3000 fős, az ország felnőtt lakosságára reprezentatív kutatást készített az Aktív Magyarország kormánybiztosság támogatásával a Magyar Kerékpárosklub megbízásából a Medián.

Ennek fő eredményei azt mutatják, hogy a többség támogatja, hogy több pénzt költsenek biciklis infrastruktúrára és csökkentsék a lakóterületeken átmenő autóforgalmat. A biciklivel közlekedőket védő kötelező minimum 1 méteres előzési oldaltávolság bevezetését háromszor annyian támogatják, mint ellenzik. A legtöbben annak is örülnének, ha a kerékpárral munkába járókat is pénzügyileg támogatná az állam. És azt is igazolja a kutatás eredménye, hogy a bringázás nem pártpolitika függő: ugyanolyan mértékben kerékpároznak a kormány és az ellenzék hívei, valamint a pártnélküliek, Budapesten viszont a kormánypártiak bicikliznek rendszeresebben. 

Budapestet Pest-megyétől különvéve látható, hogy a fővárosban 6% közlekedik elsősorban kerékpárral. Budapesten elsősorban a felnőttek 27%-a közlekedik autóval, és 54% tömegközlekedik. Pest-megyében ez fordított: 53% elsősorban autózik és 28% tömegközlekedik, a megyei kerékpározók 8%-ot tesznek ki.

Feltűnően megnőtt a rollerek száma – vagy legalábbis a rájuk irányuló figyelem – az utóbbi években, de statisztikailag még nem számottevő az elsősorban így közlekedők aránya. „Más módon” – tehát rollerrel, gördeszkával, stb. – Budapesten és Pest-megyében is csupán 1% közlekedik elsősorban a mindennapokban.

Nem változott a kerékpározás gyakorisága Magyarországon: a lakosság 71%-a szokott kerékpározni. A koronavírusnak betudható átrendeződés, hogy a naponta kerékpározók egy része inkább hetente többször biciklizhet. Feltűnő változás történt viszont Budapesten: 2020 nyarára 6%-kal, 51-ről 57 %-ra nőtt a kerékpározók száma. A fővárosban is a hetente többször kerékpározók aránya nőtt leginkább, a koronavírus évében a felnőtt lakosság 4%-a közlekedett naponta biciklivel.

Az elsősorban gyaloglók aránya Budapesten 10%, Pest-megyében 7% volt a mindennapokban.

A kutatás eredményéből az látszik, hogy a magyarok többsége támogatja, hogy az állam és az önkormányzatok több pénzt költsenek a kerékpáros közlekedés fejlesztésére és ehhez akár más területekről vonjanak el forrásokat.

5 fokú skálán 3.9 pontot kapott ez az állítás. A lakosság 62%-a számára nagyon vagy inkább fontos, míg 21%-nak közömbös és csupán 10% ellenzi – vagyis 6-szor annyian támogatják, mint ellenzik a kerékpáros fejlesztési büdzsé megemelését.

Hasonlóan a lakosság fele, több mint 60%-a örülne annak, ha pénzügyi eszközökkel segítenék a kerékpáros munkába járást (a munkavállalókat közvetlenül vagy a cégek kerékpárvásárlását, esetleg elektromos biciklik vásárlását). 5 fokú skálán 3.8 pontot kapott az állítás, amit csak a lakosság 12% ellenez, tehát a kerékpáros munkába járás pénzügyi ösztönzésének támogatói 5-ször annyian vannak, mint az ellenzői.

A reprezentatív kutatás részletes eredményeit a Magyar Kerékpárosklub honlapján olvashatja el.