A sivatag szerelmeséről – aki épp 70 éve hunyt el – Kubassek János, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója pár éve írt könyvet A Szahara bűvöletében címmel.
Ha lehet ezt mondani, „Laci úrfi”, ahogy a családban nevezték, a legrosszabbkor született. 1895-ben még megvolt az Osztrák-Magyar Monarchia, de épp mire katonakorba ért, fegyverrel kellett védenie a hazát – sikertelenül. Mégis, talán a Szaharában tett felfedezésekhez épp ez a kor volt ideális. Egyetért?
Inkább azt mondanám, volt előnye is ennek a kornak, hiszen olyan képességekre és tudásra tett szert – gyakorlatilag mindent tudott az autózásról és a repülésről, ez volt a két legnagyobb szenvedélye –, ami akkor még csak kevesek kiváltsága volt. De ehhez kellett az a merészség is, ami már gyerekkorától alapvető jellemvonása volt. 16 évesen repült először egy kőfejtő pereméről maga eszkábálta repülő szerkezettel – ami majdnem az életébe került. Majd három évvel később megvásárolt egy használt repülőgépet. Az is nagyon sokat jelentett, hogy már gyerekkorában több kultúrával és nyelvvel került kapcsolatba. Édesanyja olasz származású volt, borostyánkői családi birtokaik a mai Ausztriában vannak.
Döbbenetes, mi mindent túlélt: az első világháború frontvonalain aknákat kerülgetett, bajonettel harcolt…
Sőt, később a harctéri pilóták közé kerülve légi megfigyelő tiszt, kiváló katona volt. Az olasz fronton többször támadások érték a gépét. Az érdi repülőtéren számtalanszor repült az 1930-as években. Suhanó szárnyak című könyvében településünket nagy szeretettel Mátraérd néven emlegeti, mint számára nagyon kedves helyet, melynek szépsége, és a Duna fölött repülés élménye lenyűgözte őt. Érdekes, hogy ő, aki a kőszegi bencés gimnáziumban testnevelésből felmentett volt, a nagyon nehéz követelményeket támasztó pilótavizsgákon kiválóan megfelelt, és a német légierő tisztjeként a Luftwaffe állományába tartozó Afrika-hadtest tagjaként 1941-42-ben Heinkel és Junkers gépeket vezetett. Márpedig a német pilótavizsga a legmagasabb szintű követelményeket támasztotta.
A véletlenek és a kihívások sorozata tette őt autóőrült vadászó kalandorból felfedezővé?
Kellett hozzá a véletlen is, még inkább az a sokféle tudás, ami gyerekkorától ráragadt. Az ornitológia kezdettől egyik kedvenc időtöltése volt – nagy érdeklődéssel hallgatta Kőszegen Chernel István ornitológus kutató előadásait. Nagy hatással voltak rá Herman Ottó madárvonulási megfigyeléseiről írt munkái, és persze azoknak a felfedező utazóknak a leírásai, melyeket apja könyvtárában megtalált. Madármegfigyelései segítették őt később abban, hogy merre keresse a Szahara kietlenségében a legendás Zarzura oázist. Sikereihez hozzájárult az is, hogy az anyanyelvén kívül hét nyelven beszélt: olaszul, németül, franciául, angolul, oroszul, arabul, sőt, szuahéli nyelven is. Hatalmas előnyt jelentett, hogy megértette magát a legegyszerűbb emberrel is, és politikusokat, üzletembereket is meg tudott nyerni a céljainak.
1929-ben még mintha az izgatta volna leginkább, hogyan lehetne átautózni a sivatag legkietlenebb részein is. Hogyan született meg ebből a felfedezés vágya?
A kíváncsiság és az új utak felfedezésének vágya már akkor is áthatotta, amikor a kenyai Mombasából kiindulva átkeltek a szudáni mocsárvilágon és eljutottak Núbiába, onnan Egyiphttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgba. A Szahara vándoraitól hallott először a Zarzura oázis legendájáról, amely már a középkori arab krónikákban is felbukkant. Szentül hitte, hogy felkutatása, ami annyi embernek kudarccal végződött, neki sikerülni fog. Az expedíciót megelőzően felderítő repüléseket tett a Gilf Kebír északi térségében – ez egy sivatagi terület Egyiphttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg délnyugati sarkában és Líbia délkeleti részén -, és a Vádi Abd al Malik kiszáradt folyóvölgyét, vagyis a rejtelmes Zarzura oázist repülőgépről pillantotta meg először.
Hány Magyarországnyi területről beszélünk, hogy olyan nehéz volt megtalálni a kopár kőrengetegben?
Csak a Gilf Kebír Svájc nagyságú terület, de ha a sivatagot nézem, az egyiphttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgi rész 1 millió km², ha a líbiai térséget is hozzáveszem, akkor 15-20 Magyarországnyi területről beszélünk.
Mi volt a földrajzi jelentősége Almásy felfedezéseinek?
