A csoport legnagyobb nyertese a 2019 előtti fideszes városvezetés óvodaügyekért felelős alpolgármesteréhez rokonsági kapcsolat révén köthető cég. Az egyik óvodaberuházás ügyében kartell-bűncselekmény miatt jelenleg is nyomozás folyik, amiért a vesztes pályázót a nyertes később alvállalkozónak bevonta a beruházásba. A cégháló felderítését nem könnyítette meg a polgármesteri hivatal: Érd ellenzéki polgármestere belső vizsgálatot rendelt el, miután az ügyben az Átlátszó adatigényléseire vélhetően nem mindenre kiterjedő információkat adtak ki.

Érden 2017 után ahhoz hasonló, ajánlattételi felhívásokkal bebetonozott cégek hálózatát hozták létre, mint Heves megyében Szabó Zsolt, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Boldog István fideszes parlamenti képviselők választókerületében.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében Boldog István fideszes parlamenti képviselőt kenőpénzek elfogadása és az uniós pályázatok befolyásolása miatt helyezték vád alá a céghálózatok révén irányított közbeszerzések ügyében.

Nyáron napvilágot látott hírek szerint Heves megyében, Szabó Zsolt fideszes képviselő választókerületében a hasonló séma szerint létrehozott céghálókkal összefüggésben három polgármestert gyanúsított meg kartellbűncselekménnyel a rendőrség. A legfrissebb hírek szerint sorozatban házkutatásokat tartottak az érintett településeken. Feltételezések szerint az ország más részeiben is működtek vagy működnek ilyen hálózatok.

Az Átlátszó kutatási eredményei szerint az érdi közbeszerzési céghálózat magja három cégből állt. A kft.-ket 2017. január 1., a közbeszerzési törvény módosítása után a 300 millió forint érték alatti építési beruházásokra vonatkozó különleges szabályok alapján hívták meg. A módosítás előírta, hogy legalább öt céget kell felhívni ajánlattételre. Ezek az eljárások a nyilvánosság kizárásával indultak meg.

A General-Invest Bau Kft.

Pest megye legnagyobb városában, a Budapesttől 20 kilométerre délnyugatra fekvő, 74 ezer lelket számláló Érden feltárt közbeszerzési céghálózat egyik, a legtöbb pályázatot elnyerő tagját rokonsági kapcsolat fűzi a közbeszerzési eljárásokat megindító önkormányzat fideszes egykori alpolgármesteréhez, Bács Istvánhoz.

Bács István akkori fideszes alpolgármester több szálon kapcsolódik a General-Invest Bau Kft-hez: Bács testvérének férje a General-Invest Bau Kft. tulajdonosának testvére. Bács az egyik lakását a General-Invest Bau Kft.-től vásárolta. A lakást abban a házban vette, ahol Bács testvére cégének több lakását is bérelte közpénzből az érdi önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló Érdi Sport Kft. Bács az érdi önkormányzatnak volt 2019-ig az óvoda-, sport- és infrastrukturális fejlesztésekért felelős alpolgármestere. Bács lakását az önkormányzati sportcég szintén busás díjért bérelte. Bács testvére 2020. januárjában társtulajdonos lett a General-Invest Bau ügyvezetőjének érdi cukrászati cégében.

2017. január 1., a közbeszerzési törvény módosítása után a General-Invest Bau Kft. közel 730 millió forint értékben hat szerződést köthetett a fideszes önkormányzattal. Csak 2019. május 14-én és 15-én T. Mészáros András fideszes polgármester három szerződést írt alá 374 millió forint értékben a General-Invest Bau Kft. ügyvezetőjével, Lepp Tiborral.

Mint írtuk korábban: a 2019-es év igazán remekül alakult Lepp Tibor ügyvezető és Steierlein Zoltán tulajdonos számára: a lélegzetelállítóan magas, 42 százalékos profitráta elérésével –  1,7 milliárdos árbevétel mellett 700 milliós adózott nyereség után – 100 millió forint osztalékot vágott zsebre a General-Invest Bau Kft. ura.

