Míg a kilencvenes években az európaiak alig egy százaléka internetezett, mára Európában több százmillió ember használja napi szinten a webet. A digitális korszak időszakában másodpercek töredéke alatt világszerte elképesztő mennyiségű személyes adat továbbítására és megosztására kerül sor. Az e-kereskedelem, a közösségi oldalak, az online játékok és a felhő alapú számítógépes szolgáltatások korában rengeteg információt tárolnak rólunk online, személyes adataink illetéktelen kezekbe kerülése pedig hatalmas károkat okozhat nekünk, éppen ezért különösen ügyelnünk kell adataink védelmére.
A kiterjedt digitális kommunikáció a 21. század egyik meghatározó jellemzője, amely áthatja az életünk minden aspektusát. Függünk tőle mind üzleti, mind személyes életünkben. Jellemző, hogy amikor új készülékeket vásárolunk, a különböző szolgáltatások a személyes adatokat szinkronizálják. Ennek a kényelemnek az a következménye, hogy a magán és a munkavégzéssel összefüggő adatok keverednek, a biztonságuk is sérülhet – hívta fel a figyelmet Kovács Zoltán, a PwC Magyarország kiberbiztonsági szolgáltatásokért felelős csapatának incidenskezelési vezetője.
Ma már nincs olyan ember, akinek ne játszana szerepet az életében a kiberbiztonság, hiszen egyre több ügyünket intézzük személyes utánajárás helyett kényelmesen otthonról. A neten keresztül kezeljük a bankszámlánkat, fizetjük a rezsit, rendelünk ételt, ruhát, könyvet vagy repülőjegyet, ha pedig nem figyelünk oda, az adataink könnyen illetéktelen kezekbe kerülnek. Nem lehet kijelenteni azt sem, hogy a probléma csak a fiatalokat vagy csak az idősebbeket érinti, hiszen a tinédzserek kellően meggondolatlanok, míg a többiek pusztán naivan jóhiszeműen nem hiszik el, hogy az adataikat bárki ellophatja – mutat rá a szakértő.
„Nagyon sok olyan eszköz válik az életünk részévé úgy, hogy közben észre se vesszük, auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgatikusan átadjuk a személyes adatainkat a hekkereknek. Úgy építkezünk, hogy nincs kerítés és nincs riasztó. A minimum az volna, hogy amikor azt gondoljuk, óvatosak vagyunk, ahhoz képest még egy fokkal elővigyázatosabbak legyünk. Főleg a kapott információkkal kellene körültekintően bánnunk. Mindig vizsgáljuk meg, hogy az e-mailben vagy egyéb üzenetekben jött linkeket biztosan el akarták-e küldeni számunkra, vagy egyáltalán ismerjük-e a feladót, várhattunk-e tőle tartalmat? A másik fontos kérdés, a jelszavak erőssége. Kézenfekvő jelszavakat, például a saját nevet vagy a lakóhelyet nagyon egyszerű megfejteni, ehelyett számok, kis és nagybetűk és írásjelek legalább 10-12 karakter hosszúságú kombinációját érdemes jelszónak használni. Fontos, hogy jelszavainkat rendszeresen megváltoztassuk, és lehetőség szerint ne használjunk egységes jelszavakat több felületen. Érdemes az újonnan vásárolt szoftverek alapbeállításait is megváltoztatni, amelyek gyakran a legegyszerűbb – hekkerek és adathalászok számára legkönnyebben feltörhető – jelszavakat használják kezdeti beállításként. A legjobb az lenne, ha minden jelszavunkat fejből tudnánk, de a jelszókezelő programok többsége erős biztonságot nyújt, érdemes használni azokat.”
Kovács Zoltán arra is figyelmeztet, a közösségi oldalak üzemeltetőinek nem titkolt célja, hogy a felhasználók adatait gazdasági céllal továbbhasznosítsa, éppen ezért mindenképpen fontos, hogy ellenőrizzük az adott közösségi oldal adatvédelmi beállításait, és tudatában legyünk annak, hogy az adatlapunk pontosan mely részei láthatók bárki számára. A feltöltött fényképekről pedig ne legyenek illúzióink, az internet nem felejt, az archiváló programoknak köszönhetően még a törölt fotók is bármikor előkerülhetnek, akár 20 év múlva is, szóval jól gondoljuk meg, mit töltünk fel magunkról a Facebookra.
Hallgassa meg a Bundáskenyér interjúját Kovács Zoltánnal, a PwC Magyarország kiberbiztonsági szolgáltatásokért felelős csapatának incidenskezelési vezetőjével!
