helyben.hu
Januártól megemelkedik a minimálbér, 200 ezer forintra és a garantált bérminimum, 260 ezerre. A helyben.hu megkérdezett néhány önkormányzatot, hogyan érinti őket főleg az utóbbi. A válaszokból kiderül, hogy a helyi iparűzési adó (hipa) még mindig csak lebegtetett ismételt megfelezése mellé valóságos ahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgbomba a minimálbér-emelés rájuk lőcsölt cehhje.
A Miskolc Holding Zrt.-nél a minimálbér-emelés teljes összege nagyjából 600 millió forint lesz. De hiába a kormányzati adó- és járulékcsökkentés, a garantált bérminimum 219 ezer forintról 260 ezer forintra nő, a fölötte lévő béreket is el kell kezdeni emelni hasonló arányban. Amennyivel csökken a járulék, azt kénytelen a cég odaadni azoknak a munkavállalóknak, akik 260 ezer forint fölött keresnek. Amennyi tehát a járulékcsökkentéssel visszajön, azt a munkavállalóknak oda kell adni. A Miskolc Holding Zrt. esetében összességében várhatóan több mint 800 millió forint a járulékcsökkentés ellenére a személyi jellegű kiadások növekedése. Az önkormányzat, a polgármesteri hivatal, az önkormányzati fenntartású intézmények, a nonprofit társaságok (színház, kulturális központ) esetében közel 1 milliárd forintot tesz ki az emelés, többeknek kell ugyanis emelni, hiszen alacsonyabbak a bérek. Az adó- és járulékcsökkentéssel együtt is 700 millió forintról van szó. Gőzerővel zajlik a tervezés, és reménykednek abban, hogy kapnak kormányzati támogatást, mert az egyébként is szűkös, kormányzati elvonásokkal terhelt költségvetésükből nehéz lesz kigazdálkodni.
Sződligeten Juhász Béla polgármester azzal számol, hogy jövőre is elvész a helyi iparűzési adó (hipa) fele, s erre érkezik a minimálbér emelésének terhe. Mint írta, a települések kétharmadáról elmondható, hogy az önkormányzat a legnagyobb munkáltató. Sződliget közel ötezer lelkes település, 63-an dolgoznak az önkormányzatnál. Az önkormányzatra kötelező feladatokat ró az állam, ezeket finanszírozza normatívák formájában. Ebből kell megoldani a személyi és tárgyi feltételeket is. Ha a normatíva nem elég, az önkormányzat kiegészítheti saját bevételből, elsősorban a hipából. Aminek felét elveszi a kormány. A település idén auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgatikusan megkapta a támogatást (mert 25 ezer alatti a lakosok száma), erre a jövő évre egyelőre nincs ígéret, emiatt költségvetést sem tudnak készíteni. Sződligeten a dolgozók négyötöde az, akik a januártól esedékes garantált bérminimum alatt keresnek. Pedagógusok esetében például a kereset három részből áll, egyik eleme a 10 százalékos kötelező ágazati pótlék. Ezt a garantált bérminimumból kell számítani, és arra is épül rá. Vagyis egy kezdő óvodapedagógus 219 ezer forint garantált bérminimumot plusz 21 ezer 900 forint ágazati pótlékot, összesen 240 ezer 900 forintot keres. Január 1-től viszont 260 ezer lesz a garantált bérminimum.
Még nem jelent meg semmilyen tájékoztatás arról, hogy ezt a plusz kiadást hogyan kompenzálja az önkormányzatoknak az állam. Vajon csak a 260 ezer és a 219 ezer különbségét (41 ezret) lehet lehívni normatívaként, vagy a kötelező ágazati pótlékot is? Ami ebben az esetben már 26 ezer lesz. Az önkormányzatot terhelő bér tehát 286 ezer forintra emelkedik januártól. Ez egyetlen munkavállaló estében is meghaladja az évi félmillió forintot, az összes dolgozóra 30 millió feletti az összeg. Ez Sződliget esetében pontosan annyi, mint az egy évben fejlesztésre szabadon elkölthető pénz. A minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelése továbbra sem oldja meg azt a problémát, hogy egy pályakezdő óvodapedagógus bruttó 219 ezer forintot kereshet. Ha ő egy csoportban dolgozik egy 38 éves középfokú végzettséggel rendelkező dajkával, a dajka fizetése meghaladja az óvónő fizetését. Tehát ha a nyugdíjba menő óvónőket pótolni szeretnék, akkor élniük kell a törvényben lehetővé tett „illetményeltérítés” lehetőségével is. De az önkormányzati adóbevételek megcsapolásával folyamatosan csökken a pénzügyi mozgástér.
Bár jól hangzik a garantált bérminimum emelése, de ezzel csak még nehezebb helyzetbe kerülnek a magyarországi önkormányzatok, hiszen súrolja a lehetetlen küldetést a pénzek kigazdálkodása – fogalmaz a polgármester.
Szentendrén is vakarják a fejüket. A hipát fizető kör meghatározó szereplői a kis- és középvállalkozások, nagy részük a turizmus és vendéglátás területén működik. Közismert, hogy ezt a területet kiemelten sújtották a járvány gazdaságai hatásai. Minderre tekintettel a jövő évi költségvetés tervezésekor az eddig ismert adatok alapján hozzávetőleg 410 millió forint kieséssel számol a város. A saját helyi források állami elvonása, illetve a kötött felhasználású visszaosztása az önkormányzat gazdálkodási szabadságát gúzsba köti. Az önként vállalt feladatokra, újabb beruházásokra, fejlesztésekre, a pályázaton elnyert pénz kiegészítésére alig jut. Ez az önkormányzati rendszerbe kódolt forráshiány több olyan, Szentendrén is hosszú idők óta megoldásra váró program esélyeit pecsételheti meg, mint az elhasználódott közút- és járdahálózat felújítása, újjáépítése. A minimálbér-emelés hatásainak elemzése még folyamatban van. Becsléseik szerint a városi cégeknél legalább 10-12 százalék bérköltség-növekedést eredményezhet. A mérlegelés során azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a minimálbér mértéke az egész bérrendszerre hat, az alacsonyabb jövedelműek beérik a magasabb jövedelműeket és eltűnik a különbség. Ha differenciálni akar a munkáltató, emelnie kell a magasabb jövedelmű munkatársak bérét is, vagyis a minimálbéremelés összességében akár 20 százalék körüli bértömeg-növekedést is eredményezhet.
Ajka önkormányzata idén igen nehéz helyzetbe került, a hipa felének elvételével és a gépjárműadó teljes egészének elvonásával kétmilliárd forinttal (körülbelül 20 százalékkal) csökkent a város éves költségvetése, ami a 2022-as büdzsé előkészítésekor óriási gondokat fog okozni. A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatásból kiolvasható, hogy a minimálbér 24 százalékos növelése a következő költségvetési évben ugyancsak rendkívüli terhekkel fog járni, mert bevételcsökkenéssel és kiadásnövekedéssel kell kalkulálni, ami kettős hiányt eredményez. Egyértelmű, hogy a magyar kormány folytatja az önkormányzatok kivéreztetésének taktikáját.
