Május 31.: Dohányzásmentes Világnap

Május 31.: Dohányzásmentes Világnap

1988 óta az ENSZ az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére május 31-et Dohányzásmentes Világnapnak nyilvánította. Az évről-évre megrendezett programsorozat a dohányzás veszélyeire hívja fel a figyelmet.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

A világnap programjának középpontjában a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolása áll, hiszen napjainkban 10 eladott dohánytermékből 1 illegálisan kerül forgalomba, amely gazdasági és egészségügyi következményekkel is jár. A kedvezőbb áru illegális termékek ugyanis a fiatalabb korosztálynak is könnyebben elérhető.

A dohányzás világszerte évente 6 millió ember halálát okozza, közülük mintegy 600 ezre a passzív dohányzás áldozatai. A WHO becslése szerint hatékony szabályozás hiányában ez a szám tovább emelkedik és 2030-ra elérheti a 8 milliót.

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciója a dohányzás káros következményeire és aggasztó irányára figyelmeztet – írja a Magyar Távirati Iroda.

A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a tüdőrák elleni küzdelem összetett folyamat, melynek fontos eleme a kockázati tényezők csökkentése, a dohányzás visszaszorítása.

A szakmai szervezet MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja: pozitív fejlemény, hogy Magyarországon 2011 és 2016 között összességében kilenc, az 50 év alattiak körében pedig 20 százalékkal nőtt annak az esélye, hogy a tüdőrákban szenvedő betegek a diagnózis felállítása után még legalább öt évig élnek.

A 17-18 százalékos, javuló túlélési aránnyal az Európai Unió középmezőnyébe tartozunk. Ez az eredmény a betegség korai felismerésével, a megfelelő terápia alkalmazásával ugyanakkor meghaladhatná a 60 százalékot, jelentősen csökkentve az évi 6000-re tehető tüdődaganatos halálozást.

A férfiak körében csökkent, a nőknél viszont nőtt a rendszeresen dohányzók aránya az elmúlt években. Magyarországon 2014 és 2019 között 22,3 százalékról 23,9 százalékra nőtt a dohányzó nők aránya a lakosságon belül, míg a férfiaké 2009 óta 36,08 százalékról 30 százalékra csökkent.

Ez az aggasztó tendencia az újonnan diagnosztizált tüdőrákos esetek számában is egyértelműen kimutatható – írja a szakmai szervezet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 és 2016 között a nőknél csaknem 40 százalékkal több új megbetegedést jegyeztek föl, miközben a férfiaknál ennél kisebb, 15 százalék körüli volt a növekedés üteme ebben az időszakban.

A tüdőrák rendkívül agresszíven pusztít, a daganatos betegségek körében ez a vezető halálok, itthon száz emberből kevesebb, mint húszan élnek még legalább öt évig az első diagnózis után.

A tapasztalatok szerint a szűrőprogramok kiterjesztésével és a modern kezelésekkel kiugró mértékben javulnak a betegek esélyei a hosszabb, teljesebb életre. A legeredményesebb megoldás azonban még mindig a dohányzás abbahagyása – hívja fel a figyelmet a szakmai grémium.

A közlemény idézi Bogos Krisztinát, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciója (MTT OSZ) vezetőjét, tüdőgyógyász-onkológust, aki szerint a dohányosok átlagosan hét évvel rövidebb ideig élnek, mint a nemdohányzók. Ebben a hevített termékek használata sem jelent megoldást, mert azok is károsak a tüdőre, szív- és érrendszerre, és nem bizonyított, hogy ne lennének rákkeltőek – emelte ki.

A szakember felidézte, hogy az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2014-ben elindított, időközben további kilenc centrumra kiterjesztett HUNCHEST I-II. program korlátozott létszámú célcsoportoknál már lehetővé teszi alacsony dózisú CT-szűrés segítségével a betegség korai felismerését, ami komoly eredmény.

A program sikeres folytatása kiemelt jelentőségű napjainkban azért is, mert a koronavírus-járvány sokakat visszatartott a vizsgálattól, aminek következményeként havi szinten akár 30 százalékkal is csökkenhetett az újonnan regisztrált tüdőrákos betegek száma. Félő, hogy sok esetben emiatt megcsúszik a pontos diagnózis felállítása, ami késlelteti a kezelés megkezdését, rontva a betegek esélyei – hívta fel a figyelmet az onkológus.

Habár a tüdőrák okozta kihívásra egyre több válaszunk van, muszáj kihangsúlyozni, hogy a tüdődaganat és a tüdőt érintő egyéb megbetegedések elkerülésének leghatékonyabb módja a dohányzásról való leszokás. A KSH adatai szerint a leszokottak aránya szinte egyáltalán nem változott az elmúlt 10 évben. Minden dohányzó számára fontos üzenet kell legyen, hogy minél előbb kezdi el a leszokást, annál több az esélye az egészséges életre.

További cikkeink

Csuka Zoltán születésének 125. évfordulója alkalmából Harmat Bélával, Érd első szabadon választott polgármesterével, irodalmárral és egykori könyvtárossal beszélgettünk.

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email