A General-Invest Bau Kft. korábban is ragyogó sikersorozatot produkált közbeszerzési pályázatokon, 2011 és 2019 között nagyjából 1,5 milliárd forint értékben köthetett szerződéseket. Az óvodaügyi fideszes volt alpolgármester rokonságához köthető cég kizárólag Érden és jórészt meghívásos közbeszerzési pályázatokon indult.

A General-Invest Bau Kft. és a RO&MI Vill Kft. közötti összefonódások gyanúja és a korábbi fideszes önkormányzat vétkes tétlensége miatt a Közbeszerzési Hatóság egy ügyben összesen négymillió forint bírságot szabott ki.

A Fácán utcai óvodaépítés súlyos közbeszerzési szabálytalanságai miatt a Pénzügyminisztérium további szankcióként 70 millió forint uniós támogatás visszafizetésére kötelezte az önkormányzatot – ez a teljes támogatás 25 százaléka volt.

Ugyanebben az ügyben nyomozás indult kartellbűncselekmény gyanúja miatt. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Osztálya a napokban arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy a 2021. májusában elrendelt nyomozás jelenleg is folyamatban ismeretlen tettes ellen.

Káblán Bau Kft.

A Káblán Bau Kft.-t a törvénymódosítás után nem sokkal, 2017. február 14-én alapították meg. Pár hónappal később két óvodaépítési közbeszerzést nyert el Érden, összesen 445 millió forint értékben az építőipari előélettel egyáltalán nem rendelkező cég.

Mindkét eljárásba ajánlattételre meghívták a General-Invest Bau Kft-t, a másodikban (Napsugár Óvoda) ajánlatot is tett a fideszes alpolgármesterhez közel álló cég. Utóbbi eljárásban a RO&MI Vill Kft. a Káblán Bau Kft. alvállalkozójaként bukkant fel.

A Káblán Bau Kft. alapítása után két évvel a cégtemetőjéről elhíresült tatabányai lakótelepi ház földszinti lakásában kötött ki név- és tulajdonosváltás után.

RO&MI Vill Kft.

A RO&MI Vill Kft. 2017-ben óvodai csoportszobák felújítását nyerte el 74 millió forint értékben. Az önkormányzat ajánlattételre meghívta a General-Invest Bau Kft.-t és a Káblán Kft.-t, és mindkét cég ajánlatot is tett, de nyertesnek a jobb időkben akár két ember foglalkoztatására is képes, addig alacsony árbevételű százhalombattai céget hirdették ki.

A többi cég nem nyert óvodaépítési közbeszerzést, de rendszeresen meghívták őket, olykor ajánlatot is tettek. A lista itt megtekinthető.

„Lehetőség szerint változtatni köteles”

Törvénysértőnek tekinthető-e az ajánlattételre meghívott cégek hálózatának létrehozása és működtetése? Sérti-e a közbeszerzési törvény rendelkezéseit, hogy cégek bizonyos csoportját rendszeresen meghívnak építési közbeszerzésekre?

2016 őszén sokáig úgy volt, hogy erre a kérdésre határozott igen a válasz. Orbán Viktor kormányának egyik legnagyobb hatalmú akkori minisztere adta írásba:

a közbeszerzésekre hívott cégek bebetonozása a korrupció forrása.

„Öt ajánlatot kell bekérni, amennyiben erre lehetőség van, ezt folyamatosan változtatni kell, tehát nem lehet ugyanaz a kör” – ezt Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette ki a tervezett céghálózat-tilalomról 2016. november 8-án, nem sokkal délelőtt 11 óra előtt a parlamentben, a közbeszerzési törvény módosításának általános vitájának kezdetekor.

A miniszter írásos indokolása pedig így szól: „a rendelkezés hatékony eszközként szolgál esetleges korrupciós kapcsolatok kialakulásának megelőzéséhez is, hiszen megakadályozza egyes szállítók bebetonozását azon beszerzéseknél, amelyek nem kerülnek hirdetménnyel meghirdetésre” (a 32. §-hoz fűzött indokolás).

