A Nemzeti Népegészségügyi Központ arról ír honlapján, hogy a minősítés az idei évben is az európai uniós követelményeknek megfelelően négy év mikrobiológiai vizsgálati eredményei alapján készült. Mint írják, a kockázatalapú statisztikai értékelés során nemcsak egy-egy minta megfelelőségét vizsgálják, hanem a vízminőség változásait, és az esetlegesen fennálló egyéb egészségkockázatokat is követik. Ezen besorolás szerint kiváló, jó, tűrhető és kifogásolt minősítést kaphat egy szabadvízi fürdőhely.

Az NNK beszámolója szerint a kijelölt fürdőhelyeket legalább évi négy alkalommal ellenőrzik, egyszer nyitás előtt, majd a szezon során havonta legalább egyszer. Hozzáteszik, a vízmintavétel mellett a helyszínen vizsgálják, hogy a víz felületén vannak- e látható szennyeződések, esetleg üveg, műanyag, gumi vagy megfigyelhető-e hínárosodás. A tavakon vizsgálják a vízvirágzást is, amely az ún. nevezett cianobaktérium burjánzás miatt a víz elszíneződését, habzását eredményezi. Az ellenőrzések során vizsgálják a vízmintákban két szennyvíz eredetű szennyezést jelző baktérium, az E. coli és az Enterococcus mennyiségét is.

A 2020 évi szezonban 251 strand üzemelt a hazai természetes vizeken, ebből 138 a Balatonon. Az NNK értékelése alapján 181 fürdőhely kapott kiváló, 36 jó és 13 tűrhető minősítést. A nagy tavainkon (a Balatonon, a Tisza-tavon és a Velencei-tavon) szinte minden fürdőhely jó vagy kiváló minőségű. A kifogásolt fürdőhelyek közül kettő a Tiszán (Tivadarnál és Tiszakécskén), egy a Kettős-Körösön (Dánfokon), három kisebb fürdőtavakon (a szegedi Sziksós-tón, Soltvadkerten és Tiszaszigeten) található. 

Kiemelik azt is,hogy kifogásolt vagy a nem ellenőrzött vízminőségű, nem kijelölt strandokon fürdőzők elsősorban hányásos, hasmenéses megbetegedések, szem- vagy fülgyulladás kockázatának vannak kitéve. A nem kijelölt fürdőhelyeken, különösen a bányatavakon a balesetveszély is nagyobb, és nincs a helyszínen vízimentő.