Úgy fogalmaznak, az alkotmánybíróság megállapítása megerősítette a közösségük álláspontját: a testület döntésének értelmében nincs „kellő garancia arra, hogy ne kerüljenek iskolába azok az iskolaéretlen gyermekek, akik esetében az évhalasztásra irányuló kérelem előterjesztését a szülők elmulasztották vagy nem megfelelően terjesztették elő”.

Hallgassa meg az interjút Miklós Györggyel, a Szülői Hang Közösség koordinátorával!

Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában kiemelkedő jelentőségű, hogy „szorgalmazza a gyermekek egyéni körülményeit és fejlettségét ismerő óvodai szakembereknek a rendszerbe történő visszakapcsolását”. Az iskolaérettség megítélése ugyanis „egyedi, és esetenként szakmai mérlegelést is szükségessé tevő kérdés”, a kormány viszont kiiktatta a törvényből az óvodapedagógusok szakmai segítségét, ezzel magukra hagyta a szülőket ebben a nehéz pedagógiai döntésben. Az alkotmányos mulasztás pótlásáról az Országgyűlésnek június 30-ig kell gondoskodnia.

Az Alkotmánybíróság döntése előtt néhány nappal az ombudsman vizsgálata is több ponton jogszerűtlennek találta a törvényt. A legegyértelműbben azonban maguk a tények világítanak rá a bajokra:

míg a korábbi rendszerben 30-35 ezer gyermek maradt plusz egy évet az óvodában, az új rendszer bevezetése után ez lecsökkent 2020-ban kb. 22 ezerre, 2021-ben pedig kb. 17 ezerre.
Bár a szülői kérvények túlnyomó többségét (96%) elfogadták, mégis nagyon sokan lemaradtak a megfelelő tájékoztatás hiánya, az óvodák jogkörének elvétele és a hatósági eljárás elrettentő ereje következtében. Az új rendszer ugyanis elsősorban nem az eljárás kimeneténél, hanem a bemenetnél szelektál: sok helyen csak a kellő érdekérvényesítő képességgel rendelkező szülők kérvényeznek.

Az éretlenül iskolába kerülő gyermeket sorozatos kudarcok érik, ami negatívan hat iskolai éveire és későbbi boldogulására is, miközben az iskolát éretten kezdő gyermekek oktatását is hátrányosan érinti. Így az Alkotmánybíróság által is megerősített jogsértések az elmúlt két évben több tízezer gyermek és családja számára okoztak jóvátehetetlen károkat, ugyanakkor a pedagógusok munkáját is megnehezítették.

Könnyen elkerülhető lett volna a károkozás, ha a törvényalkotás során lett volna érdemi szakmai egyeztetés. Mint emlékezetes, a törvényt Semjén Zsolt egyéni indítványként nyújtotta be, a kormány még a szükséges minimális egyeztetést sem folytatta le, miközben Semjén Zsolt meg sem jelent a parlamenti vitán.

Bár a törvénytervezet ellen több mint 40 szakmai és civil szervezet nyilvánosan tiltakozott, aggályainkra semmiféle érdemi szakmai válasz nem érkezett.

Jelenleg nincs szakmai egyeztetési fórum, ahol a szülők és pedagógusok jogos panaszaira szakmai, és nem politikai választ adna a kormány.
Az immár hivatalosan is jogellenes törvény így nem csupán egyszeri tévedés a rendszerben, hanem az érdemi szakmai egyeztetések kiiktatásának elkerülhetetlen következménye. A problémákat számos alkalommal jeleztük a kormányzatnak is. Az Alkotmánybíróság döntése egyben megerősíti a következetes civil és szakmai kiállás szükségességét, hiszen e nélkül aligha született volna elmarasztaló ítélet az ellenzéki képviselők által benyújtott alkotmányossági panaszra.

A kormány a gyermeket csak papírok alapján ismerő Oktatási Hivatalt ruházta fel a gyermek iskolaérettségéről szóló döntés meghozatalára, miközben az Oktatási Hivatalnak a folyamatban való részvétele értelmetlen: csupán postásként működik a szülő és a pedagógiai szakszolgálat között.

Az esetek több mint felében az Oktatási Hivatal maga mondta ki saját alkalmatlanságát azzal, hogy a döntést továbbadta a pedagógiai szakszolgálatnak