Emellett a MOL és a thyssenkrupp közös kutatási és fejlesztési megállapodást is kötött. A Kutatási és Fejlesztési központot Mosonyi Györgyről, a MOL néhai vezérigazgatójáról nevezték el.
A MOL-csoport 2030-as stratégiája célként határozza meg, hogy a petrolkémiai üzletág egyre nagyobb arányban járuljon hozzá a teljes cégcsoport eredményéhez. Ennek érdekében a MOL 1,2 milliárd eurós beruházással épít poliol-komplexumot Tiszaújvárosban. Mivel az üzem sikeres működéséhez elengedhetetlen a piaci potenciállal rendelkező, a vevőkör igényeit kielégítő termékek fejlesztése is, a MOL poliol-kutatási és fejlesztési központot hozott létre Százhalombattán, a Dunai Finomítóban. A 10 millió eurós beruházással megépített központban 12 mérnök és 7 technikus végzi a kutatási és fejlesztési munkálatokat. A világszinten is legmodernebbek közé számító kísérleti reaktorrendszert a thyssenkrupp Industrial Solutions szállította és üzemelte be, a többi eszközt 90 százalékban magyar beszállítóktól szerezték be. A MOL és a thyssenkrupp közös kutatási és fejlesztési megállapodást is kötött. A célja, hogy elősegítse mindkét vállalat belépését a poliol-piacra.
Szabó Gabriel, a MOL-csoport Downstream ügyvezető igazgatója elmondta: „A kutatási és fejlesztési központ Mosonyi György, néhai MOL-vezérigazgató nevét viseli, aki munkássága alatt mindvégig mélyen elkötelezett volt az innováció mellett, ezért úgy éreztük, ez méltó tisztelgés az emléke előtt. A legkorszerűbb eszközökkel felszerelt laborban dolgozó kiváló szakértők innovatív megoldások segítségével fejlesztik majd a tiszaújvárosi poliol-üzem termékeit. Ez a központ nemcsak a MOL számára kiemelt fontosságú, hanem mint Kelet-Közép-Európa legmodernebb poliolkutató központja, nemzeti jelentőséggel is bír. Bízunk abban, hogy az itt elért tudományos eredmények nemzetközi szinten is nagy értéket képviselnek majd.”
„A kutatási és fejlesztési megállapodásunknak köszönhetően elindult K+F labor nagy lépés afelé, hogy új piacokat találjunk és nyerjünk a MOL poliol-termékei számára. Új fejezetet kezdünk az együttműködésünkben, és biztosak vagyunk abban, hogy partnerségünk eredményeként kiváló és fenntartható termékeket gyártunk majd egy jobb jövő érdekében” – mondta Sami Pelkonen, a thyssenkrupp Chemical Progress Technologies szegmens vezérigazgatója
A kutatási és fejlesztési központban tesztelik a poliolok fizikai-kémiai jellemzőit, és itt zajlanak a belőlük készülő poliuretán habok laborvizsgálatai és alkalmazástechnikai kísérletei is. 2022 júliusáig legalább 10 poliol-típust fejlesztenek ki az új létesítmény laborjaiban. A mérések eredményeinek összehasonlítására és validálására több magyar egyetem, illetve független kutató intézmény laboratóriumával is együttműködést tervez a vállalat. Ezek segítik az alkalmazott mérési módszerek továbbfejlesztését, valamint növelik az egyetemek tudásbázisát is. A központ így a MOL-csoporton túl a magyarországi és a nemzetközi tudományos élet számára is kimagasló értékkel bír majd. Az eredmények rendszeres publikálása a MOL fontos célja a következő évekre.
Az új kutatási központban zajlik majd a többi között a MOL poliéter-poliol termékkutatás-fejlesztési projektje is, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal több mint 480 millió forinttal támogat.
A MOL-csoport 2030-as stratégiájával összhangban a MOL a féltömegcikkek és speciális vegyipari termékek irányába bővíti petrolkémiai értékláncát, azzal a céllal, hogy a közép-kelet-európai régió vezető vegyipari szereplőjévé váljon. Széles körű alkalmazási lehetőségeinek köszönhetően a poliéter poliol – amely a poliuretán habok alapanyaga – jelenti a MOL petrolkémiai fejlesztéseinek fő irányát. Felhasználja például az autó-, az építő-, a csomagoló-, illetve a bútoripar is. A MOL célja, hogy a teljesen integrált értékláncára, legkorszerűbb technológiai eszközeire és a kimagasló szolgáltatási színvonalára építve a régióban működő poliuretántermelők stratégiai partnere legyen.
