Horányi Tibor környezetgazdálkodási agrármérnök, az Alba Natrua Civil Alapítvány vezetője a Bundáskenyérben elmondta: a tó haldoklik, elmocsarasodik, iszaposodik – ezt a problémát pedig csakis emberi beavatkozással és szakértelemmel lehet kezelni.

Mint hangsúlyozta: a Velencei-tó vízutánpótlását biztosítani hivatott tározók helyzetéről szakmai beszélgetést kellene folytatni, akár egy civil stáb bevonásával is, és bár a felelősök kiderítése is fontos, leginkább a helyzet megoldásán kellene dolgozni. Horányi Tibor elmondta: szervezetük már felajánlotta szakmai segítsétét Tessely Zoltán országgyűlési képviselőnek, a Velencei-tóért felelős miniszterelnöki biztosnak a tó megmentését szolgáló tervek kidolgozásához, és lesznek második körös megbeszélések is e témában.

– A tó Magyarország egyik jelentős természeti kincse, madárrezervátummal, Natura 2000-es területekkel – nem szabad hagyni, hogy elpusztuljon, az pedig illúzió, hogy a helyzet magától megoldódik. Civil oldalról egyéként nagyon sokan támogatják a Velencei-tó megmentésének ügyét – mondta a szakember, hangsúlyozva: a mostani alacsony vízállásnál  nagyon sok preventív beavatkozást lehetne elvégezni. Legfontosabb a vízgyűjtő terület felmérése lenne, a tóban pedig állandó motiroring-berendezéseket kellene elhelyezni – kérdés, hogy ez kinek az illetékessége, a Magyar Országos Horgász Szövetségé (MOHOSZ), az önkormányzatoké, vagy pedig a vízügyé. 

Dr. Dérer István, a MOHOSZ elnökhelyettese, illetve főigazgatója a Velencei-tó halállományával kapcsolatban a Bundáskenyéren elmondta: 110 mázsa haltetemet gyűjtöttek be és adtak le a nyári halpusztulások idején. – Abban vagyunk érdekeltek, hogy a valós folyamatokat láttassuk, nem csak a horgásztársadalommal, hanem a szakmai és politikai döntéshozókkal is – hangsúlyozta, ugyanis a fenti mennyiséget a környezetvédők kevésnek tartják, nagyobb pusztulástól tartanak.