A Balaton és a Velencei-tó környékén lévő ingatlanok árából a legkönnyebb Budapesten vagy az agglomerációban ingatlant venni – derül ki a Takarék Index elemzéséből. Az agglomeráción belül jelentősek az árkülönbségek, a nyugati területek jóval drágábbak, mint a déliek.elentősek a különbségek Magyarországon a lakásárakban, jellemzően a nagyobb városok és környékük számítanak a legdrágább helyszíneknek, ezen belül is kiemelten magas árakkal találkozni Budapesten és agglomerációjában. Ha valaki az ország más részeiről szeretne a fővárosba vagy közelébe költözni, sokszor az addigi ingatlana eladásából csak a megvásárolni kívánt otthon vételárának kisebb része jön ki. A Takarék Index elemzői megvizsgálták, hogy Magyarország egyes járásaiból hogyan lehet Budapestre vagy környékére költözni.

A legdrágábbnak számító járások és Budapest között a négyzetméterárakban csak minimális a különbség. Budakeszi esetében például a fajlagosan fizetendő összeg némileg meg is haladta a budapestit tavaly, míg Balatonfüreden hasonló szinten mozgott a fővárosihoz, de Siófok sem sokkal maradt el. Némileg árnyalja a képet, hogy a Balaton két nagyvárosában sok új lakást adhattak el tavaly, ami felfelé húzhatta a medián fajlagos árakat, így a használt ingatlanok ára ennél kisebb lehet.

Összességében jellemző, hogy a korábbi otthon értékéből a Balaton és a Velencei-tó környékéről, valamint a fővárosi agglomerációból egyszerűbb Budapestre költözni, mint az ország más térségeiből.

16 járásban a korábbi lakásért négyzetméterenként kapott összeg a fővárosi több mint 70 százalékát teszi ki, számos járásból ugyanakkor még a saját ingatlan eladásával is nagyon nehéz otthont vásárolni a fővárosban. A vizsgált 173 járás csaknem 80 százalékában az eladott ingatlanért kapott összeghez még legalább ugyanannyit hozzá kell tenni egy azonos alapterületű otthon megvásárlásához Budapesten. A legolcsóbb helyszínekkel összehasonlítva pedig a budapesti fajlagos ár hét–kilencszeres különbséget mutat.

A budapesti agglomerációban sem könnyű egy korábbi ingatlan árából új otthont találni, az árak itt is meglehetősen magasak. A legdrágább járásokban, mint a Balatonfüredi, a Siófoki, a Fonyódi és a Balatonalmádi a budapesti agglomerációs fajlagos ár 90 százaléka felett mozognak a négyzetméterenként kapott összegek. Azonban kevesebb, mint húsz járásról mondható el, hogy a fajlagos lakóingatlanárak elérik a budapesti agglomerációt jellemző fajlagos ár 70 százalékát.

Hasonló kép rajzolódik ki az árszintek alapján is. Hiába alacsonyabb a négyzetméterár a fővárosihoz képest a környező településeken, mivel az agglomerációban a fővárosinál nagyobb alapterületű, sok esetben kertes ingatlanokat kínálnak, így az ingatlanokért fizetendő teljes összeg magasabb a budapestinél. Az országban mindössze öt olyan járás van, ahol az árak szintje eléri a főváros környéki agglomeráció átlagszintjének 70 százalékát, további tízben pedig a felét. Nyolcvan járásban ugyanakkor az értékesített ingatlanok átlagos árszintje kevesebb, mint a budapesti agglomerációban eladottak árszintjének 20 százaléka.

Az agglomeráción belül is jelentősek a különbségek, a legdrágább nyugati területen csaknem 670 ezer forintot, míg a déli részeken 500 ezer forintnál is kevesebbet kértek négyzetméterenként tavaly. Az északnyugati agglomerációban körülbelül 70 millió forintért lehetett megvásárolni egy tipikus ingatlant, szemben a délkeleti terület kevesebb mint 43 millió forintos átlagárával. Északnyugaton még a legdrágábbnak számító Balatonfüredi járásban eladott ingatlan is csupán az átlagos árszintű otthon vételárának 74 százalékára elég. Ugyanakkor a délkeleti területen sem sokkal könnyebb a vásárlás, alacsonyabb árai ellenére még így is akad 60 olyan járás, amelyek árszintje a vizsgált agglomerációs terület 20 százalékánál is alacsonyabb.