A víz különösen fontos kérdés egy olyan városban, amelyben a felső részek mészköves talaján csupán átvonuló vendég a csapadék. Városi legendák szerint annak idején, amikor fölparcellázták a telkeket, volt, hogy vödörrel hordtak éjszaka vizet a kútba, hogy legalább addig legyen benne, míg az adásvételt nyélbe ütik. Másutt a lecsapolt mocsarat adták el. Ófaluban ezzel szemben mindig is vízbőség volt. Különböző időszakokban több helyen is találtak artézi vizet. Ezek közül ma egy közkút üzemel, melynek megújult ivópavilonját a Római út és a Fő utca kereszteződésénél kialakított parkban helyezték üzembe Szent Mihály kút néven. Az érdi ásványvíznek vannak szenvedélyes hívei, akik szerint rendszeres fogyasztása remek gyógyír gyomorbajra, mások húzzák az orrukat, hogy büdös. Rendkívül lágy a vize, és az ófalusi asszonyok esküsznek rá, hogy a bab hamarabb megpuhul, ha ebben főzik.

A nemrég elhunyt helytörténész, Ábel András – a kút vizének elkötelezett híve – szerint 1910-ben gróf Károlyi Imre uradalma fúratta a kút első változatát a várostól kapott 40 hold termőföldért cserébe. A legenda szerint 189 méter mélyen beletört a fúró, és fölbugyogott az enyhén záptojás szagú artézi víz. Mivel ekkor még nem volt villany Érden, a népnyelv szerint „puffer tartályos” megoldással biztosították a folyamatos ivóvízellátást. Az eredeti tartály ma is a föld alatt található. A kút 1980-ig üzemelt így, a karbantartás hiánya miatt azonban nagyobb esőzések után beleszivárgott a talajvíz, ezért többször is meg akarták szüntetni, az ófalusiak azonban kitartóan ragaszkodtak hozzá.

1986-ban Glavati István építész fúratott két új kutat. A 300 méter mélységben talált víz 24 fokos, a 900 méter mély kútból felhozott víz pedig 42 fokos. A vízbázis egy Tököltől Törökbálintig terjedő, lencse alakú teknő, amely a közhiedelemmel ellentétben nem azonos azzal, ami a budapesti fürdőket táplálja. A kutak a Beliczay-sziget ártéri erdős területén voltak, amely állami tulajdonú, és a Pilisi Parkerdő gazdálkodik rajta. A hideg és a meleg víz hasznosítására létrehozott üdülőszövetkezet szállodává alakította a gát végében álló vendéglátóhelyet, és Liget Termál Hotel néven kezdte üzemeltetni.

Fénykorában gyógyvíz volt

A víz közkincs, tehát elidegeníthetetlen állami tulajdon. Az állam a föld alatti vizekre fúrási és úgynevezett vízjogi üzemeltetési engedélyt adhat ki. A jelenlegi két kút vízjogi üzemeltetése nem olcsó mulatság, a város negyedévente 3,4 millió forintot fizet érte, úgy, hogy a meleg vizes kút csupán üzemkész állapotban van. A vízkészlet-járulék díjának 80 százalékát ugyanis akkor is fizetni kell, ha a vizet nem használják föl. Az üdülőszövetkezet hajdan évi 100 ezer köbméter 40 fokos termálvízre és 40 ezer köbméter 24 fokos artézi vízre kapta meg a vízjogi engedélyt. Az ivóvizet a fürdő területéről vezették ki a közterületen kialakított kifolyóhoz, amelyből folyamatosan vételezhették a városlakók a vizet.

A hotel 1996 májusában, a két kút üzemeltetésének joga 1997 áprilisában került az Ahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgium Kft. tulajdonosaihoz. Ettől kezdve a város havi 50 ezer forint körüli összeget fizetett az ivóvíz biztosításáért. Az új tulajdonosok a kutak fenntartásával nem sokat foglalkoztak, de elérték, hogy a hideg és a meleg víz is igen kedvező (gyógyvíz) minősítést kapott. A Liget Termál Hotel ekkor élte fénykorát. Gyógy- és strandfürdője télen-nyáron tele volt, ami vélhetően összefüggött azzal, hogy a hotel tulajdonosának, Fülemen Rózának igen jó politikai kapcsolatai voltak (férje, Mikola István korábban az 1. Orbán-kormány népjóléti minisztere volt), és az egészségbiztosító által finanszírozott fürdőkezeléseket is igénybe lehetett itt venni.

A gyógyvízzé minősítés hosszadalmas és nehéz procedúra, tudtuk meg Zsirkai Lászlótól, az Érdi Városfejlesztési Kft. ügyvezetőjétől. Ez esetben a fürdő gyógyszolgáltatásai teremtették meg hozzá a lehetőséget, miután a helyben fogyasztott víz gyógyhatását lehetett klinikai vizsgálatok révén bizonyítani. A szakhatóság megállapítása szerint az érdi víz „nátrium-hidrogénkarbonátos és kloridos ásványvíz, melynek fluorid-ion és metakovasav tartalma is jelentékeny, szulfid-ion tartalma következtében a szulfidos ásványvizek csoportjába sorolható. Vastartalma kissé megnehezíti a felhasználását, a víz vasa nem agresszív, ami magas PH értékében is kifejezésre jut. Vízminőségi kategóriája szerint I. osztályú.”

