papi

Egyelőre a gyerekek az érdi városliget nyertesei

Megnyílik végre az érdi városliget, még ha egyelőre több gondot jelent is a városnak, mint örömet. Lehet itt majd sétálni, piknikezni, játszóterezni, sportolni, bringázni, de egyelőre nem épül se rendezvényház, se csónakház, se kávézó. Utánajártunk, mit vehet birtokba a város népe október 20-a után.

Szabad elvonulást kapott a közgyűlésen T. Mészáros András volt polgármester és csapata a Papi-földek helyére épített záportározó ügyében. Egy-egy ironikus megjegyzést kellett csupán lenyelnie a jelenlegi polgármestertől: miből gondolta, hogy 1,8 milliárd forintból (a Modern Városok Program részeként) futja egy olyan beruházásra, amelyre a kivitelezői becslés szerint legalább 4 milliárd kellene? Mire föl remélte, hogy a „ráemelési igényre” rábólint a kormány? Laikusként is fönnakad a tekintet, ha az 1,8 milliárdos „városligetet” összevetjük az egyenként 8 milliárdos költségvetésű iskola-projektekkel. Tényleg, hogyan is gondolták? Hogy kiássuk a gödröt, belevezetjük a vizeket, befüvesítjük a partot, rakunk oda néhány sportpályát, a többire meg majd kérünk megint pénzt?

A környező utcák lakói a megmondhatói, mi háttérmunka van benne. Csapadékvíz-elvezetésre 2016-ban 7,2 milliárd forint kormánytámogatást kapott a város. Szeretett városunk, miközben kiépült, nem mindig volt tekintettel lejtésekre, folyásirányokra, talajviszonyokra és felszín alatti vizekre. A vizek nem mindenütt találnak bele a nekik szánt szűk árkokba, nagyobb esőzések idején bizony arra folynak, amerre a gravitáció parancsolja.

A városok csapadékvízzel való gazdálkodásának vannak látványos, szép példái, de nem nálunk. Itt a kibetonozás, leaszfaltozás, gigaberuházásokkal való megerőszakolás a gyakorlat. Mára szinte el is felejtettük, hogy a Fürdő utcában pár éve még patak folyt. „Eltüntetik a vizet onnan, ahol minden nap járunk, ahol felüdülést jelentene a mindennapokban, ahol használni, hasznosítani tudnánk. És összegyűjtik a város szélén egy belvizes-árvizes területre, ahol nem járunk. A városvezetés reményei szerint, ha vizet, kulturált zöldfelületet akarunk látni, akkor majd kimegyünk az épített tó partjára – nyilván autóval, mivel mással. Miért kell kiirtani az életet utcáinkról?” – teszi fel a költői kérdést 2017-ben Érdlakó.hu című blogján Varga Illés Levente építész. Az előző vezetés a város keleti részein a csapadékvizek kezelését grandiózus záportározó létesítésével gondolta megoldani. Mivel erre lehetőséget kínált a Modern Városok Program, emelte a tétet: ha már ráköltik a sok pénzt, legyen „értelme” – legyen ez egyúttal szabadidőpark is.

Az Érd felszíni vízelvezető rendszere címet viselő tanulmányterv 2016 decemberében készült el, és felmérte az érdi vízgyűjtőterület természeti adottságait, a főbb vízfolyások állapotát. Szépséghibája a projektnek, hogy előbb kezdték megvalósítani, mint hogy a vízelvezetés koncepciója megszületett volna. Aztán valahogy mégis összeért, ami összetartozott, és beletaláltak a záportározóba a vízfolyások.

A törékeny újszülött

Hogy Érd előző vezetői mit gondoltak, mit nem, azt tényleg csak találgatni lehet, hiszen az érdi „városliget” fenntartásának szükségleteiről még senki nem látott előzetes költségbecslést. 

Mindegy is, nézzünk most már gondozásra szoruló törékeny csecsemőként erre a létesítményre, amely önálló életet kezdett élni: madarak vitorláznak felette, vízi növényzet, halak, teknősök, rákok élnek benne – ez utóbbinak annyira nem kell örülnünk, de erről majd később –, fák próbálnak megkapaszkodni a hitvány talajban, 5-10-15 év múlva már majd árnyékot is adnak, és felfogják a folyton süvítő szelet.

A legújabb tervezett átadás előtt három héttel körbesétáltuk a létesítményt. Nem úgy néz ki most, mint amit nagy büszkén át lehetne adni a város népének: a tópart gazos, szemetes, a környéke kopár földhányásokkal tarkított építési terület, amelynek vannak szép részei. Ilyen például a játszótér, amely valóban élmény lesz a gyerekeknek, ha végre birtokba vehetik. Színes, puha, nyúzható, mászható, csúszható, ugrálható. Különösen a „vizes” részleg rejt izgalmakat, ahol nemcsak „pacsálni” lehet, de még árasztani, apasztani, folyásirányokkal játszani, tutajozni – és persze minél többször „beleesni”. (Ajánlott legalább két rend váltóruhával érkezni!)

