emészto2_220524

Emésztő gondok

Érden igen magas a csatornázott utcák aránya, de akadnak ingatlanok, amelyeket nem tudnak rákötni a hálózatra. És olyanok is, ahol még fedett emésztő sincsen. Mit lehet ilyenkor tenni?

Nyolc éve, hogy átadták a szennyvízcsatorna-hálózatot az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program keretében. A projekt Érdet, Diósdot és Tárnokot, közel nyolcvanezer lakost érintett. Érden több mint háromszáz kilométer csatornát fektettek le a program keretében, és kevés olyan terület maradt, ahol nem építették ki a vezetéket. Maradt azonban egy-két fehér folt, többek közt a Natura 2000-es területen, ahol nem is épülhet szennyvízcsatorna – ide tartozik a Visegrádi utca is. A gond csak az, hogy a (társas)házak egyre szaporodnak ezekben az utcákban is, az építtetők pedig ígérgetnek – ráadásul nem maguk, hanem az önkormányzat nevében. Majd jövőre lesz csatorna, majd jövőre lesz aszfalt… A vásárlók pedig hinni akarnak, és hisznek is, pedig jobban tennék, ha utánanéznének, milyen infrastrukturális fejlesztések várhatók egy-egy utcát illetően. Ezt tanácsolja dr. Barabás Emőke, a Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Irodájának vezetője is, hangsúlyozva: ezen információk birtokában sok későbbi kellemetlenségtől kímélhetik meg magukat a beköltözők.

„Mindenkinek azt ajánljuk, feltétlenül keresse fel a hivatalt, érdeklődjön arról, milyen beruházásokra számíthatnak közművek és infrastruktúra tekintetében. És vegyék figyelembe azt is: ha valahol lényegesen alacsonyabb a telek- és ingatlanár, mint ahogy megszokott, annak mindig oka van” – hangsúlyozta Tetlák Örs alpolgármester, aki elmondta azt is: az elképesztően dinamikusan növekvő lakosságszámnak vannak árnyoldalai, hiszen az infrastrukturális beruházások, illetve az intézményfejlesztés ezt a legjobb szándék mellett sem tudja követni. „A vízellátásban is jelentkeznek már problémák” – jegyezte meg. „A víziközművek állapota egyébként sem jó, ehhez jönnek hozzá a tömeges rákötések. A HÉSZ előírja, hogy egy-egy ingatlanon hány bekötést lehet eszközölni, de ezt az építési vállalkozók nem tartják be, az építéshatóság pedig nem ellenőrzi. Ezért terveink szerint a jövőben csak önkormányzati igazolás birtokában köti majd be a vizet, illetve a csatornát az ÉTV az új építésű ingatlanokba. Ez az igazolás azt tartalmazza, hogy a HÉSZ szerint hány lakóingatlan építhető az adott telekre, és amennyiben ennél több bekötést igényel az építtető, azt az ÉTV nem fogja elvégezni. Ez a változtatás azt szolgálja, hogy a rendelkezésünkre álló nagyon szűkös eszközökkel is próbáljunk gátat szabni a – fogalmazzunk így – túlépítéseknek” – hangsúlyozta Tetlák Örs.

Nemcsak a fent már említett túlépítések okoznak gondot, hanem a szabálytalan megoldások is. Ahol van közcsatorna, ott egyértelmű, hogy rá kell csatlakozni – ahol pedig nincs, ott szigorú jogszabályok rendelkeznek arról, hogyan lehet tárolni a szennyvizet, és a lakhatási engedély (hatósági bizonyítvány) csak akkor adható ki, ha ezeknek a feltételeknek az ingatlan megfelel. Csakhogy ezt ki lehet játszani, mint az alábbi példa is mutatja. Egy olvasónk, aki a Fundoklia közelében, egy nem csatornázott utcában él, elpanaszolta, hogy a mellettük felépített új házba úgy költöztek be télen a lakók, hogy az udvaron két nyitott pöcegödröt ástak, abba eresztik a szennyvizet.

Olvasónk az önkormányzathoz jelentette az esetet, ám a hivatal – illetékesség hiányában – a bejelentést kénytelen volt továbbítani a kormányhivatalnak, eljárni nem tudott. A kormányhivatal pedig, azzal a címszóval, hogy az épületre még nem adták ki a hatósági bizonyítványt (lánykori nevén lakhatási engedélyt), széttárta kezeit: „Az ásott gödörbe engedett szennyvíz, illetve fekália kapcsán hatáskörrel nem rendelkezünk” – írták.

A választ olvasva megkerestük a kormányhivatalt, hiszen jó volna tudni, ha ők nem illetékesek, kihez fordulhat a lakos egy ilyen egyértelműen jogszerűtlen, és tegyük hozzá, egészségtelen, illetve veszélyes helyzet miatt. Ezt a választ kaptuk: „Közegészségügyi és vízvédelmi szempontból a kormányhivatal nem illetékes. A panaszos birtokvédelmi kérelmet nyújthat be a jegyzőnek, ha az ásott gödör egy éven belül létesült. Egy éven túli létesülés esetén járásbírósághoz fordulhat.”

Amellett, hogy a bejelentést továbbították a kormányhivatalhoz, Érd jegyzője háztartási szennyvízből származó talajszennyezés miatt a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz fordult. A beadvány kivizsgálását megkezdték, az elbírálás határideje harminc nap, ami még nem telt le. Annyi előrelépés történt még az ügyben, hogy az egyik színültig telt pöcegödröt kiszippantatta az ingatlantulajdonos (jó, nem teljesen, de azért valamennyire mégis), de ez persze nem megoldás a problémára – itt szigorú hatósági fellépésre van szükség, ami sajnos hetek óta várat magára.

További cikkeink

Ritka dolog, hogy a város polgármesterétől veheti át egy édesapa a lánya születési anyakönyvi kivonatát - igaz, az sem túl gyakori, hogy a pici egy

További cikkeink

Facebook

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest
Share on reddit
Reddit
Share on telegram
Telegram
Share on whatsapp
WhatsApp
Share on email
Email