Január közepén a Védegylet és az EMLA Egyesület közös együttműködéssel pert indított a Dongwha Electrolyte Hungary Kft. veszélyeshulladék-feldolgozó üzemére kiadott egységes környezethasználati engedély ellen.

A Dongwha két üzemet tervez a sóskúti ipari parkban, kormányzati támogatással: az egyik beruházás keretében lítium-ion akkumulátorokhoz használatos elektrolitot gyártanának, a másik egy oldószer-újrahasznosító létesítmény. Mindkét tevékenység az elektromos autók akkumulátorgyártásához kapcsolódik. A Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatósága még tavaly júniusban úgy döntött, hogy az elektrolitgyártó üzem létesítéséhez nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra, mivel az előállítani kívánt elektrolit „nem egy vagy több kémiai reakció nyomán átalakulással jön létre, az alapvetően fizikai feldolgozást takar”.

Az üzem építkezése ősszel meg is kezdődött Sóskúton – anélkül, hogy a kormány vagy az önkormányzat előzetesen megkérdezte volna a településen élők véleményét. Az oldószer-újrahasznosító üzem esetében viszont már lefolytatták az eljárást, és december közepén a hatóság meg is adta a környezethasználati engedélyt. Ez ellen indított pert nemrég a Védegylet, lakossági támogatással, ugyanis a perhez szükséges összeget gyűjtés útján biztosította a Védegylet.

„A bíróság megsemmisítheti a már kiadott környezethasználati engedélyt. Keresetünkben alapvetően jogi érvekre hivatkoztunk, többek közt arra, hogy nem vizsgálták az elektrolitgyártó üzem hatásait, pedig egy telephelyen lesznek; a levegőtisztaság-védelmi rész is hiányos, és nem írnak elő tényleges, számszerűsített határértékeket. Szerintünk nem vázolták fel elég részletesen a hulladékhasznosítási technológiát sem, és az is zavaró, hogy a katasztrófavédelem szinte kikötések nélkül járult hozzá az engedélyhez. Emellett kiemeltük azt is, hogy nincs elegendő információ arról, mi történik majd az üzem megszűnését követően. Ezt meglehetősen szegényesen fogalmazzák meg az engedélyben” – mondta lapunknak dr. Kiss Csaba, az EMLA jogásza. Álláspontjuk egyébként az, hogy az elektrolitüzem létesítéséhez is szükség lett volna környezethasználati engedélyre – a környezetvédelmi hatóság azonban nem így látta, és mint azt fentebb írtuk, nem folytatta le az engedélyezési eljárást.

„Építési engedélye viszont volt az elektrolitüzemnek, és azzal szemben fel lehetett volna lépni. Csakhogy senki nem tudta, hogy ezt kiadták, ráadásul az ügyféli joggal is lehettek volna gondok. A keresetlevelet ugyanis csak attól fogadja be a bíróság, akinek ügyféli joga van. Mivel az üzemnek állítólag nincs akkora hatásterülete, hogy elérjen a lakott területig, magánszemélyek ezt a jogot nem kaphatták meg, ezért nem is léphettek volna fel. Civil szervezeteknek azonban van ügyféljoguk” – hangsúlyozta Kiss Csaba.

Kérdésünkre, hogy mi történik akkor, ha a bíróság megsemmisíti a környezethasználati engedélyt, a szakember elmondta: a hatóság ismét kiadhatja, de csak újabb eljárás után. „Ismét meg kell vizsgálni a környezeti hatásokat, akár tágabb körben. Vannak erre pozitív példák: az almásfüzitői komposztáló esetében – ahol a Greenpeace támadta az engedély egyes feltételeit – már konkrétabban meghatározták a befogadható hulladékok fajtáit, és tudomásom szerint sikerült elérni, hogy a létesítmény ne vegyen át nehézfémeket” – tette hozzá. A keresetet január közepén nyújtották be, a következő lépés az lesz, hogy a bíróság kitűzi a tárgyalást. A folyamatban lévő pernek felfüggesztő hatálya nincs, így ettől még nekikezdhetnek az oldószer-újrahasznosító építkezésének. „Sőt, elkezdhet működni, és vígan üzemelhet is akár” – hogy Kiss Csaba szavait idézzük.