelentősen megnőtt, különösen a pandémia időszakában vált az országban a vízpart kedvelt időtöltéssé, mivel ez volt az egyetlen megengedett szabadidős egyéni és családi program. A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) létszáma az elmúlt években 870 ezer főre emelkedett.
Ekkora tagsággal más civil szervezet nem büszkélkedhet.
Az érdi horgászok leginkább a Duna vizét „faggatják”, de a százhalombattai és a tárnoki horgásztó partjain is gyakran megfordulnak. Aki távolabb szeretne hódolni a hobbijának, az Szigetszentmiklós tavaitól a Velencei-tóig is elutazik, mert mindenütt talál családi kikapcsolódásra is alkalmas horgászhelyet. A megrögzött horgász pedig járja az országot. Hogy ki merre járt, azt az év végi fogási naplók árulják el, amelyeket az egyesületnek kell leadni.
Ami a saját kezelésű horgászvíz hiányát illeti, az elnök asszony elmondta, a városon belül nincs lehetőség horgásztó létesítésére, mert az több milliárd forintba kerülne, és sok-sok engedélyt kellene beszerezni hozzá. Megépült ugyan a záportározó a Papi földeken, és van ígéret a polgármesteri hivataltól arra, hogy a horgászok is helyet kapnak ott. Az elnök asszony csak abban bízik, hogy Érd környékén lesz olyan horgásztó, aminek az üzemeltetésére pályázatot ír ki a MOHOSZ, amely pályázaton indulni fognak, és nyertesként esetleg befuthatnak.
Anyagi okai is vannak, hogy könnyebb a gazdálkodás saját horgász vízterület nélkül. Egy ilyen vízterület gondozása miatt jelentősen meg kellene emelni a tagdíjat, amit viszont évek óta nem emeltek.
Az egyesület vezetése tíz főből áll, ők az adminisztratív munkát társadalmi munkában végzik. A vízfelület hiánya nem okoz gondot, mert az egyesület ugyan a Pest megyei Horgász Szövetséghez tartozik, de a Fejér megyei Horgász Szövetséggel, amely a Duna érdi szakaszát is üzemelteti, kiváló a kapcsolatuk.
Az érdi horgászok az egyesület dömsödi, tíz főt befogadó horgásztanyáját egész évben igénybe veszik. A ház saját stéggel a Kis-Duna partján áll, a bevételt elviszi a ház felújítása, karbantartása, rezsije. A tagdíjból az Emma utcai kis iroda bérleti díját is fedezni kell, és gondoskodni kell az elavult eszközök felújításáról, cseréjéről is.
A rezsiköltség növekedését nehéz lesz kigazdálkodni, mert eddig is minden forintnak meg volt a helye. Pályázati lehetőséget egyedül a polgármesteri hivatal civil szervezetek számára kiírt támogatása jelent, de ez is csupán néhány százezer forintot hoz a konyhára. Az egyesület gazdálkodása a nehézségek ellenére stabil.
Az egyesület immár hagyományosan minden évben meghirdeti tavasszal, a Víz Világnapjához kapcsolódóan a gyermekrajz pályázatot, amelyen több tucat pályamunka közül választják ki a legjobbakat. Bekapcsolódtak az országos mozgalomban meghirdetett „Tisztítsuk meg az országot” programba, és a városi környezetvédelmi nap sikeréhez is hozzájárulnak.
Júniusban rendezik meg a horgászversenyüket a környező horgásztó egyikén, majd júliusban a családi napon is összegyűlnek a Duna partján. Nem maradhat el a karácsonyi halászlé főzés sem, idén is várják a város lakóit egy finom halászlé elfogyasztására. Az érdi horgászok fontos szereplői a város közéletének.
Hajtun György
