Hogyan értékeli az elmúlt időszakot? Milyen a sikerek és a kudarcok aránya?

Rettenetesen élvezem ezt a munkát, nonstop szolgálatként tekintek a polgármesterségre. Úgyhogy valójában nem sikerekben és kudarcokban gondolkodom, hanem reggel héttől késő éjszakáig visz a lendület. Ez az életem. Azt persze álmomban nem gondoltam volna, hogy egy koronavírus-járvánnyal kezdem majd a tevékenységemet. Olyan, mint egy időutazás, vissza a ’80-as évekbe. Minden lelassul, talán egy kicsit jobban figyelünk egymásra, megszűnnek a forgalmi dugók, a kapkodás, az idegeskedés, azt kell mondanom, a város a legszebb arcát mutatja felénk. Szinte tapintható a szolidaritás.

Közben persze sok ezren veszítik el az állásukat, önkormányzatoktól vonnak el forrásokat, és félünk a vírustól. Az egyik legnagyobb feladatunk ebben az időszakban, hogy szavatoljuk az emberek biztonságát. De a napi küzdelem, a segítségnyújtás mégis inspirál, motivál. Ügyvédként is embereket kellett védenem, csak éppen egyesével. Ahogy a kampányban is fogalmaztam, most hetvenezer ember ügyvédje kívánok lenni, pártállástól, vallástól függetlenül.

Az eddigi legnagyobb sikernek azt könyvelem el, hogy minőségi bérpótlékot tudtunk kigazdálkodni az óvodapedagógusok számára. Természetesen a nyakunkba szakadt Modern Városok Program projektjeit is sikeresen tovább kell vinni. És talán már most is látszik, hogy betartjuk, amit ígértünk, a totális arculatváltást: demokrataként viselkedünk, nem lopunk, felkaroljuk az emberek ügyeit, és emberközeli önkormányzatot valósítunk meg. 

Semmi kudarcélmény?

Inkább azt mondanám, vannak nehézségek, amiket le kell küzdenünk. Mert a helyzet olyan, mintha a kampány folytatódna, vagy mintha új választásokat írtak volna ki. Hihetetlen gyilkos a kommunikáció a két oldal között, amire nem számítottam. Azt hittem, a nyugalom és építkezés korszaka következik. De engem ez is inkább inspirál.

Lát arra lehetőséget, hogy legalább bizonyos ügyek kapcsán politikai egyetértés legyen a városban, vagy ez illúzió?

A kezdet kezdetén békejobbot nyújtottam a másik oldalnak, és az első interjúmban is azt hangsúlyoztam, azoknak is a polgármestere szeretnék lenni, akik a legyőzött T. Mészáros Andrásra szavaztak. Komolyan gondoltam, hogy bizonyos kérdésekben együtt lehet működni a jobboldal képviselővel, és akadt is néhány pillanat, amikor úgy tűnt, ez valóban működik. De mivel a Fidesz országosan is csak polgárháborús módon tud gondolkodni, ez a mentalitás Érden is érezteti a hatását. Ma már én sem hiszem, hogy a két oldal között béke lehetne, de ha a kormánypárti képviselőtársaim egyszer mégis szeretnének ezen változtatni, én maximálisan nyitott leszek.

A Fidesz frakcióval való együttműködés abban az egyetlen konkrétumban mutatkozott meg, hogy valamilyen rejtélyes oknál fogva végül megszavazták a költségvetést, amit kétségkívül értékelek. Azt hittem, ez egy új korszak kezdete lesz, de sajnos nem így van.

A közösségi médiában rengeteg támadás éri nemcsak önt, hanem a párját, Bősz Anett országgyűlési képviselőt is. Ez hogy érinti?

Mindketten közszereplők vagyunk, ez már önmagában elég támadási felület, hiszen a közéleti szereplőket nem védi annyira a jog, és ezzel parttalanul visszaélnek a másik oldalon. Mi ezt úgy fogjuk fel, mint a politikai harc kötelező kellékét. Anett 26 éve dzsúdózik, 7 éven át kung-fu-zott, fekete öves, 1 danos dzsúdómester, nyolc évig volt a magyar válogatott tagja. Lételeme a küzdés. Próbálunk kulturáltan és sok humorral visszavágni, mert az ilyen nemtelen támadások ellen a humor az egyetlen hatásos fegyver. 

