És hogyan bánunk mi, érdiek az állatainkkal? Kihez kell fordulni, ha azt látjuk, láncra verve tartanak egy kutyát, vagy ha más állatkínzásnak leszünk szemtanúi?

Böjtös Andrea, a Sirius Állat- és Természetvédelmi Alapítvány elnöke azt mondja, az elmúlt években sokat javult a helyzet Érden. 2006-ban, amikor elkezdtek működni, nagyon sokszor találkoztak kukába kidobott újszülött állatokkal. Előfordult, hogy egy ember baltával vágta fejbe a kutyáját, majd a rendőrökre is rátámadt. Az állatvédelmi törvény bevezetésekor történt, hogy egy kis foxit a gazdája vascsővel vert meg. Hiába készült látlelet, hiába igazolták tanúk, mi történt, megúszta tízezer forintos bírsággal. „Most már talán kicsit elrettentőbbek a büntetési tételek, de még mindig nem eléggé. Nagyon ritkán fordul elő, hogy önmagában állatkínzásért börtönbe csuknának valakit. Pedig aki az állatokkal kegyetlen, az gyakran az emberekkel szemben is azzá válik.”

Mit tegyünk, ha azt látjuk, hogy valaki rosszul bánik a háziállatával?                                                      A legfőbb tudnivaló: a rossz állattartást a jegyzőnél, az állatkínzást pedig a rendőrségen kell jelenteni.

Ha tehát a szomszéd láncra verve tartja a kutyáját vagy nem ad neki enni-inni, a jegyzőhöz kell fordulnunk. Ilyenkor a hatósági ügyintézők kivizsgálják az esetet, és közlik az állattartóval, hogy min kell változtatnia. Ha a gazda nem együttműködő, büntetést szabhatnak ki vagy elkobozhatják az állatot, és el is tiltathatják az állattartástól. Az állatvédelmi törvény ugyanis rendelkezik az állatok megfelelő tartásának körülményeiről, mind a társ-, mind a haszonállatok esetében. Ha viszont azt látjuk, hogy az állatot bántják, kínozzák, akkor a rendőrséget kell hívni.

Ügyek és precedensek kellenek

Dr. Szép Árpád Olivér ügyvédet az elmúlt öt-hat évben sok állatvédő szervezet és magánszemély kereste meg, hogy segítsen nekik precíz, jól megírt feljelentések megírásában. Azt tapasztalták ugyanis, hogy ha így keresik meg a nyomozóhatóságot, akkor nem utasítják őket el kapásból.

„Számtalan esetben bizonyítási nehézséggel állunk szemben. Ha nem lehet feltérképezni, hogy pontosan mi történt és ki lehet az elkövető, akkor a nyomozások nagy része el sem indul, vagy ha elindul, leáll azzal, hogy nem állapítható meg bűncselekmény, vagy nem tudják bebizonyítani, ki követte el.”

Amikor az állatkínzás mégis eljut a bíróságra, mint például a balotaszállási esetben, a bírónak sok körülményt mérlegelnie kell. „A vádemelés során az enyhítő és súlyosító körülményeket is figyelembe kell venni. Hiába vár a közvélemény súlyos büntetést, ha az elkövető nem visszaeső állatkínzó, nem vett részt korábban semmilyen bűncselekmény elkövetésében, akkor a bíróság keze valamilyen szinten meg van kötve.”

Az ügyvéd szerint ahhoz, hogy ne fordulhassanak elő a balotaszállásihoz hasonló esetek, minél több ügyre van szükség, amelyek precedens értékűvé válhatnak a bíróság számára.

Jakab-Aponyi Noémi – Nagy Emese