A városvezető a múzeum küldetését, szerepét és gyűjteményét méltatta, megemlékezve mindazon kutatókról, híres vadászutazókról, akik hozzájárultak ahhoz, hogy minél jobban megismerjük a minket körülvelő világot.

„Megfigyeléseikkel, expedícióikkal, tudományos eredményeikkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a nagyvilág rejtett kincseit megtanuljuk becsülni és megőrizni”

– hangsúlyozta Csőzik László, aki említést tett Érd természeti szépségeiről is, amelyek méltók arra, hogy a konferencia vendégei felfedezzék.

Aradszki András országgyűlési képviselő köszöntőjében azt hangsúlyozta: a vadászat segítségével születhettek tudományos felfedezések, és fordítva, a tudomány nagy szerepet játszott abban, hogy a vadászat az élelem megszerzésén túl természetalakító és tudományos megalapozottsággal működő ág lett.

„A tudomány egyik legfőbb célja, hogy emberi, élhető és fenntartható világot teremtsen. Kívánom, hogy tartalmas, inspiráló gondolatok szülessenek, és Érd hírneve tovább gyarapodjék azzal, hogy itt olyan tudományos műhely, konferencia van, amely nemcsak Érd, hanem az egész hazánk fejlődésére inspirálóan hathat”

– zárta szavait a képviselő.

A múzeum közel negyven éve működik szellemi műhelyként:

„Több mint félszáz konferenciát tartottunk 1983 óta. Minden ősszel rendezünk egy tudományos konferenciát mindazon témákról, amelyek közérdeklődésre tartanak számot. Most rendezik a vadászati világkiállítást, és minden múzeumnak kell, hogy legyen mondanivalója azokban a kérdésekben, amelyek másokat is foglalkoztatnak. Balázs Dénes az élő múzeum gondolatát fogalmazta meg, ennek jegyében szervezzük a programjainkat. Az ország minden részéről jönnek előadók, hiszen a Magyar Földrajzi Múzeum olyan pont, ahol a találkozáson túlmenően sok ötletadó gondolatot is fel lehet vetni. Előadásinkkal szeretnénk tisztelegni Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán, Mészáros Kálmán, Sáska László, Vojnich Oszkár, vagy épp Xantus János előtt. Mi nem a puskalövésekre helyezzük a hangsúlyt, hanem az erdőzúgásra, a természet megismerésére: vadász íróink sok olyan természetleírást adtak, amelyekkel távoli országokat, népeket, egzotikus állatokat és növényeket hoztak közel mindnyájunkhoz” – hangsúlyozta Kubassek János múzeumigazgató. 

„Elkészült a Sáska László életművét bemutató kiállításunk is, amelynek anyaga a vadász és orvos, Afrika csodadoktora hagyatékából került Érdre 1988-ban, a magyar tudományos Afrika-expedíció révén. Szeretnénk, ha minél többen láthatnák azokat a rejtőzködő értékeket, fotókat, tárgyi emlékeket, amelyeket most bemutatunk. A kiállításmegnyitó kedd délután négy órakor lesz, szeretettel várunk mindenkit” – zárta szavait az igazgató, akitől megtudtuk azt is: a Kelet-Afrika csodavilágában című kiállítás egy éven át tekinthető meg a múzeumban.

A konferencián – ahogy ez már hagyomány – sor került a Teleki Sámuel-érem átadására is, amit a Magyar Földrajzi Társaság és a város negyed évszázada alapított. Az elismerés azoknak a magyar kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozható, akik külföldi expedícióik, feltáró kutatásaik, tanulmányútjaik során gyűjtött anyagaikkal és azok feldolgozásával, közzétételével jelentős mértékben gyarapították a földrajz- és a társtudományok ismereteit. Kitüntetésben részesíthetők azok is, akik a magyar földrajzi kutatók, utazók munkásságának tudománytörténeti feldolgozásában, valamint a földrajzi kutatások, utazások ismeretanyagának terjesztésében, népszerűsítésében kimagasló érdemeket szereztek.

A rangos kitüntetést idén Hevesi Attila professzor, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának egyetemi tanára vehette át.

„1964 óta tanítok. Nagyon sok tanítványom most már egyetemen vagy középiskolában földrajzot tanít. A Miskolci Egyetemen a munkatársaim kétharmada tanítványom volt, és most segítenek a munkámban, ahogy én is segítem őket” – hangsúlyozta lapunknak Hevesi professzor, aki arra a kérdésre, mit emelne ki több évtizedes munkásságából, elmondta: a karsztvidékek a kutatási területe; sikerült Jakucs László karszosztályozását továbbfejlesztenie, és erről nemzetközi cikkek is napvilágot láttak.