Fogyasztása veszélyes?

A városlakók többsége a fürdő tulajdonosi és üzemeltetési viszonyairól mit sem sejtve használta ivásra és fürdőzésre a jó „hazai” vizet, míg 2015-ben váratlanul be nem zárt a fürdő – az ivókúttal együtt.

„Egyszer csak nem folyt több víz a kútból – emlékszik vissza az előző polgármester, T. Mészáros András. – Lezártak mindent, és elmentek haza. Akkor talán még nem is jelentettek csődöt. Felhívtam az akkori ügyvezetőt, dr. Fülöp Róbertet, hogy ez így nem megy, föllázadnak az ófalusiak, ha nem folyik a vizük, valahogy oldjuk meg a dolgot. Akkor adtak a házhoz egy kulcsot, ott volt a kapcsoló meg a villanyóra, és megegyeztünk, hogy onnantól mi fizetjük az áramot meg a vízdíjat. Az épület minket nem érdekelt. A helyzet ellentmondásossága mindjárt az elején kiderült. Kértem a Városfejlesztési Kft. vezetőjét, találjuk ki, hogyan lehet a kutakat az épülettől függetleníteni. Zsirkai Laci megvizsgáltatta a kutakat, és minden kiderült. Gyakorlatilag azóta, hogy az Ahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgium Kft. átvette az üzemeltetést, nem volt karbantartás. Az ÁNTSZ be akarta záratni az egészet, gondolom így akarták kompenzálni, hogy tíz éve rá se néztek, mi folyik a kútból.”

Zsirkai László így foglalta össze a szakértői vizsgálat eredményét, amelyet 2015 nyarán több alkalommal is elvégeztetett a város:

„A meleg vizes kútba beleszakadt a szivattyú. Már 2010-ben is megállapították, hogy a szonda 310 méternél elakadt, és az akadály felderítésére kétkamerás vizsgálatot javasoltak. A kút üzemeltetője azonban nem rendelte meg. Később a megrendelt dinamikus méréseket is lemondták. A 2015-ös vizsgálat annyit tudott megállapítani, hogy 348 méter mélyen vastag üledék és több kábelköteg ült meg, emiatt a valódi akadály nem látható. A szűrőtető ki volt szakadva, és egy vékony vasrúd ékelődött bele, amit nem sikerült félretolni. A hideg vizes kútba 170 méterig lehetett lemenni, és a 23 méteres feltöltődés miatt a szűrőzött szakasz nem volt vizsgálható. A csövön több szűkületet találtak, belső felülete erősen korrodálódott. A kút vize a kémiai vizsgálat szerint ivóvízként nem felelt meg, ugyanis több kation, vas, mangán és ammónium, valamint szerves mikro-szennyezőanyag volt benne a megengedettnél. A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a kút nagyon rossz állapotban van, ki kell tisztíttatni és javíttatni. Úgy gondoltuk akkor, hogy ez igen költséges lenne, és nem garantálható az eredményessége.”

A fürdő nem kell, csak a kút

A fürdőt már korábban is többször fölajánlotta a városnak az Ahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgium Kft., a T. Mészáros András vezette önkormányzat azonban csak telekáron lett volna hajlandó megvásárolni, 400 millió helyett 40 millióért. A kutakat azonban mindenképpen meg akarta szerezni.

„Amikor megláttam az első kút vizsgálati eredményeit, azt mondtam, itt van a Modern Városok Program, belevesszük ezt is. Meg kell szerezni az üzemeltetési jogot, és újrafúratni a kutakat” – emlékszik vissza a korábbi polgármester.

„A természeti kincs idegenforgalmi hasznosítása érdekében a meglévő kút kapacitásbeli adottságait ismerve új kút fúrása válik szükségessé” – olvasható az Érdi Közlöny 2014. szeptemberi számában. A Településfejlesztési Koncepció 2014-2030 című dokumentumban merész álmok fogalmazódtak meg: „A termál kataszter alapján 1000-1200 méterről mélyített kúttal 46°C-os víz, 1600-2000 méterről 68-72°C-os víz, 3000 méterről 80-90°C-os víz kitermelésére lenne lehetőség. (…) A kinyert víz elsődlegesen egészségügyi rehabilitáció területén hasznosítható. A termálvíz gyógyító erejét a benne lévő sók és nyomelemek jelentik. A térség egészségturizmusának fejlesztésére ez az adottság kiválóan alkalmas. (…) KIEMELT FELADAT: A város alatt rendelkezésre álló termálvízkincs hasznosítására vonatkozó tervek és projektek kidolgozása, fürdőkomplexum és kiszolgáló létesítmények kialakítása egész éves működéssel.”

Ennek szellemében a 2016. áprilisi közgyűlés új kút létesítéséről határozott, melynek becsült költségét 60 millió forintban állapították meg a közkifolyó megépítésével és tereprendezéssel együtt. Amikor a kiváltani kívánt ásványvízkút (a Beliczay-szigeten) területének megvásárlását az önkormányzat kezdeményezte az állami vagyonkezelőnél, T. Mészáros András szerint nem lehetett megegyezni.

