22_03_29_erdmost_nincskep

Nem ítélkezni kell, hanem hatékonyan segíteni

22_03_29_erdmost_nincskep

Nem ítélkezni kell, hanem hatékonyan segíteni

Sokan értetlenkedtek, miért foglalkozik most mindenki Anabellával és a kisbabájával. Talán azért, mert a történetük egy tucat égető kérdést vet fel. Hogyan segíthetünk egy hajléktalan, mentális zavarokkal küzdő kismamának? Mit tehetünk, ha ő maga visszautasítja a segítséget?

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Miért erősebb az anya önrendelkezési joga, mint a magzat joga az egészséges fejlődéshez? Vajon Anabelláé az egyetlen ilyen történet ma Magyarországon?

 

Az érdi Szociális Gondozó Központ Család- és Gyermekjóléti Szolgálata el tudja helyezni a hajléktalan kismamákat a Családok Átmeneti Otthonában vagy a Fészek Gyermekek Átmeneti Otthonában a várandósság alatt, majd utána is, amíg nem rendeződnek anya és gyermeke lakhatási körülményei. A lehetőség adott, de nem kötelezhetik semmire a kismamákat, mert – mint azt Bereiné Petrik Mária, szervezeti egységvezető magyarázza – minden embernek joga van azt csinálni, amit akar, ott lenni, ahol akar. Még akkor is, ha kismama. Sőt akkor is, ha olyan kismama, akiről egy egyszerű beszélgetés után is egyértelműen kiderül, hogy nincs teljesen rendben a mentális állapota. „Amíg nem vizsgálja meg őt a szakember, amíg nincs papíron alátámasztva az igazságügyi elmeszakértő által, hogy mentális problémái vannak, amíg nem rendel ki mellé a bíróság gondnokot, addig megilleti őt az önrendelkezési jog.” Ha lenne gondnoka, akkor ő lenne a felelős a kismama életét, vagyonát illető kérdésekben. Ennek hiányában azonban nem lehet betenni őt akarata ellenére egy mentőautóba, és elvinni a kórházba. Hiszen mégiscsak jogállamban élünk. Ahol a magzatnak azonban sajnos nincsenek jogai. Csak onnantól kezdve vonatkozik rá a gyermekvédelmi törvény, hogy megszületett. Ekkor már, ha az anya nem tudja őt biztonságos helyre vinni, ami lehet akár a családok átmeneti otthona vagy anyaotthon is, ha nem tudja őt gondozni, akkor a gyermek érdekében már felléphetnek a segítők, a szakemberek és az állam. „Módosítani kellene a gyermekvédelmi törvényt, hogy a magzatnak is jogot adjunk. Most csak imádkozhatunk, hogy egészséges legyen.”

A fő cél, hogy együtt maradjon a család

Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász, a Babagenetika Egyesület szakértője azt magyarázza, hogy a legfrissebb ajánlások szerint terhesség alatt egyáltalán nem javasolt az alkoholfogyasztás, még kis mértékben sem. „Az alkohol a terhesség minden trimeszterében fejlődési rendellenességet tud okozni. Nem tudjuk, kinek a szervezete hogyan tudja feldolgozni az alkoholt, így azt sem, hogyan fog rá reagálni a magzat az adott fejlődési stádiumban.” A várandósság alatti rendszeres alkoholfogyasztás úgynevezett fetális alkoholszindrómát eredményezhet. „Az ilyen baba jellegzetes arcfejlődési eltéréssel születik, a későbbiekben pedig az idegrendszeri fejlődése is elmarad a többi babáéhoz képest. Sokkal lassabban teszi meg a mozgással kapcsolatos mérföldköveket, a finommotoros mozgása már nagyon korán elmarad a kortársaiétól.” 

Júlia azt is elmondja, hogy az utcán élő pszichiátriai gondozottak a szociális és a pszichiátriai védőháló között gyakran kicsúsznak a résen, ezért nem jutnak például fogamzásgátláshoz. Ha fel is kínálják nekik a nőgyógyászati vizsgálatot a szakemberek, sokszor nem jutnak el oda a nők. „Az utcán élő páciensek mentális egészségével kellene először foglalkozni, ebben kellene segítséget kapniuk, de Magyarországon még van hová fejlődnie a pszichiátriai alapellátásnak.”

Nyitrai-Hell Szilvia, a Fészek Gyermekvédő Egyesület titkára azt meséli, hogy volt már olyan kismamájuk, aki bevallotta, hogy kábítószert használt a várandósság alatt, de szeretne még egy esélyt, mert úgy érzi, a pici kedvéért meg tud változni. És valóban, a Fészek Gyermekek Átmeneti Otthonába költözve képes volt leszámolni szenvedélybetegségével, és azóta is boldogan neveli a gyermekét immár saját otthonukban.

„Ha nem hinnénk a csodákban, nem tudnánk ezen a területen dolgozni. Annak, aki alkoholhoz vagy droghoz nyúl, többnyire nagyon nehéz múltja van. Ítélkezve nem lehet segíteni, csak úgy, ha elfogadom, hogy vannak problémái, és azt mondom, én így is feltétel nélkül szeretlek, és segíteni szeretnék.”

