A koronavírus a kulturális életre is rányomta bélyegét, a Poly-Art Alapítvány eseményeinek többsége is elmaradt. Milyen programokról kellett lemondaniuk?
Tavaly március 18-ra terveztük a Poly-Art jubileumi gáláját, amellyel fennállásunk 25 éves évfordulóját ünnepeltük volna meg és bemutattuk volna azt a körülbelül 1000 oldalas jubileumi évkönyvet is, amely összefoglalja az elmúlt 25 év munkásságát. Ez volt a legfájóbb, de elmaradt a hagyományos alkotótelep is és a pódiumestekről, szerzői estekről, könyvbemutatókról és kiállításokról is le kellett mondjunk. Évente 13-15 rendezvényünk van.
Ha jól tudom, voltak olyan események, amelyeket azért sikerült megrendezni.
Közvetlenül a járvány előtt februárban a Parkvárosi Közösségi Házban volt egy csoportos kiállítás, illetve november elején a szigorítások előtt is éppen megnyílt egy tárlat, de ezt már csak azok láthatták, akik ott voltak a megnyitón, közvetlenül utána ugyanis bezárt az intézmény. A vírus ideje alatt legtevékenyebben az írói kör működött. A kiadványaink, az antológia, az IRKA negyedéves folyóirata és a soron következő Poly-Art füzet mind megjelenhetett, így a nyomdával és azokkal az alkotókkal voltunk szorosabb kapcsolatban, akik elküldték a műveiket. Volt két egyéni kiállításunk is ősszel, a szigorítások előtt. Az alapítvány meghirdetett egy irodalmi pályázatot is Ami szép az szép címmel, amire több mint 30 pályázat érkezett be, a győztesek írásaiból pedig összeállítottunk egy kiadványt.
Hogyan tud jelenleg kapcsolatot tartani a művészekkel?
Fontos feladat most ezt a vonzó, kedves, érdekes és értékes emberekből álló közösséget összetartani. Az IRKA például felolvasó üléseket is rendez online módon, egyszerre 10-12 alkotóval ültem szemben a monitoron előtt, és így is tartottuk egymásban a lelket. Ezen kívül telefonon is tartjuk a kapcsolatot, ritka az olyan nap, hogy valaki fel ne hívna, vagy én ne hívnék fel valakit, hogy vannak, egészségesek-e.
Most már mindannyian nagyon várjuk, hogy visszakapjuk a régi életünket. A Poly-Art Alapítvány milyen programokkal készül erre?
Úgy néz ki, hogy az alkotótelep, ami júniusban szokott lenni, elmarad, de azt el tudom képzelni, hogy ha az időjárás engedi, esetleg augusztusban megrendezzük. A pódium estjeink áprilisban és decemberben szoktak lenni, remélem, hogy a decemberit megtarthatjuk majd, továbbá könyvbemutatók és szerzői estek is biztosan lesznek. Az alkotótelep munkáiból mindig szoktunk kiállítást rendezni, ha ez nem valósul meg, akkor a vírus ideje alatt készített alkotásokból csinálunk egy csoportos tárlatot. December elején pedig mindig szokott lenni egy Poly-Art kiállítás, bizonyára már ezt is megtarthatjuk.
Ön roppant aktív ember, mindig akadt valami feladata. Hiányolja a nyüzsgést vagy most kifejezetten jól esett a pandémia alatt a pihenés?
Az nagyon megvisel, hogy ezzel a 70-80 fővel személyesen nem tudok találkozni, nem is igen hagyom el a házat. Több mint 50 éve minden csütörtökön pingpongozni jártam, az elmúlt 3 évben pedig szerdánként kóruspróbán vettem részt. Ezek nagyon hiányoznak. De itthon feltalálom magam, mert rengeteg könyvünk van, amiket boldogan olvasok, egyszerre négy félét is. Életem ajándéka a szüleimtől az, hogy megtanítottak arra, hogy ne unatkozzak.