Mindezek fényében nem volt túl magas labda a futópályára beadott pályázat? Hiszen köztudott, hogy kedvenc sportja a futás.

Kétszer jártam Révész Máriusznál, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztosnál, aki megszállott bringás. Próbáltam lobbizni a bringaútépítésért, és egyeztetni a nagy kerékpárút projektet, ami a Duna mentén kötné össze Nagytétényt, Érdet és Százhalombatta óvárosát. Akkor derült ki, hogy hamarosan kiírnak egy pályázatot biciklipályákra és futópályára. Biztos vagyok benne, ha nem élnénk egy ilyen remek lehetőséggel, akkor meg azért támadnának meg. Van egy terület Parkvárosban, amit már a tíz évvel ezelőtti kampányaimban is úgy jelöltem meg, mint Parkváros első nagy parkjának jövőbeni helyszínét. A neve dacára ugyanis ennek a városrésznek nincsen egyetlen parkja sem. A volt Szilvafásról beszélek, a régi érdiek így hívják azt a nyolchektárnyi, száz százalékos önkormányzati tulajdonban lévő területet, amelyet az előző vezetés inkább felparcellázott és eladott volna, még tovább növelve a lakosságot. Parképítésre most nem lehetett pályázni, futópályára viszont igen. A pályázat önrészét fogom fel a parképítési résznek, és ez is csak a jövő évi büdzsénket fogja terhelni, ha minden jól megy. Ennek a nyolc hektárnak a kerülete valamivel több mint egy kilométer, úgyhogy ideális helyszín. Úgy fogom föl ezt a pályázatot, mint a jövendő park építésének első elemét. Ha nyerünk, a futópálya kvázi a park alapköve lehetne. Bízom benne, hogy a beruházók érdeklődését is felkelti majd. Évről évre hozzátehetnénk valamit, padokat, játszóteret, kávézót.

Ön szerint melyek az érdieket érintő legégetőbb kérdések? És ezekből mi valósítható meg reálisan tíz éven belül?

Messze a legfontosabb az utak állapotának rendezése, az aszfaltozás. Minden pénzt, amit csak lehet, erre szeretnék átcsoportosítani. Koronavírus-járvány ide vagy oda, idén is szeretnénk aszfaltozni. Most éppen azon dolgozom, hogy az M1-ről lemart aszfalt felhasználásával, vagy ha az nem megy, akkor más módon, de végre beinduljon a mellékutcák aszfaltozása. Érdnek több mint 400 kilométer hosszú utcahálózata van, kis jóindulattal bő egyharmada burkolt nagyjából elfogadható szinten. Fontos, hogy ez ne csak az autós, hanem a bringás és a gyalogos közlekedést is lehetővé tegye. A lakóutcák élhetőségének javítása a legfőbb cél. Itt elemi erejű áttörést akarok elérni, a forrásokat ide fogom összpontosítani.

Milyen ütemben történne az utak rendberakása? 

Évente 20-40 kilométernyi utca aszfaltozása talán elérhető cél. A lakóutcák rendbetételével megvalósulhat Érd átkerékpározhatósága is, azaz a bicikli valódi alternatíva lehet a munkába és iskolába járáshoz, a vasúthoz…

Honnan lehet ehhez előteremteni a pénzt?

Ehhez kell az is például, hogy visszavegyünk a látványsportokból. Hogy az érdi kézilabda támogatására adott óriási összeget, ami már 500 millió forintra rúgott, átcsoportosítsuk városfejlesztési célra. Mert ha ebben nem érünk el igazi változást, akkor marad az ’50-es, ’60-as éveket idéző, poros utcák Érdje. Érdnek át kell lépnie a 21. századba. Amíg az alapvető infrastruktúra, a közlekedési rendszer nincs rendbe téve, addig nem tudunk előrejutni. 

Választási programjának része volt a csatornadíj egy részének visszafizetése a lakosságnak. Hol tart most ez a projekt?

