Interjú Csókai Viktorral, az ÉTH ügyvezetőjével:
Februárban számoltunk be arról, hogy a polgármester önt nevezte ki a városi hulladékgazdálkodási cég, az ÉTH élére. Akkor annyit mondott önről, hogy „egy nagyon rátermett és ambiciózus fiatalember” lett a cég vezetője, aki nehéz anyagi helyzetben lévő vállalatot örökölt, borzasztóan nehéz feladatokkal. Honnan érkezett Érdre, és mit tapasztalt?
Hulladékgazdálkodással foglalkozom már lassan 15 éve. Eddig inkább technológiai, tudományos szempontból, tekintve, hogy egyébként vegyészmérnök végzettségű vagyok. Az elmúlt időszakban a munkámban gyakran találkoztam közszolgáltatókkal és egyéb hulladékgazdálkodó cégekkel, és láttam a működésükben rejlő buktatókat. De közszolgáltatói oldalról most szembesültem azzal, hogy itt milyen óriási problémák vannak, és miket kell megoldani. Az ÉTH óriási vertikumot lefedő, önkormányzati tulajdonban lévő közszolgáltató, és itt is ugyanazok a gondok akadályozzák a hulladékgazdálkodásban lévő technológiák fejlesztését, egyáltalán a működést, amelyek Magyarországon mindenhol. Van bennem olyan ambíció, hogy ha ezt a cégcsoportot – mert ez tulajdonkép-pen rengeteg alvállalkozóval dolgozó, óriási cég – rendbe tudjuk rakni, és feltett szándékom, hogy rendbe rakjuk, akkor az ÉTH európai szintű és színvonalú közszolgáltató lehet.
Ahhoz, hogy megértsük, mekkora munkáról lehet szó, beszélnünk kéne a számokról.
Amikor vállalkoztam erre a pozícióra, még nem tudtam, hogy ekkora a baj. Számok persze akkor is repkedtek, de az első beszélgetésink alkalmával ezek a számok kisebbek voltak. Aztán nőttek és nőttek, és elérkeztünk odáig, hogy mint ügyvezető, szembetalálkoztam a valósággal. Azt kell tudni az ÉTH-ról, hogy 2017 óta folyamatosan veszteséges, és egyre nagyobb veszteséget termel. Az előző ügyvezetéssel elérték a 800 millió fölötti negatív tőkét és a másfél milliárd forint ki nem fizetett számlaállományt. Ez óriásinak tűnik, és óriási is. Nagyon nehéz ledolgozni, de ha figyelembe vesszük, hogy az ÉTH egy 3,3 és fél milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező cég, akkor ez nem lehetetlen misszió. Egész egyszerűen gazdálkodni kell. Attól függetlenül, hogy ez egy nonprofit Kft., a gazdasági szférában kell működnie, vagyis úgy kell gazdálkodnunk, hogy az mégiscsak gazdaságos legyen. Mert ha profitot termelünk, azt költhetjük arra, hogy bértámogatást adjunk, béreket emeljünk, gépállományt fejlesszünk, területet vásároljunk magunknak. Mert most azt is béreljük. Az ÉTH igazából nagyon kitett cég, nagyon rá van utalva az érdi önkormányzatra. A polgármester úr elképesztő módon támogat bennünket. Nagyon komoly elvárásai vannak a közszolgáltatással kapcsolatban, ami teljesen természetes. Hiszen neki a lakosságnak kell megfelelnie. Nekem meg neki. Így áttételesen nekem kell a lakosságnak megfelelnem.
Említette, hogy 2017 óta gyűlik ez a negatív eredmény. Milyen gazdálkodási problémák voltak, mi az, amin változtatni kell?