„Erdőként tartották számon, erdőt viszont nem idegeníthet el a magyar állam. Olyan lassan haladtak a tárgyalások, hogy bedőlt volna a kút, ha kivárjuk, míg döntésre jutnak. Azt mondtam, akkor legyen a két kút önkormányzati területen. Világos volt, hogy felújítani már nem lehet őket. A meleg vizes ugyan nem volt annyira sérült, mint a hideg vizes, de öt éven belül biztos, hogy újra kellett volna fúrni, ezt mondták a szakértők. Így a melléfúrás mellett döntöttünk, mert annak az engedélyeztetési eljárása jóval egyszerűbb, mint új kút fúrásáé. Megbíztunk egy céget azzal, hogy tárja fel, hol érdemes kutat fúrni, olyan területen, amely önkormányzati tulajdonban van.”

Elsőrangú ásványvíz – korlátokkal

Zsirkai László szerint az új hideg vizes kút majdnem „pozitív”. Amikor megfúrták, feltört magától, viszont a folyamatos működtetéséhez szivattyú kell. A Római út 10. szám alatti telken található, közel a bezárt fürdőhöz. A kifolyó víz 2017 őszén a Fővárosi Kormányhivatal határozata alapján az „Érd vize természetes ásványvíz” minősítést kapta.

Sokan bizalmukat vesztették az ivókút hányattatott múltja miatt. Aki beszélget az emberekkel vízvétel közben, néha hallja, hogy „a víz már nem olyan, mint a régi”. Másokat eltántorít a rendszeres fogyasztásától, hogy az ivókútnál az a figyelmeztetés olvasható: a víz állandó, ivóvízként történő fogyasztása nem javasolt, egy év alatti gyermekek és sódiétát tartó emberek számára sem ajánlott. Próbáltuk megtudni Zsirkai Lászlótól, hogy ez mit jelent, milyen esetleges káros hatása lehet a rendszeres fogyasztásnak, de a hatósági dokumentációban nincs erre vonatkozó információ. Az biztos, hogy rengeteg PET-palack elpazarlását megelőzhetővé tenné, ha aggályok nélkül kijárhatnánk a kútra ingyen ásványvízért. Az is tény, hogy a csapvízről még kevesebbet tudunk – lényegében csak azt, hogy azokat az előnyöket nem hozza, amelyeket Érd vize igen. Utóbbi összetételét egyébként havonta ellenőrzi a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Úgyhogy jobb híján ki-ki maga döntse el, hogyan értelmezi a „nem ivóvízként” történő „nem rendszeres” fogyasztásra vonatkozó ajánlást.

 „Azért fizetjük a vízkivételi jogot, hogy a város területén levő kutat hasznosító befektetőnek a mi fejlesztési elképzeléseinknek lehessen megfelelnie – magyarázza T. Mészáros András. – Az a néhány millió forint, amennyibe kerül, megéri, mert így befolyást gyakorolhatunk minden Érd vizeit érintő elképzelésre. Nem lenne jó, ha azt kellene mondanunk a leendő szállodaipari befektetőnek, hogy nem rendelkezünk vízjogi engedéllyel.”

A gyógyvíz hasznosításához legalább 30 milliárd forintos beruházásra volna szükség, ilyenformán az, hogy lesz-e Érdnek újra gyógyfürdője, azon múlik, hogy bekopogtat-e olyan befektető, aki megtalálja a számításait, és elfogadja a beruházás korlátait.

A meleg vizes fürdő korlátaiba már a Liget Termál Hotel üzemeltetői is beleütköztek. A vízbázis évi 100 ezer köbméter termálvíz kitermelését teszi lehetővé, egyszerűen azért, mert ennyi termelődik újra. Ez különösen akkor jelent problémát, ha a korlátozott vízmennyiségen még osztozni is kell. Ami megtörténhet, hiszen a fürdő új tulajdonosainak is van tervük a fürdővel. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) ugyanis T. Mészáros András információi szerint „kóser házat” tervezett itt létesíteni, aminek szintén volna vízigénye, méghozzá a kóser fürdő kívánalmai szerint nem is kevés. Csakhogy a régi kutakat eltömedékelték, mivel az engedély melléfúrásra szólt. T. Mészáros András megerősíti, hogy az EMIH vezetője felvetette a kutak vízkincsének megosztását.

„Azzal kereste meg az önkormányzatot, hogy lehetne-e a helyi építési szabályzatot módosítani. Arra ugyanis ők is rájöttek, hogy ha nincs legalább száz szoba abban a szállodában, akkor csak ráfizetéses lehet. Mi erre azt mondtuk, természetesen minden fejlesztést támogatunk, de látnunk kell a konkrét elképzeléseket, csak azok alapján tudunk dönteni. ”

(Következő cikkünkben azt járjuk körül, mire elég ez a százezer köbméternyi 42 °C fokos víz, és milyen álmok szövődtek köré eddig.)