Pieronymus Kosch, azaz Kosch Péter grafikusművész, illusztrátor (tíz kötete jelent meg a Móra és az Akadémia kiadóknál), díszlettervező, vagyis ahogyan ő maga fogalmaz, „képcsináló”. A Vatikánban a magyar kápolnában négy általa tervezett zászlót őriznek, II. János Pál pápa számára miseruhát tervezett magyarországi látogatásakor. 1948-ban született Budapesten, Szigetszentmiklóson él. Egy kivétellel az egész család művészettel foglalkozik, felesége iparművész, három lánya is alkotó, a fia tűzoltó. Ars poeticája: „A réges-régi képfaragóknak a nevét sem ismerjük, mégis egészen jópofa képeket faragtak meg föstöttek, mert nem a nevük meg a stílusuk a fontos, hanem a szolgálat.”

Hogy honnan a furcsa névtársítás?

„1963-ban a Kisképzőben kezdtem el a művészettel intenzíven foglalkozni, azóta ismerem Hieronymus Boscht, legnagyobb mesteremnek tartom, szimpatikus volt az a groteszk, mégis emberi világ, amit megjelenít. Az is kiderült, hogy őseim egy része holland, flamand, másik része Erdélyből, Kós Károly nemzetségéből való, anyám részéről pedig Magyarláposról, Kárpátaljáról származom.”

Kosch Péter képeit a népművészet ihleti, gyermekeinek sokat mesélt, ma is szereti a magyar népmeséket, de már csak magának olvas. Alkotásaiban ötvözi a tiszta, néhol szarkasztikus, másutt humoros, archaikus elemeket a modern, groteszk képi megjelenítéssel. A magyar népművészet szimbolikája néhol ősi, keleti hatásokkal keveredik műveiben.

„A népművészet, népmese a témám, de arra mindig vigyázok, hogy népművészeti elemeket egy az egyben ne emeljek át, a népmese lelkét akarom megfogni, az ízes, karakteres, groteszk jellegét. Az emberséget, emberiességet akarom képviselni. A groteszket nem viszem el az elidegenítés felé, formailag nem akarok absztrakt lenni, ábrázoló vagyok, az ember érdekel, az ember különböző megjelenési formái. A sok szenvedés közepette a magyar parasztnak volt humora, embersége, ezt akarom megmutatni. Ha adatik még idő, könyvillusztrálással szeretnék foglalkozni.”

Pieronymus Kosch kiállítása július 23-ig tekinthető meg az Érdi Galériában.

Bartos Csilla