22_03_29_erdmost_nincskep

Kötelezővé tehetik-e a munkáltatók a védőoltást?

22_03_29_erdmost_nincskep

Kötelezővé tehetik-e a munkáltatók a védőoltást?

A munkaadónak jogszabályi kötelessége fenntartani az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet. Kérdés, kötelezhetik-e a dolgozóikat, hogy ennek érdekében beadassák a koronavírus elleni védőoltást? Rákérdezhetnek-e arra egy állásinterjún, hogy megkaptuk-e a vakcinát?

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

A Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda szakértői  az MTI-nek küldött közleményükben leszögezik: a jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé a munkáltatók számára, hogy kötelezővé tegyék dolgozóiknak a koronavírus elleni védőoltást. Mivel Magyarországon a vakcina beadatása nem kötelező, így a munkáltató sem teheti azzá, még feladatkörhöz kötötten sem.

A munkaadónak ugyanakkor jogszabályi kötelessége fenntartani az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet, mindezt azonban a rendelkezésére álló eszközökkel, jogszerű korlátok között kell megtennie. Diszkriminációs és adatvédelmi aggályokat is felvetne az, ha a munkáltató kötelezővé tenné a munkavállaló számára a védőoltást, vagy a dolgozót hátrány érné amiatt, hogy nem adatja be magának a vakcinát.

A vakcina beadatása már csak azért sem lehet egy mindenkire előírt kötelezettség, mivel lehetnek olyan dolgozók is, akik személyes helyzetükből fakadóan nem kaphatják meg az oltást – például a várandós nők, vagy akik allergiások a védőoltás bizonyos összetevőire –, illetve akik korábban már átestek a víruson, de még nem telt el a meghatározott idő ahhoz, hogy megkaphassák a vakcinát.

Az oltás kötelezővé tételének az is akadálya, hogy az jelen pillanatban még korlátozottan áll rendelkezésre, és éppen a munkavállalók legnagyobb hányadát kitevő korosztály majd csak egy későbbi időpontban fog hozzájutni az oltáshoz.

A munkaszerződés megkötését nem lehet a munkavállaló védettségétől függővé tenni, emiatt az állásinterjún sem lehet erre irányuló kérdést feltenni. Az alkalmazottak beoltottságának nyilvántartása pedig adatvédelmi szempontból problémás, mert az ilyen jellegű információk olyan szenzitív személyes adatnak minősülnek, amelynek kezeléséhez a munkáltatónak nincs törvényes jogalapja.
   
A munkáltatóknak továbbra is elsődlegesen olyan megoldásokat érdemes alkalmazniuk az  egészséges és biztonságos munkakörnyezet fenntartása érdekében, amelyek a legkisebb kockázattal és a legkevesebb személyes adatkezeléssel járnak. Érdemes otthoni munkavégzést elrendelni, amennyiben lehetséges, rotációs sémákat bevezetni az irodai jelenlétre, illetve fizikai izolációs megoldásokat alkalmazni, és fokozottan fertőtleníteni azokon a munkahelyeken, ahol a személyes jelenlét nélkülözhetetlen.

További cikkeink

További cikkeink

A Tisza Párt alelnöke és listavezető EP-képviselőjelöltje megkezdi országjárásának Pest vármegyei etapját.

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email