Milyen jó lett volna nyáron! – szakad ki most az olvasóból önkéntelenül is a sóhaj. Immár a legutolsó „végleges” határidőhöz képest is eltelt egy év, és nem igazán látszik, mi történt ez idő alatt. Pedig történt, tudtuk meg Kovács Péter Barnától, a kivitelező és jelenleg üzemeltető Zöldhatár Komposzt Nonprofit kft. ügyvezető igazgatójától.

A legelső határidőt azért kellett halasztani, mert az agyagos talaj túl agyagos volt, és a tározóból kiszedett óriási mennyiség csak nem akart megszáradni, elsüllyedtek benne a munkagépek. Aztán 2019-ben volt az elhíresült „nem megnyitó” jellegű „bemutató”, amely a választások előtt két héttel nem tett jót T. Mészáros András népszerűségének. Volt feljelentés, nyomozás, és mivel a jelenlegi városvezetés nem akart hasonló fiaskót, kijelentette, hogy nem enged be embereket egy olyan parkba, amely még építési terület. Igazából még cikkünk születésének napján is az, hisz csak október 6-án ad-ják át az öltöző- és mosdóblokkot.

„Ez nem szerepelt az eredeti tervekben, miként a futópálya sem, de maradt egy kevés pénz, és láttam, hogy bele fog férni. Építettünk több száz méter járdát is, nyitottunk a játszótér mögött – a Sárd utca felől – új közterületet, építettünk ide is egy nagy parkolót, új járdákat, hogy babakocsit be lehessen itt tolni, VIP parkolót a rendezvényeken fellépő művészek számára” – sorolja Kovács Péter Barna a pluszokat.

A park egyik népszerű eleme vélhetően a kilátódomb lesz. Tetejére spirál alakú, cédrusokkal szegélyezett sétaút vezet, odafönt pihenőpad, ahonnan rálátni a 35 hektáros területre. Az élmény élvezeti értékét csak emeli, hogy a domb „anyagában” a város szemetét hasznosította kreatívan újra. Hasonlóan innovatív megoldás volt két feleslegessé vált, nagy átmérőjű beton csatornaelemet színesre festett játszóhellyé alakítani. Újrahasznosított hulladék az alapanyaga annak a pályának is, amely vélhetően a kerékpározó gyerekek kedvence lesz – lehet majd vetélkedni, ki meddig tud végighullámozni rajta egy lendülettel. Gondoltak az építők a bringásokra a tekintetben is, hogy valamennyi bejárati pontnál helyeztek el kerékpáros támaszokat.

Az optimális és a fapados

Mindezek mellett vannak mínuszok bőven: nem készült el – és kormányzati rásegítés nélkül nem is fog – a rendezvényház, a sportépület, a csónakház, a fenntartói üzemépület a két portával, egyelőre nem lesznek szolgáltató pavilonok, kávézók, étkezőhelyek. Így aztán jelenleg nincs miből bevételre szert tenni. Megvan a helye a szabadtéri színpadnak, nyártól akár nagy zenekarok is felléphetnének, de ahhoz már most nyüzsögnie kellene egy rendezvényszervező csapatnak. Egyelőre azonban még az üzemeltető sincs meg a téli zárásig tartó időszakra – a Zöldhatár megbízatása ugyanis az átadással egyidejűleg megszűnik.

Egyáltalán mi az, ami most megnyílik? Kovács Péter Barna szerint hihetetlen nagy dolog, hogy Érden pár év múlva lesz egy igazán élvezhető városliget. „Lehet itt sétálni, wifizni, piknikezni, sportolni, használni a játszóteret. Ennek kiszolgálása is nagyon sokba kerül, de az dobná meg komolyan a költségeket, ha a csónakázó tavat is fenn akarnánk tartani. Akkor ugyanis már állandó felügyeletet kellene biztosítanunk, ami három műszakban 5-6 ember foglalkoztatását jelentené. Ha nem tartunk itt értékeket – a sportlétesítményeken kívül – akkor viszont nem kellene őrizni. Talán a lakosság maga is vigyázna rá. Egy teljes kihasználtsággal működő létesítmény optimális üzemeltetési költsége jelenleg 170 millió Ft/év lenne, ugyanez fapados változatban 130 millióból is kijön. Be lehet vonni önkénteseket, polgárőröket, de legfeljebb kiegészítő jelleggel. Ha csak a füvet nyírjuk, a szemetet szedjük, világítunk, fenntartjuk a közparkot, az kijöhet 70 millióból is. De ez olyan leszűkített üzemeltetést jelent, ami hosszú távon már nem lesz elég az állagmegóváshoz.”