Sokat hozzátett a Szahara utolsó fehér foltjainak földrajzi leírásához. Ezenkívül olyan őskori sziklafestményeket talált Gilf Kebírben, amelyek bizonyítják, hogy a neolitikumban lakott volt ez a rész is. Az ábrázolásokhoz állati és növényi eredetű festékanyagot használtak, amelyek több ezer éven át épen maradtak. Almásy eljutott az Uweinát-hegységbe és Ain Duába, ahol szintén őskori sziklafestményekre bukkant. Ezek fotódokumentációval ellátott leírását Kairóban francia nyelven publikálta. A festmények nemcsak művészi, hanem földrajzi szempontból is izgalmasak: bizonyítják, hogy 5-6000 évvel ezelőtt gazdag állat- és növényvilág élt a Szahara széles folyóvölgyeiben – maga a Vádi Szúra is lakott volt.
Mit szeretett annyira Almásy a kopár sivatagi tájban?
A Szahara számára a végtelenséget és a szabadságot jelentette. Magam is jártam Namíbiában, magashegyi sivatagokban is – Chilében, Belső-Ázsiában -, de a Szahara semmi máshoz nem hasonlítható. 1993-ban Gábris Gyula és Szabó József földrajz professzorokkal és Antall Péter fotóművésszel együtt mi voltunk az első expedíció, amely Almásy nyomdokain haladva Zarzura földjére léphetett. (Aztán 1999-ben újra visszatértem.) Amikor fölkapaszkodtam egy-egy magaslatra, magam is éreztem, ami Almásyt rabul ejthette. Este az égbolt ezernyi csillaga ragyogott rám, a tökéletes csend és nyugalom világa vett körül. De azért az emberi tényező ott is megvan. Vádi Szúrában olyan táborhelyet választottunk egy sziklakatlanban, amelynek két bejárata volt, és egyvalaki mindig őrséget állt éjszaka. Helybeli kísérőink elmagyarázták, hogy menekülési útvonalat mindig kell hagyni, ez alapszabály. „De hiszen itt nincsen senki”, csodálkoztam el. Amire válaszul másnap friss autónyomokat mutattak a homokban. A Líbiai-sivatagban ma iparszerűen folyik az embercsempészet. Csádból, Nigériából, Ghanából, Gabonból, Szudánból, Szomáliából, Etiópiából viszik át az embereket kis pickup-okon, 3-5 ezer euróért. Líbiában Kadhafi halálával megszűnt az államszervezet, és teljes a káosz.
Milyen Almásy-relikviái vannak az érdi múzeumnak?
A második világháborúban a Szaharában használt katonai zseblámpáját egy barátjánál, Györffy György történész professzornál hagyta, ő hozta el nekünk. A másik tárgyi emlékünk egy hamutartó – Almásy 11 éves korától erős dohányos volt -, a harmadik pedig egy trópusi sisak. Ez utóbbit Rekettyés László pilóta kapta tőle, aki 1942-ben magyar katonai delegációt vitt Tripoliba. Ott a német hadsereg tisztjeinek gyűrűjéből kilépett egy férfi, hogy köszöntse, akin magyar kitüntetések voltak – ő volt Almásy. Elmentek együtt néhány oázisba, és végül neki adta a trópusi sisakját, hogy az majd megvédi a napszúrástól. Ezeken kívül egy mellszobrot is őrzünk a múzeumkertben, amelyet Domokos Béla készített Almásyról 1995-ben.
A könyvében vannak akvarellek is, melyeket Almásy festett a sziklarajzokról, azok hol vannak?
A borostyánkői kastélyban, ott fényképeztem őket. Jó kapcsolatba kerültem a családdal, nagy szeretettel és bizalommal fogadtak, és rengeteg dokumentum másolatát bocsátották a rendelkezésemre. Különösen nagy élmény volt, hogy aludhattam Almásy lakrészében, amelyet számára mindvégig fenntartott a család.
Amikor olvastam a könyvét, elgondolkodtatott, hogy Almásyt végül az egyiphttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgi király menekítette ki Magyarországról 1947-ben, nem kevés pénzért. Egy olyan ember, akit a hazájában bebörtönöztek, megkínoztak, miért volt ennyire értékes az egyiphttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgi uralkodó számára?
Ez mutatja az értékszemléletek különbözőségét. Almásyt itthon népbíróság elé állították, holott a törvény azt mondta ki, hogy azoknak kell lakolniuk, akik a magyar nép érdekei ellen vétettek. Vajon a líbiai sivatagban milyen magyar érdekek voltak, amelyeket ő térképész tisztként megsértett, amikor Rommel seregében szolgált? Kairóban Almásy a királyi család tagjait is tanította repülni, és a halálos ágyán tudta meg, hogy az egyiphttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgi Sivatagkutató Intézet tiszteletbeli elnökévé nevezték ki.
Személyesen mi fogta meg Almásy László karakterében ennyire, hogy húsz évig foglalkozott vele?
A kitartása és az akaratereje. Gimnazistaként az antikváriumban szereztem meg a könyvét a zsebpénzemből, és nagy hatással volt rám. A könyvem történelmi igazságtétel – ezt írta róla egyik méltatója. Úgy érzem, hogy ez igaz, hiszen Almásyt ártatlanul hurcolták meg, és hallgatták el jelentőségét évtizedeken át. A könyv egyik legnagyobb hozadéka az volt, hogy a hatására előkerültek Almásy László leszármazottai: lánya és négy unokája. Egyelőre nem kívánnak kiállni a nyilvánosság elé, de majd talán annak is eljön az ideje.
