Összeszedtük a leggyakrabban emlegetett aggodalmakat és kérdéseket. Utóbbiakat Falus András immunológus segített megválaszolni.

Az egészségnevelés hiányosságai miatt nálunk a testre és a betegségekre vonatkozó tudás, az egészségkultúra és -tudatosság társadalmi szinten elég fejletlen, részben ezzel magyarázható a védőoltással szembeni bizalmatlanság. „Ha már elég sok embert beoltanak, mindenki látni fogja, hogy nincsenek súlyos következmények, a második oltás után néhány nappal pedig már védettséget lehet szerezni, és ez meghozza az oltási kedvet” – bizakodik az immunológus professzor.

A kétségek nem a megfelelő fórumokon kerülnek elő, fél- vagy fals információk keringnek a közösségi oldalakon, sokan ezeket fogadják el hitelesnek. Ráadásul a kormány járványkezeléssel kapcsolatos sikerkommunikációja ellentmondásos, átpolitizált, stílusában militáns, zavaros és őszintétlen. Az emberek erre érthető óvatossággal válaszolnak. Falus András szerint magabiztos lekezelés helyett empátiával lenne érdemes megközelíteni az oltásszkeptikusokat. Meg kellene érteni a problémáikat és megmagyarázni, miben tévednek, és esetleg miben lehet igazuk.Most erre teszünk kísérletet.

(fotó: Draskovics Ádám)

• Sokan diszkriminációnak tartják, hogy bár a védőoltás nem kötelező, bizonyos szolgáltatások, állások, úticélok csak beoltott emberek számára lesznek elérhetők.

A másik oldalon a közösségi immunitás megteremtése áll, mint közérdek. Az egyén személyiségi jogainál fontosabb az, hogy a gyengébb egészségű, kezelés alatt álló vagy egyéb okok miatt védendő embertársaink ne legyenek veszélyben. Látszólag, aki nem oltatja be magát, csak a saját egészségét veszélyezteti, ha a környezete megkapta a védőoltást. Azonban a vírus csak megfelelő átoltottság mellett fog eltűnni, akkor, ha már nem talál megfelelő számú megbetegíthető szervezetet, mert már elég sokan szereztek védettséget oltással, vagy azzal, hogy átestek a betegségen. Ahogyan a spanyolnátha vírusával történt.

• Nem világos, miért kell regisztráltatnia magát a vakcinainfo.gov.huoldalon annak, aki oltást szeretne kapni. Miért nem elég, ha jelzi a háziorvosának? A kormány ilyen módon akar információt gyűjteni az állampolgárokról? – kérdezik a gyanakvóbbak.

Az ilyen típusú információszerzésnek nem volna sok értelme, ennek más módjai is vannak. „Jóhiszeműen azt lehet mondani, hogy a regisztrációnak inkább szervezési, logisztikai szempontból lehet értelme – véli az immunológus. – Nem lehet a teljes populációt egyszerre beoltani, muszáj valamilyen sorrendet felállítani, miután az egészségügyben, a szociális ellátásban, a rendvédelemben dolgozókat, az idős, krónikus betegeket már beoltatták. Ha már lesz elég oltás, akkor a regisztráció jelentősége is csökken, hiszen a háziorvosnál elérhető lesz a későbbiekben is.” 

• Sokan a kínai és az orosz vakcinától ódzkodnak, és attól félnek, hogy titokban azzal fogják őket beoltani.

Ilyen biztos, hogy nem történhet, hiszen jelenleg egyik orosz, illetve kínai vakcina sincs olyan stádiumban, hogy az európai gyógyszerészeti hatóság engedélyezze. Az ezekkel kapcsolatos kormányzati célozgatások Falus András szerint inkább a politikai kommunikáció részei: gesztusok a kínai és az orosz kormány felé. Amíg ezek a vakcinák is át nem mennek a szükséges minősítéseken, a hivatalos oltópontokon nem kerülhetnek forgalomba. Az a mintegy 3000 ember, akik a bejelentés szerint az orosz vakcinát megkapják, önkéntesen és minden információ birtokában vesznek részt a klinikai vizsgálat 3. fázisában. „Nincs olyan orvos – hangsúlyozza Falus András -, aki kockára tenné a szakmai hitelességét azért, hogy olyan oltást adjon be, amelynek nincs nemzetközi hatósági engedélye, miközben egyre többet kapunk az ellenőrzött és engedélyezett vakcinából. Az EU minden tagállamának ingyen biztosít egy bizonyos lakosságszám-arányos kvóta szerinti oltóanyag-mennyiséget. Ezenkívül a tagállamok külön is rendelhetnek.” 

• Vajon pár hónapon túl is védelmet nyújt-e a Pfizer-BioNTech vakcina? A Moderna által fejlesztett oltóanyag – amely szintén engedélyt kapott a napokban – állítólag több évre is védetté tesz.

Minimum félévre, de inkább 1-1,5 évre szól a védettség. A tömeges vakcináció után egyre több adat lesz erre vonatkozóan. Elképzelhető, hogy ugyanúgy évente kell majd oltani, ahogyan a szezonális influenza ellen, de az is lehet, hogy ennél hosszabb időre is véd. A hatásossága is életkorfüggő – fiataloknál hosszabb ideig tart -, és befolyásoló tényező lehet az egyéb betegség megléte, illetve például az elhízás is.

• Védenek-e az új mutációk ellen a jelenleg hatósági engedélyt kapott vakcinák?

Nem lehet biztosan állítani, de nagyon valószínű. Az mRNS módszernek az a lényege, hogy bejuttatják a beoltott személy sejtjeibe azt az információt, amely a vírus tüskefehérjéjét termeli, ezáltal tud védettséget kialakítani a vakcina. A tüskefehérjén nagyon sok antigén determináns van, és ezek több száz elemből álló céltáblát képeznek. Nagyon kicsi annak az esélye, hogy a természetes mutálódással ezek mind megváltozzanak, és hatástalanná váljon ellenük az oltóanyag.

• A járvány közepén vagyunk, veszélyes lehet-e a COVID19 elleni vakcina arra, aki friss fertőzött, vagy tünetmentes?

Nem. Csupán az jelenthet veszélyt, ha lázas beteg kapja meg az oltást, akkor felléphetek súlyos komplikációk. Várandósoknak, valamint tervezett megtermékenyítés előtti hetekben sem javasolják a vakcinát. Mindenki más bátran beadathatja. 

Mihalicz Csilla