Szilvi azt sajnálja, hogy sokan még ma is félnek a gyermekjóléti szolgálattól vagy a Fészektől, mert meg vannak győződve arról, hogy el akarják venni tőlük a gyereküket. Pedig ez nem így van. Éppen az a fő céljuk, hogy egyben tudjon maradni a család, mert hisznek abban, hogy a gyereknek a vér szerinti családjában van a legjobb helye – kivéve persze, ha éppen a családjában éri bántalmazás.

Gyors tűzoltás tartós megoldás helyett

Ma Magyarországon nincs megoldás az utcán élő mentális problémákkal küzdő, családi háttérrel nem rendelkező bajbajutottak megsegítésére. Szilvi és munkatársai sok olyan anyával találkoznak, akik fiatalon, kiszolgáltatottan idősebb férfiak karmai közé kerülnek. A fogamzásgátlást ezek a nők nem tudják koordinálni, úgyhogy gyermekeik születnek. Aztán, amikor a férfi ráun, vagy esetleg meghal, ott marad a mentális problémákkal küzdő nő a gyerekeivel, akikről se anyagilag, se érzelmileg nem képes gondoskodni.

Anabella most kórházban van, jó helyen. Mindenki fellélegezhet. Vagy mégsem? Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatója szerint az a legnagyobb baj, hogy bár van jelzőrendszer, de nem tud elég érzékenyen működni. Nagyon gyakran a bajba jutott szülőt hibáztatjuk azért, hogy teherbe esett, mégis iszik, holott ennek ezer oka lehet, csak épp valahol valaki nem figyelt, nem vették észre az anya elesettségét, kiszolgáltatottságát. „Fontos lenne, hogy a krízishelyzetben ne csak az legyen a cél, hogy mielőbb oldjuk meg a dolgot, tüntessük el az anyát és mentsük meg a gyereket. Mindenki szeretné a saját területéről minél hamarabb eltüntetni a problémát. Hátradőlünk, ha sikerül őt kórházba vinni, holott akkor kéne igazán közösen gondolkodnia a szociális szférának, az egészségügynek, az adott problémára szakosodott civileknek, hogy milyen megoldások lehetségesek. De általában csak gyors, tűzoltás jellegű megoldások vannak, amik aztán újabb problémákat szülnek.”

Jakab-Aponyi Noémi

Anabella                                                                           Körülbelül másfél éve él hajléktalanként az érdi városközpontban az a nő, akinek a története a múlt héten az országos sajtót is bejárta. A magát Annabellának hívó nő (nem ez az eredeti neve), alig múlt 25 éves, jó ideje az utcán él, különös ismertető jele a dobozos sör, a cigaretta, jó ideje pedig a nagy pocakja, mivel kisbabát vár. A nő azt állította, ikreket hord a szíve alatt, ezért a közvélemény is ikerterhesként emlegette, de egészen múlt szerdáig egyetlen alkalommal sem járt terhesgondozáson vagy bármiféle orvosi vizsgálaton. Az érdi közösségek rendszeresen foglalkoznak vele a Facebookon, hiszen nagyon felkavaró látvány a fiatal, szép arcú, nyilvánvalóan nagyon sérült nő, akivel szemben a civilek és a hatóságok egyaránt tehetetlenek. A helyi szociális szervezetek és hatóságok többször próbálták már bevinni a hajléktalanszállóra, szerették volna eljuttatni anyaotthonba, védőnőhöz, terhes gondozásra és minden olyan helyre, ahol segítséget kaphatna. Anabella azonban nem kért a segítségből. A törvény szerint megilleti őt az önrendelkezéshez való jog, ezért nem kényszeríthetik semmire, még orvosi vizsgálatra sem, csupán annyit tehetnek, hogy visznek neki rendszeresen ételt és vizet. Múlt hétfőn a nő szülési fájdalmakra panaszkodott, ezért a járókelők mentőt hívtak hozzá.                                   Ekkor sem volt együttműködő, de végül a helyszínre érkező rendőrök jobb belátásra bírták, és a mentősök egy fővárosi kórházba szállították. A szülés végül nem indult be, ezért Anabella elhagyta a kórházat és kedden már újra Érden volt, sört és cigarettát kéregetett a járókelőktől. Információink szerint Annabellnek nincs gondnoka a gyámügynél.       „Összehívtam két hete egy járási jelzőrendszeri esetkonferenciát, ahol jelen volt mindenki, aki valamilyen szerepet tud játszani Anabella életében, a családsegítőtől a háziorvoson, a védőnőn és a gyámügyön át a rendőrökig és a közteresekig, hogy kialakítsunk egy riadóláncot, hogy a babát biztonságban tudjuk, ha valamelyikünk azt észleli, hogy megindult  a szülés” – mondta el lapunknak Bereiné Petrik Mária, a Szociális Gondozó Központ Család- és Gyermekjóléti Szolgálatának vezetője.              Nyilas Hajni

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email