Aki rendszeresen jár a városközpontban, arcról ismeri őket. Igazából nem zavarnak senkit, ülnek a Pelikán sétányon, ha van egy kis pénzük, beugranak a Sparba egy kis zsemléért. Egy időben az áruház belső részén ücsörögtek, összeverődtek, panaszkodtak egymásnak az életről. Jó ideje a központban, a közterületen láhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg őket, ahogy kis és nagy dolgukat végzik. Lehet ezen megbotránkozni, de ha a hajléktalanok nem használhatják a nyilvános vécét, mert az a bevásárlóközpontban van, ahonnan – a vásárlók érdekeit szem előtt tartva – ki vannak tiltva, akkor hova menjenek, ha rájuk tör a szükség?

Éppen ezért volt nagy öröm azt látni, hogy a múlt héten a sétányra kitettek egy mobil vécét. „Végre rájuk is gondol valaki” – mondtam magamban, majd elkezdtem utánajárni, ki lehetett az a jótündér. Gondoltam, megkérdezem, milyen gyakran ürítik, ki fertőtleníti, stb. Az örömöm azonban hamar ürömmé változott. Kiderült ugyanis, hogy a vécét nem a hajléktalanoknak, hanem az ÉKFI ott dolgozó munkatársainak helyezték ki. Vagyis a hajléktalanoknak, jobb híján, továbbra is az utca a nyilvános vécé.