Aggasztó jelenségek

A tó és környéke ad még feladatot bőven. A Tétényi út-Zagyva utca háromszög egyelőre zabolázatlan vadon – az is marad, hiszen itt alakítják ki a wetlandet (vizenyős terület), amelytől bizonyos aggasztó jelenségek megoldását várják a szakemberek. Az egyik ilyet Csőzik László polgármester „markáns szerves szennyezésként”, nevezte meg. Konkrétan továbbra is folyamatosan fekália kerül a Sulák-patakba, vélhetően a Fürdő, az Alsó- vagy a Felsővölgyi utca magasságában. A Zöldhatár Kft. jelentette a szennyezés tényét a jegyzőnek, az észlelés óta eltelt négy hónap azonban nem volt elég ahhoz, hogy a szennyezés forrását felkutassák. A polgármester megfogalmazása szerint „kriminális a helyzet”.

„Jómagam arra gondolok – fogalmazza meg gyanúját Kovács Péter Barna –, hogy esetleg szennyvízgyűjtő kocsik engedik le a tartály tartalmát valahol egy csapadékcsatorna aknájába. Mivel a szabályos eljárás elég költséges a tisztítótelep leürítő helyein, sokat lehet így spórolni. Régen kijelölt aknák voltak erre a célra a város szélén, a csatornázás óta azonban ez tilos. A tóba úgy kerülhet be, ha a csapadékcsatorna aknájába ürítik a szennyet. Jó lenne, ha a lakosság jelezné, ha ilyesmit észlel. A másik lehetőség az, ha a szennyvízelvezető csatornát trehányságból a csapadékcsatornára kötik, ilyesmit felfedeztük tavaly a diósdi ágon. Az oka egyszerűen az, hogy a rákötés szabályosan elég macerás és drága volna. Talán a tulajdonos nem is tud róla, mitől volt neki olcsóbb a bekötés. Végig kellene menni egy csatornavizsgáló kamerával, hogy a végére tudjunk járni annak, hol kerül fekália az esővíz-elvezető rendszerbe.”

A lakosság felelősségérzetére, szemfülességére nyilván jobban lehetne számítani, ha az elmúlt időszakban nem magyarázták volna el korábbi vezetői minden fórumon, hogy ezek nem patakok, ezek „vizes árkok”, „esővíz-elvezetők”, patakokként csak problémát jelentettek, helyet foglaltak, nem lehetett tőlük közlekedni. Nem csoda tehát, ha most nem áll össze a kép, hogy ja, hiszen ugyanezek a „vizes árkok” táplálják amúgy az élménytavat.

A halakat szerencsére semmi nem zavarja, boldogan cikáznak a szennyezett ág befolyásánál. A szakemberek ajánlására itt alakítanak ki wetlandet, vagyis egy kanyargósan vezetett patakmedert földgátakkal, és a folyamatosan áramló víz remélhetően megoldja a szerves anyag feldolgozásához szükséges oxigénbevitelt.
A másik nagy probléma, hogy becslések szerint több ezerre tehető a tóban elszaporodott amerikai vörös rákok száma. Egy évekkel ezelőtt felszámolt kisállat-kereskedés bocsátotta őket szabadon, és úgy tűnik, megtalálták Érden a Kánaánt. Természetes ellenségük nincs, és számlájukra írható, hogy igen lassan tud fejlődni a tóban a növényzet, mert alkonyat táján elő-bújnak az iszapból lakmározni. A halakat nem bántják, viszont az ívóhelyeket károsítják, emiatt nem tud itt biológiai egyensúly beállni. Kovács Péter Barna a rákászathoz is szívesen kérné a lakosság segítségét. Sajnos a fogyasztásuk nem ajánlott, mivel életformájukból következően sok nehézfémet gyűrnek magukba. Megsemmisítés lesz a sorsuk.

Városligetünk tehát megnyílik, örülhetünk neki most, egészen a tél beálltáig. Tavaszra pedig, mire újra megnyit, nyilván hivatalos üzemeltetője is lesz, és találnak valami pénzt is, amiből alapjáraton működtetni lehet.

Ráemelés nélkül nem megy
A záportározó és szabadidőpark fenntartásának végleges meg-oldása a létesítmény befejezése lenne, amelynek feltétele a kormányzati „ráemelés”. A kérelem a korábbi fideszes alpolgármester, Simó Károly szerint a választások előtt két héttel eljutott a kormányhoz. Szerinte az eredmény meg is lesz, „csak érvelni kell és sokat tárgyalni”.
Csőzik László polgármester elmondta, hogy most nyáron hatalmas iratcsomaggal alátámasztott közel 12 milliárdos ráemelési forrásigényt adtak be a kormánynak. Ez tartalmazza további 36 utca vízelvezetésének költségét. Mostanáig elké-szült a főgyűjtők és a veszélyeztetett területek, valamint 27 utca felszíni vízelvezetése.
A városliget működtetéséhez szükséges források előteremtése érdekében tárgyalt már magánbefektetőkkel is, akik bevételt jelentő beruházást hoznának a területre. A park Néra utcai oldala például ingatlanfejlesztésre is hasznosítható építési terület. A városliget most az egyik legfontosabb megoldandó projekt, szögezte le a polgármester. „Jelenleg több problémát okoz, mint örömöt, és ezen változtatni kell.”

 

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest
Share on reddit
Reddit
Share on telegram
Telegram
Share on whatsapp
WhatsApp
Share on email
Email