Nem tudunk úgy fogalmazni, hogy régen voltak. Vannak. Mind a mai napig. Van például olyan szerződésünk, amelyik 10 éves, határozott időre szól. Tehát azt nem tudjuk megváltoztatni akkor sem, ha az a városnak, a cégnek teljesen előnytelen. De tovább megyek: most az ÉTH-ban nincs olyan szerződés, ami ne lenne előnytelen az ÉTH-ra nézve. Egy sem. Még a jogi tanácsadásunk is előnytelen volt. Az alvállalkozókkal kötött összes szerződésünk előnytelen: olyan megállapodásokat kötöttek a korábbi ügyvezetők, amiből adódóan olyan területeken kell dolgozunk, ahol lényegesen nagyobb a költségünk, mint amennyi költségtérítést mi meg tudunk kapni az NHKV-tól (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., röviden: kukaholding – a szerk.) Merthogy az alvállalkozók mellett vannak olyan partnereink, akikhez hulladékot viszünk lerakásra. A lerakói díjunk is óriási. Szerintem a környéken sehol nem ekkora. Ez 5 forinttal magasabb volt eddig, mint amennyiért most rakjuk le, ami évi 250 millió forint pluszt jelentett. És ez csak a különbség! Tehát ne csodálkozzunk azon, hogy a tavalyi évben 550 millió forintot nem fizettek ki. Ekkora a veszteségünk.
Most hova viszik a hulladékot?
Most még viszünk Pusztazámorra is, de csak nagyon kis mennyiséget, a legnagyobb mennyiséget Gyálra visszük. Gyálon ugyanis 5 forinttal olcsóbban rakunk le, mint itt. Igaz, nagyobb a távolság, ugye át kell mennünk a Dunán, használnunk kell az M0-ást, ami iszonyat időveszteség. Aztán ott is várnunk kell, a telephelyen is vannak különböző problémák, amiket meg kell oldanunk, de hogyha minden költségemet összeadom, akkor is 2 forint 50 fillérrel olcsóbb, mint ha Pusztazámorra vinném.
Sok szó esett korábban az elöregedett járművekről. Ebből a szempontból van változás?
A 15 autónkból 2-3 mindig karbantartás alatt van, de ez nem csoda, hiszen a lehető legnagyobb mértékű amortizációt szenvedik el. Ezeknek az autóknak nagy részét béreljük, és ezeknek a bérleti szerződése is borzasztóan előnytelen az ÉTH számára. Mert piaci áron béreljük őket, de az összes karbantartási költség is a mienk. Tulajdonképpen kétszer fizetjük ki ezeket az autókat. És még hosszan sorolhatnám, egy sor megkötött szerződésünk van különböző olyan területekre, amelyeket nem is használunk.
Hogy lehet ebből a helyzetből kilábalni, hogy lesz ebből fenntartható gazdálkodás?
Ennyire tönkre tenni 3 év alatt sikerült a céget, de az elmúlt időszakban a ki nem fizetett számlaállományunk a másfél milliárdról nem mozdult lefelé. Az én gazdálkodási 3 hónapomban egyáltalán nem termeltünk veszteséget. Úgy van talpon most a cég, hogy a 2020-as költségtérítéseinket még nem kaptuk meg az NHKV-tól. Tehát egy jelentős összeget várunk még ahhoz, hogy az idei gazdálkodási évünket el tudjuk kezdeni. Én ezt pozitívnak tarhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg. Gyakorlatilag stabilan működünk mindenhol. Köz-szolgáltatók vagyunk, a lakosságnak nem lehet semmilyen problémája ebből, nálunk nem lesz olyan, mint Nápolyban, ahol a szemétszállítási gondok miatt hegyekben állt az utcán a hulladék. Az ÉTH életében a tartós közszolgálati tevékenység fenntartása a cél. Ezzel most számos problémánk van: messzebbre viszem a lerakóba a hulladékot, tehát a menetidő miatt a járatszámom megnő. Át kell szerveznem a szelektív-hulladék-kezelésemet, méghozzá úgy, hogy ebből semmilyen hasznom nincsen. Mivel a legújabb uniós irányelvek alapján 2023-tól az összes hulladéknak csak a 10 százalékát rakhatjuk le lerakóba, két éven belül nekünk olyan technológiákat kell fejlesztenünk, amely a lerakásra szánt hulladék 90 százalékát anyagában hasznosítottá teszi. Ezt nagyon nehéz lesz megugrani. De vannak ilyen eljárások, vannak ilyen technológiák. Roppant drágák, amit még nehezít az is, hogy közbeszerzésen kell őket beszerezni. Ez pedig nagyon megdrágítja az eljárásokat. De ez a szabály, ezt fogjuk csinálni. Minden kollégám azon van, hogy ez a lehető legjobb legyen. Közben az NHKV-nál is átalakul a rendszer, 2023-tól új belépővel (úgynevezett koncesszorral – a szerk.), és erre nekünk folyamatosan készülnünk, alkalmazkodnunk kell.
Egyes weboldalakon jelentek meg olyan hírek, hogy a főváros csődeljárást kezdeményezne a város ellen, a cég ellen. Ezzel mit tudnak kezdeni?
A főváros a város ellen nem tud csődeljárást indítani, mert a fővárosnak meg Érd Megyei Jogú Városnak nincsen gazdasági kapcsolata, csak a cégein keresztül. Az ÉTH, mint nagyrészt érdi tulajdonban lévő társaság és a Fővárosi Közterület-fenntartó, mint fővárosi tulajdonban lévő cég között van gazdasági kapcsolat – egyébként éppen a pusztazámori lerakón keresztül –, amely most holtpontra jutott. Mint mondtam azért, mert ők elképesztő drágák, mi pedig ezt nem tudjuk kifizetni. A tavalyi hiányzó különbözet 550 millió forint, ezt a korábbi vezetés nem fizette ki nekik. Ez még egy akkora cégnek is hiányzik, mint a Fővárosi Közterület-fenntartó, de pontosan velük is abba az irányba megyünk el, hogy folyamatosan törlesszük a ki nem fizetett számlaállományunkat. Nekik is az a céljuk, hogy előbb-utóbb megadjuk nekik ezt a pénzt. Egyébként felszámolást indítani egy olyan közszolgáltató ellen, mint az ÉTH azért is nehéz és gazdaságtalan, mert az ÉTH-ban nincsen érték. Nincs benne földtulajdon, nincsenek eszközök, egy jelentős kintlevőségre felszámolást indítani azt jelenti, hogy végső soron nem kérik a pénzüket, mi viszont dögöljünk meg. Ez nem előremutató gondolkodás.
Az én feladahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg az, hogy a 2021-es gazdálkodási év már ne legyen negatív. Ez az alapvető cél. Emellett folyamatosan törlesztenünk kell az eddig felhalmozott, ki nem fizetett számlaállományt, különben a partnereink nem lesznek tovább a partnereink. Nem könnyű, mivel napról-napra élünk, ezért a lehető leghosszabb részletfizetést próbálom kicsikarni a partnereimből. Mindenki hajlandó rá, hiszen mindenki pénzből él, senki nem akarja elveszíteni ezt a pénzt. Viszont minden partnerünk nagyon szigorú határidőnek tekintik 2023. július 1-jét, amikor az NHKV helyére 100 százalékban megérkezik az új koncesszor, aki majd ellátja a hulladékgazdálkodási tevékenységet az egész országban. Nem tudjuk még, pontosan hogyan fog ez lezajlani, vagy hogy ki lesz az, aki ezekkel a köz-szolgáltatókkal egyáltalán kapcsolatot teremt, vagy hogyan fogják ezt koordinálni, hány közszolgáltató lesz az országban. Most rengeteg van. Nyilván egy koncesszornak az a legjobb, ha minél kevesebb van, megtartaná a nagyokat, és azokkal lehet beszélgetni. Így például nem is köthe-tünk olyan szerződést, amely 2023. július 1-jén még él, mert a koncesszor azt bármikor megszüntetheti. Ez azt jelenti, hogy az összes ki nem fizetett számlaállományunkat az elkövetkezendő két évben ki kell fizetnem. Ez komoly kihívás.
