Az Európai Helyreállítási Eszköz egy 2020. év végén elfogadott, rekordösszegű uniós helyreállítási alap, ami több elemből tevődik össze. Fő összetevője a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) tekintjük, amelynek az a célja, hogy enyhítse a világjárvány gazdasági-társadalmi hatásait. A tagállamok jelenleg azokon a terveken dolgoznak, amelyekkel forrásokat igényelhetnek az RRF-ből – írja Csőzik László polgármester a közösségi oldalán.
A tavaly nyári egyeztetések alapján az Európai Bizottság azt várja, hogy a tagállamok az RRF-források legalább 37 százalékát zöld átállásra, további 20 százalékát pedig digitalizációra fordítsák. Az uniós szintű RRF-rendelet hat átfogó pillérre épül fel, mint például a zöld átállás; a digitális transzformáció; az egészségügyi fejlesztések; a következő generációkra, gyermekekre, fiatalokra vonatkozó szakpolitikák.
A kormány néhány hete rögzítette azt a kilenc átfogó célt, amelyekre szeretné majd a forrásokat elkölteni, és amelyek illeszkednek a hat uniós szintű pillérhez is. Ezek között szerepel a vízgazdálkodás; a települések, valamint régiók felzárkóztatása; a fenntartható és zöldközlekedés kialakítása; az energetika és zöld átállás, valamint az egészségügy mint önálló terület is megjelenik a célok között. Egyelőre a kormány nem hozta nyilvánosságra azt, hogy a 9 célterületre vetítve mire mennyit szán.
Az RRF vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök formájában vehető igénybe,jelen állás szerint a Magyarországra érkező maximális forrás körülbelül 16,84 milliárd euró (csaknem 5900 milliárd forint) lehet, melyből mintegy 10 milliárd euró a hitelkeret, a fennmaradó összeg pedig vissza nem térítendő támogatás. Ez a 16,84 milliárd euró a teljes magyar 2021-es tervezett költségvetés 26-27 százalékának felel meg – hangsúlyozza Csőzik László.
Leghamarabb az idei év júniusára-júliusára várható beérkező támogatás, ugyanis az EU-ban idén elfogadott RRF 13 százalékáig előlegfizetés kérhető. Ez tehát azt jelenti, hogy mintegy 748 milliárd forintnyi forrás érkezése várható Magyarországra Brüsszelből a nyár első felében.
A tagállamoknak az RRF-ből igénybe vehető keretre terveket kell benyújtaniuk az EU-nak, amelyben pontosan meg kell határozniuk, hogy mire mennyit költenének. Ezeket a terveket április 30-ig lehet benyújtani. Jelenleg gőzerővel zajlik a nemzeti tervek előkészítése, ha ezzel elkészültek a tagállamok, akkor az uniós intézményeknek összesen 3 hónap alatt el kell azokat fogadnia.
Az RRF erősen igyekszik rászorítani a tagállami kormányokat a társadalmi egyeztetés igénybevételére, így a tagállamokban jelenleg zajlik ez az egyeztetési forma is.
A magyar kormány gyakori kritikája, hogy az érintett gazdasági vagy társadalmi szereplők keveset tudnak a források érkezéséről, illetve tényleges elköltéséről. Most azonban az Unió nyomatékosította, hogy az RRF-ről szóló rendelet elvárja a nemzeti kormányoktól az érdemi társadalmi egyeztetést is az érintett szereplőkkel, amelyről majd a tagállamoknak egy összefoglalót kell továbbítaniuk a benyújtott tervek mellé. Ha ezt nem teszi meg egy kormány, akkor azt a tervet nem lehet az Uniónak elfogadásra javasolni. Így tehát Magyarország azt kockáztathatja azzal, ha nem veszi kellőképpen figyelembe az érintett szereplők véleményét, hogy pénztől esik el.
Mi a jelentősége ennek Érd számára? Bár azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan nekünk mennyi forrás jut majd, amit jelen pillanatban megtehetünk, az az, hogy Érdet is bekapcsoljuk a társadalmi egyeztetésbe és elmondjuk a véleményünket, terveinket, javaslatainkat, amelyeket a kormány nem hagyhat majd figyelmen kívül. Érd a készülő tervhez javaslatcsomagot fog benyújtani, amely érinti majd az egészségügyet, a fenntartható zöld közlekedést, és modernebb, zöldebb fejlődési irányt adhat városunknak!
Mi, Érd polgárai is élünk jogunkkal, és hallatjuk a hangunkat! Olyan célokat, ötleteket, reformokat jelölünk meg, amelyekre mi, érdiek pénzt szeretnénk majd kapni a következő pár évben ebből az Alapból. Bízom abban, hogy számít majd a mi véleményünk is, és hamarosan számos olyan forrás érkezhet majd városunkba, amelyeket akár a közös szívügyünknek tekintett érdi Duna-part környezetének megújítására, illetve városunk modernebbé, zöldebbé, 21. századibbá tételére!
A részletekkel hamarosan jelentkezünk!