Azt már soha nem tudjuk meg, hogy az új szabály mennyire érte volna el a célját, hiszen még ez sem maradhatott így.

A Bánki Erik (Fidesz) által vezetett gazdasági bizottság ugyanis sikerrel felvizezte a Lázár-féle szabályt.

A parlament végül a meghívott cégekre vonatkozó „változtatni köteles” kifejezést az eredeti javaslatban a „lehetőség szerint változtatni köteles”-re változtatta. A módosítás módosításában már szó sincs a korrupciós források megfékezésének szándékáról. A javaslat felvizezői ezt írták: „a javaslat szerinti megfogalmazás a gazdasági szereplők személyének változtatását az ajánlatkérő lehetőségeitől teszi függővé” – olvasható a parlamenti irományban (lásd a 13. módosítóponthoz fűzött indokolást).

Vagyis ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy nincs lehetősége a meghívottak változtatására, akkor marad a céghálózat, legfeljebb egy-két céget kicserélnek eljárásonként. A parlament fideszes többség áldását adta az ajánlattételre felhívott cégek bebetonozására.

A kartellezés melegágya

Egy felelős akkreditált közbeszerzési szakértő (aki kérte, ne írjuk le a cikkben a nevét) a kartellezés melegágyának nevezte a minderről rendelkező, hírhedt 115-ös paragrafust.

A Bánki Erik által fémjelzett törvénymódosítás teljes kudarcát jelzi, hogy négy évvel később részben hatályon kívül kellett helyezni a 115-ös paragrafust. 2021. február 1-től olyan közbeszerzések esetében már nem lehetett alkalmazni ezeket a rendelkezéseket, amelyeket uniós támogatásból finanszírozták.

A módosítás előterjesztője indokként ezt jelölte meg (az 56. paragrafus 14. pontjához fűzött indokolás szerint:):

„a nyilvános meghirdetés hiánya az egyik leggyakoribb probléma, amely az elmúlt években pénzügyi korrekciókhoz vezetett”.

Magyarán: az uniós ellenőrök rendre szabálytalanságokat találtak a 115-ös paragrafus szerint lefolytatott eljárások esetében. Ez a módosítás persze felemás megoldás: a magyar adófizetők pénzéből lefolytatott közbeszerzések megmutyizása ettől szinte zavartalanul folytatódhat.

Mi lehet az érdi ügy háttere?

Mindössze homályos feltételezések hallhatóak arról, hogy mi állhat az érdi óvodaépítési cégháló létrehozásának hátterében. Ugyanakkor fontos emlékeztetni arra, hogy a Fácán utcai óvodaberuházás szabálytalansági ügyében pusztán az összefonódás gyanúja és az ajánlatkérő önkormányzat tétlensége megalapozta a bírság, majd a több tízmilliós korrekció kiszabását.

A törvény például kifejezetten tiltja, hogy a vesztes pályázót a győztes alvállalkozóként alkalmazza. De önmagában ebből nem következik, hogy bűnös megállapodás jött volna létre a vesztes és a nyertes között, mindössze nagyon nagy a valószínűsége az összefonódásnak.

Az ajánlatkérő önkormányzat felelősségét ebben az esetben is azért mondták ki, mert kísérletet sem tett az összefonódás-gyanús helyzet felderítésére és felszámolására.

Esetünkben van pár olyan körülmény, amely felveti a lehetőségét annak, hogy létezhetett valamilyen áttételes kapcsolat az óvodaügyi közbeszerzésekre fixen meghívott cégek között, és azokat az önkormányzatnak meg kellett volna vizsgálnia.

