A díjazott 21 éve erősíti az Érdi Szivárvány Óvoda csapatát. Édesanyja nagyon szerette volna, ha erre a pályára lép, bár ő inkább a képzőművészetek iránt érdeklődött.  De óvónőként is ki tudja élni a művészeti hajlamait, nagyon szeret a gyerekekkel együtt alkotni.

„Nagyon szeretem a hivatásomat és semmiért nem cserélném el.”

– fogalmazott a díjazott.

A rajzolás, a gyurmázás és a barkácsolás során a gyerekek meg tudják mutatni, hogy mi rejlik bennük, és ez nagyon fontos Németh Katalin szerint és tudja őket fejleszteni is ezen a területen, de művészi hajlamait a dekorálás során is hasznosítani tudja.

Az óvodapedagógus 31 éve van a pályán, és mint mondta, folyamatosan alkalmazkodni kell az újhoz.  A gyerekek folyamosan változnak, mert változik a szülők leterheltsége, munkatempója és nagyon sok időt töltenek a gyerekek az óvodában.

„Minél nagyobb nyugalmat kell a gyerekeknek biztosítani az óvodában is, fontos, hogy sokat beszélhessenek az érzelmeikről, és minél nagyobb biztonságot adjunk nekik. Hiszen az óvoda a második otthonuk, mi vagyunk a második szüleik.”

Mint mondta, a gyerekek, mindig gyerekek. Vannak csibészek, vannak nyugodtak, vannak visszahúzódóbbak, de a legcsibészebbet is próbálja megszelídíteni.

A teljes beszélgetést itt tudja meghallgatni: