A május eleji fagyosszenteket – Pongrác, Szervác, Bonifác – magunk mögött hagyva beköszöntött Orbán, kinek nevéhez számtalan népi hiedelem és jövendölés kapcsolódik. A hagyomány szerint ha ezen a napon hideg van és esik az eső, rossz termés várható: „Savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő.” De az időjárási megfigyelések szerint, ha Orbán napon esik, rossz lesz a termés, az ősz is esős lesz. Ha viszont ilyenkor süt a nap, akkor hosszú, napos, kellemes ősz, igazi indián nyár vár ránk.
A szőlő leginkább a virágzás időszakában a legérzékenyebb, s ha ilyenkor jön a lehűlés, komoly károkat okozhat a későbbi termésben. A szőlőtermelők ilyenkor, ha tényleg jött a fagy, füstöléssel és imádkozással tudtak védekezni: „Itt vannak a fagyos szentek, füstöljenek szőlőt kendtek!”. Ezzel szemben ha Szent Orbán napján szép idő volt, akkor bőséges termést jósoltak arra az esztendőre. A magyarországi hagyományokban is jelentős esemény ez a nap. Szokás Orbánt a negyedik fagyosszentek is nevezni, mivel a megfigyelések alapján ez az utolsó nap, amikor annyira lehűlhet az idő, hogy egész évet befolyásoló kárt tegyen az éppen virágzó szőlőben.
Természetesen az emberek is megpróbáltak tenni – a maguk módján – a rossz hatások ellen. Szokás volt, hogy az asszonyok seprűvel járták végig a házat, és kergették ki a hideget. Esős Orbán napon a szőlősgazdák megtöltötték esővízzel a borosüvegeket, így biztosítva, hogy ősszel is megteljenek borral. A hívők Szent Orbánnál is eljártak a jó idő és a jó termés érdekében. Orbán szobrának fejére díszes koszorúkat tettek, hogy bőséges legyen a betakarítás. Ha elmaradt a csapadékos, hideg idő, akkor bort vittek szobrához. Ha viszont Orbán „rossz” volt, akkor arra is volt példa, hogy a mérges gazdák ledöntötték a szobrát, és végighúzták a sárban.