• Az első ilyen figyelemreméltó kapcsolatot az imént említett Fácán utcai óvoda közbeszerzési ügye, amelyet Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Közbeszerzési Hatóság és a Pénzügyminisztérium tárt fel. Főszereplők: az ex-alpolgármesterhez közelállónak mondott General-Invest Bau Kft. és a RO&MI Vill Kft. Az érdi önkormányzatnak 70 millió forint támogatást kell visszafizetnie, és ebben az ügyben indult nyomozás a Pest Megyei Rendőr-kapitányságon. Erről az ügyről itt és itt olvashat részletesen.
• Figyelemre méltó áttételes kapcsolatnak tűnik az is, hogy a meghívásokkal bebetonozott cégek csoportja egy másik ajánlatkérőnél, az Érdi Tankerületi Központ egyik közbeszerzési eljárásban is felbukkantak. A meghívottak között szerepel a General-Invest Bau, a Káblán Bau és a RO@MI Vill Kft. is két, az érdi önkormányzat által rendszeresen meghívott cég mellett. Olyan, mintha a tankerület egyetlen mozdulattal átemelte volna az önkormányzat meghívási listáját. A tankerületnél egyébként a General-Invest Bau Kft. szintén szép sikereket ért el: alacsonyabb összegű beszerzések révén közel 200 millió értékben köthetett szerződéseket.

• Az érintettek mindent feltételezést visszautasítottak, ennek ellenére roppant figyelemre méltó az a körülmény is, hogy a bejegyzése után pár hónappal 445 millió forint értékben közbeszerzéseket elnyerő Káblán Bau Kft. székhelye áttételesen a General-Invest Bau Kft. ügyvezetőjéhez, illetve annak rokonságához kapcsolható. A cégtemetőbe került Káblán tulajdonos-ügyvezetője évek óta ismerőse a General-Invest Bau Kft. tulajdonosának. (Minderről itt olvashat részletesen.)
• A meghívott csoport cégeinek – az érdi General-Invest Bau Kft., Káblán Bau Kft, a százhalombattai RO&MI Vill. Kft. vagy a dunakeszi székhelyű Mimico Kft. – ugyanaz volt a könyvelő cége.
• Végezetül a legproblemetikusabb kapcsolat. A General-Invest Bau Bács István volt alpolgármester rokonságához kapcsolható. A fideszes politikus ettől a cégtől vette a lakását. Bács testvére jelenleg a General-Invest Bau ügyvezető Lepp Tibor másik cégében üzlettárs. A General-Invest Bau sikersorozata azzal ért véget, hogy Bács 2019. őszén távozott az óvodaügyi alpolgármester székéből.

Belső vizsgálat indult a polgármesteri hivatalban

Az uniós és hazai közbeszerzési szabályok egyik legfontosabb alapelve az átláthatóság. Vagyis, ha feltesszük a kérdést, hogy az érdi óvoda-beruházások ügyében miért ezeket a cégeket hívták meg, akkor pontos és dokumentumokra alapuló választ kellene kapnunk. Adatigényléseinkre azonban az érdi önkormányzattól nem érkeztek használható válaszok.

Megkérdeztük: ki javasolta és ki döntött a fenti gazdasági szereplők meghívásáról?  Kértük, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentumokat küldjék el emailben.

A válasz:
„erre a kérdésre vonatkozó dokumentumot nem tartunk nyilván. Az ajánlattételre felkértek körének meghatározása a Polgármesteri Hivatal által végzett piackutatáson alapul”.

A Közbeszerzési Hatóság által előírt magatartási szabályok viszont egyértelműek: „az ajánlatkérők az adott közbeszerzési eljárás előkészítése során különösen az alábbiakra törekszenek:

• a piacfelmérést a lehető legszélesebb körben végzik el, a gazdasági szereplők közötti verseny biztosítása érdekében;
• az előzetes piacfelmérést teljes mértékben, ellenőrzésre alkalmas módon dokumentálják.”

Többnyire használhatatlan válaszokat kaptunk az alvállalkozókra vonatkozó kérdéseinkre. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Fácán utcain kívül a többi közbeszerzés esetében előfordult-e az a törvény által kifejezetten tiltott megoldás, amely szerint a nyertes cég a vesztes ajánlattevőt alvállalkozóként alkalmazta.