Ezt valóban fölvállaltuk. Hozzáteszem, az előző önkormányzat kigazdálkodhatta volna, hogy a 250 ezer forint nagy része visszajusson az emberekhez, ne csak az a 13 ezer forint, amit már egy éve lehet igényelni, de még mindig nagyon nehézkes a visszajuttatása. Soha nem ígértük, hogy pikk-pakk megoldjuk ezt a dolgot, úgy pedig különösen nehéz, hogy a fideszesek mindössze 200 milliót hagytak a számlán. Semennyire nem érdekelte őket, hogy az emberek visszakapják a pénzüket. Át kell vizsgálnunk a projektet, hogy lássuk, hol voltak túlszámlázások, hol volt benne korrupció. Beszédes az is, ahogy elhallgatták, hogy 1, 5 milliárdos visszafizetési kötelezettséggel büntette az EU a projektet. Politikai-erkölcsi kötelességünk, hogy mindennek a végére járjunk és mindent elkövessünk, hogy az emberek visszakapják a pénzüket. Lehet, hogy ehhez kormányváltás kell, vagy alaptőke-emelés a csatornarendszert működtető cégben, vagy pedig ki kell gazdálkodnunk a saját költségvetésünkből. Egy biztos, az ígéretünket megtartjuk, és a ciklus végéig visszajuttatjuk a csatornapénzt az embereknek. 

Nem akarunk ötleteket adni a kormánynak, de mit vehetnek el Érdtől?  Megismétlődhet itt Göd esete?

Talán nem. Amúgy meg igyekszem megértő lenni. A gödi Samsung beruházás közel 400 milliárd forint főösszegű projekt, nem csoda, hogy a kormány komoly figyelmet szentel neki. Érd esetében ma egyetlen olyan beruházást tudok mondani, ahol ez szóba kerülhet. Ez a Tesco mellett épülő AVL, ami közel 15 milliárdos beruházás, ahol autómotorokat fejlesztenek, gyártanak majd. Mi ezt azzal segítjük, hogy a szolgálatába állítottuk az egyik európai uniós projektünket, kiépítjük a kísérő infrastruktúrát. Ha úgy valósul meg, ahogy elképzeljük, akkor néhány év múlva az érdi határban akár ezer magasan képzett mérnök fog dolgozni. Fantasztikus szintre fog emelkedni a műszaki értelmiség aránya a városunkban. Egy ilyen beruházás hallatán minden polgármester megnyalja a tíz ujját. Sajnálom, hogy az elmúlt három ciklusban rajtuk kívül alig-alig jöttek ide, ez az előző vezetés óriási hibája, ennek köszönhető, hogy az iparűzési adóbevételünk borzasztóan kicsiny a lakosságszámhoz képest. Mi ebben is érzékelhető, nagy változást szeretnénk elérni.

Mi a legnagyobb érvágás Érdnek a mostani helyzetben? 

Az egyik a gépjárműadó elvétele, ami negyedmilliárdos veszteség. Még nagyobb a helyi iparűzési adó befizetési kötelezettségének az átütemezése. Évente négy részletben kell a cégeknek befizetniük az iparűzési adót, március 15-én, május 31-én, szeptember 15-én és december 15-én. A kormány most lehetővé tette a vállalkozások számára, hogy a második részt, ami a hónap végén lenne esedékes, ráérnek szeptemberben teljesíteni. Évtizedek óta arra rendezkedtünk be, hogy a kasszát ebben a négy időszakban töltjük fel, ez a normális pénzáramlás része. Most viszont a májusi bevétel kiesik, ha a cégek úgy gondolják, hogy csak szeptemberben fizetik be. 

Van hova nyúlni, ha ez megtörténik? 

Szerencsére van. A számlavezető Raiffeisen Bankkal van olyan szerződésünk, amely lehetővé teszi, hogy áthidaljuk az esetleges likviditási nehézségeket. Ez 600 millió forint kölcsönt jelent, amit persze vissza kell fizetni. De amúgy optimista vagyok, szerintem a cégek többsége májusban befizeti az iparűzési adót, és nem él a halasztás lehetőségével. 

Mi a helyzet az 50 ezer forintos rendkívüli támogatással, amit az önkormányzat megígért azoknak, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem több 85 500 forintnál?

Ezt a limitet állapítottuk meg, mert ez tűnt reálisnak. Valóban 50 ezer forintot lehet kérni és kapni is. A Fidesz rögtön megtámadott minket, mondván, hogy ők 100 ezret akartak adni. Csakhogy, ha valaki figyelmesen elolvassa a rendeletet, akkor látni fogja, hogy az általunk juttatott támogatást többször is lehet igényelni, ha a család bizonyítani tudja a jogosultságát. 50-60 millió forintos keret áll a rendelkezésünkre, amit a szegényebb lakosok megsegítésére tudunk fordítani. 

