A portál emlékeztet, az Őszibarack Budakörnyéki Szövetkezet 2015-ben szerette volna visszatelepíteni az őshonos őszibarack fajtákat, amely előtt kezdeményezték bizonyos budavidéki őszibarack fajták Értéktárba vételét.

Ismertették, a Budaörsi őszibarack intenzív illatú, aromaanyagokban gazdag, zamatos gyümölcs, melynek sajátos jellemzői a pirosas fedőszín, a molyhos héj, a nem túl kemény hús és a leveses állomány.

Minősége a természeti kultúrának és az emberi szaktudásnak is köszönhető. Budaörsön és környékén az őszibarack nemesítés hagyománya a XIX. század végére nyúlik vissza. A területen termesztett őszibarack fajták az ott meghonosított fajtából és a területre szelektált fajtákból kerültek ki.

Az emberi szaktudás is meghatározó szerepet játszik, mint például a kézzel való ritkítás vagy a tapintásos érettség vizsgálat.

A Budaörsi őszibarack termőterülete lankás dombokon, déli lejtőkön fekszik, olyan helyeken, ahol a magas napsütéses órák száma hőingadozással párosul, ez pedig kedvez a zamatanyagok és a pirosas fedőszín kialakulásának.

A gyümölcs üde savassággal párosuló édes íze és intenzív illata a szerves anyagokban és mikroelemekben gazdag termőtalajnak köszönhető. A gyümölcs leveses állománya az érési időszakra eső csapadékmennyiség hatására alakul ki.