Tíz közbeszerzési eljárásból mindössze kettő esetében kaptuk meg a listát. „A többi eljárásban nincsenek lejelentett alvállalkozók” – válaszolta adatigénylésünkre a polgármesteri hivatal. A megkapott két lista szerint ezekben a beruházásokban nem vontak be jogsértően alvállalkozókat.

Tudomásunk szerint mindez azt jelenti, hogy a nyertes cégek külön, az ajánlatkérő önkormányzatnak címzett nyilatkozatban nem jelentették le az alvállalkozókat. Ez újabb és súlyos problémák forrása lehet. Az alvállalkozók bejelentését a törvény írja elő, és rendszerint a szerződések is tartalmazzák ezt a rendelkezést.

Egy kormányrendelet pedig az ajánlatkérő – jelen esetben az önkormányzat – kötelességévé teszi, hogy ellenőrizze a szerződés teljesítését. Vagyis, ha a teljesítés ellenőrzése során azt észlelik, hogy a cég nem adta le az alvállalkozók listáját – ami bírság kiszabására okot adó törvénysértésnek minősül -, akkor gondoskodnia kell az adatok pótlásáról.

A hivatal által adott válaszok beérkezése után ismételten feltett kérdéseinkre az önkormányzat kommunikációs főnöke azt közölte az Átlátszóval, hogy Csőzik László polgármester belső vizsgálatot rendelt el az adatigénylésünkre adott válaszok miatt.

Megteszik a szükséges lépéseket, ha kell

Fontos emlékeztetni arra, hogy az adatigénylésünkben nem a külön, erre a célra szolgáló nyilatkozatban lejelentett alvállalkozókra kérdeztünk rá, hanem csak egyszerűen a beruházásba bevont alvállalkozókra.

Az Átlátszó értesülései szerint az építési naplók tartalmazhatnak adatokat a bevont alvállalkozókról olyan beruházások esetében is, amelyekben a nyertes cég külön nyilatkozatban nem jelentette le az alvállalkozókat az önkormányzatnak. Vagyis a polgármesteri hivatal által adott válasz vélhetően nem mindenre kiterjedő.

László Ferenc kommunikációs vezető azt írta az Átlátszónak, hogy a hivatal továbbra is fenntartja: „a közbeszerzési eljárások iratai között nincsenek – a korábbi válaszunkban megadott két kivételtől eltekintve – a nyertes ajánlattevők által kiadott ‘Nyilatkozat alvállalkozókról’ című dokumentumok, a Jegyzőasszony szóbeli tájékoztatása szerint ilyen dokumentumokat irattárunk valóban nem őriz”.

László így folytatja: „annak kiderítésére, hogy mindez megfelel az akkor hatályos közbeszerzési és egyéb jogszabályoknak, történt-e jogsértés, a Polgármester úr belső ellenőrzés lefolytatására utasította a Jegyző asszonyt, mint aki a Mötv. [önkormányzati törvény] vonatkozó előírásai szerint a hivatalt vezeti, illetve köteles az esetlegesen felmerülő működési jogszabálysértést a Polgármesternek jelezni.

A Polgármester úr elkötelezett az ön által felsorolt összes közbeszerzési eljárás átvilágítása ügyében,

s amennyiben a belső ellenőrzés olyan jogszabályi előírások megsértését tárja fel, amely bejelentési és feljelentési kötelezettséget ír elő, a Polgármester haladéktalanul megteszi a szükséges bejelentéseket, illetve feljelentéseket.”

Cikkünk megírásakor a következő érintettek nem válaszoltak írásban feltett kérdéseinkre: T. Mészáros András, Érd fideszes volt polgármestere, a közbeszerzési döntések meghozója, Lepp Tibor, a General-Invest Bau Kft. ügyvezetője, Nagy Roland, a RO&MI Vill Kft. ügyvezetője, az Érdi Tankerületi Központ, a cikkben szereplő közbeszerzéseknél eljáró felelős akkreditált közbeszerzési szakértő, korábban pedig többször kerestük kéréseinkkel Bács István fideszes volt alpolgármestert.

Kis Zoltán