Mi ennek a menete, hogyan juthatnak hozzá a támogatáshoz a rászorulók?

A városháza portáján is elhelyeztük az ehhez szükséges nyomtatványokat. Igazolni kell a jövedelmet, illetve, hogy a család valamelyik tagja a járványveszély kihirdetését követően vesztette el az állását. 

Mennyi idő alatt juthat valaki hozzá ehhez a pénzhez?

Ha a hivatalban mindenki rajta van az ügyön, relatíve hamar, akár egy-két hét leforgása alatt is átutalható lehet a segély. A gyorsaság fontos szempont, hiszen ezek a családok nagyon nehéz élethelyzetbe kerültek a járvány miatt, vagyis ez a pénz akár életmentő is lehet. Mondom ezt azzal az optimizmussal, hogy nyár közepére talán helyreáll a normális élet. 

Neuralgikus pont a városközpont közlekedési tehermentesítése is. Ebben a kérdésben hol tartunk?

Tervezőmérnök barátaimmal, akik segítik a frakciónk munkáját, megszültünk egy új projektet. A Stop.Shop és az Aldi körforgalom közötti négysávos Budai út két külső sávjának helyén P+R parkolókat és kerékpársávot alakítanánk ki, felújítva a belső úttestet és a járdákat. Bő 200 új parkolóhely jönne így létre. Ezt megpróbáljuk a Modern Városok Program keretén belül projektátcsoportosítással megvalósítani, ad absurdum föláldozva a turbókörforgalom projektjét (a központi nagy körforgalom átépítése), ami körülbelül 1 milliárdos beruházás lett volna. Azt gondoljuk, hogy a turbókörforgalom helyett – a mai nem old meg semmit, mert az ide vezető utak kapacitása nem nő, viszont szélsőségesen leszűkíti a gyalogosoknak megmaradó területet és ellehetetleníti a belváros bringás közlekedését – inkább az embereket kellene átszoktatni a többi MÁV állomásra, a nagyállomásra és az érdligetire, ahol szintén újabb P+R parkolók épülnek a MÁV beruházásában. Persze ez sem oldja meg a problémát, csak csillapítja. 

Mi lehetne az igazi megoldás? 

Az átmenőforgalmat kell elvinni innen, a gépjárműveket kell száműzni a lehető legnagyobb mértékben a centrumból. De ebben a kérdésben igazi áttörést elérni egyik napról a másikra nem lehet.

A Stop.Shoppal megoldódott a parkolási probléma?

Folyamatosan szkanderezünk velük, miközben értjük egymás szempontjait. Övék a parkoló, de alig van egyéb hely parkolásra a “Cityben”. A kompromisszum az lehet, hogy a 2. és a 3. szintet meghagyják a városnak, a legalsó szintet és a belső parkolójukat pedig fizetőssé teszik bő egy óra türelmi időt követően.

A Modern Városok Programjából mi az, ami az elkövetkező négy és fél évben biztos, hogy megvalósul?

Most indult az Elöljáró utca-Velencei út csomópont kialakítása, ezzel kapcsolatban éppen átalakítjuk a projektet, hogy a kerékpárosok biztonságos átvezetése is megoldott legyen, mert elődeink ezt elmulasztották rendesen beletervezni. Indul a Gellért utca-Riminyáki út csomópont átépítése. Teljesen átépül a Soós Pékség előtti csomópont, a Felső utca és a Katalin utca találkozásánál. Ófalu fejlesztése is fontos cél az egykori kastély újjáépítésével, amely amúgy még passzol is az Orbán-kormány historizáló nemzeti-romantikus szemléletéhez – ez persze egyelőre csak az én fejemben létezik, még keresztül kell verni a kormányon. Létre szeretnénk hozni egy borutat a Római, a Mély és a Kerülő utak fejlesztésével. Amire még kiírtuk a feltételes közbeszerzést, az a Molnár utca teljes hosszának felújítása. Az klassz lesz, az vezet ki a Duna-parthoz. A régi téglagyári épület, aminek most a csontváza látszik, külső rendezvényház lesz.

Kling József