A mostani helyzetben különösen fontos, hogy az embereknek pontos képe legyen a járványról, a fertőzés elkerüléséről, a védekezés lehetőségeiről és az intézkedések okairól. A kormányzati járványügyi kommunikáció megfelel ennek az elvárásnak?
Nap mint nap egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat hallunk, a káoszt militarista látszatintézkedésekkel palástolják. A miniszterelnök hadvezérként viselkedik, folyamatos a titkolózás a tényleges helyzettel kapcsolatban, nincs elég teszt, nincsenek területre lebontott, megbízható adatok. Ez minden, csak nem kommunikáció. A polgármesterek is panaszkodnak a kielégítő tájékoztatás hiányára, pedig most különösen nagy szükség lenne a kölcsönös bizalomra.
Ön szerint hogyan kezeli a járványhelyzetet az érdi polgármester és az önkormányzati testület? Kapnak-e elegendő tájékoztatást a város lakói?
A helyi tévét ritkán nézem, de a hozzám eljutó hírek alapján azt láhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg, hogy az érdi városvezetés megteszi, amit lehet. A kormányzati dilettantizmus és titkolódzás miatt az önkormányzatok igen nehéz helyzetben vannak. Amennyire meg tudom ítélni, Csőzik László polgármesternek és csapatának tevékenysége alapvető stílusváltást jelent az elődökhöz képest. A polgármester nem helyi potentátként lép fel, hanem partnerként, az itt lakók gondjaival foglalkozik. A demokráciában elengedhetetlen feltétel a polgárok bizalma, ami nem tévesztendő össze a vakhittel.
Névjegy: Kaltenbach Jenő jogtudós, egyetemi oktató, az állam- és jogtudományok kandidátusa. Kutatási területei a közigazgatási jog, az önkormányzatok és a kisebbségek helyzete. 1995 és 2007 között a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, 2008 és 2010 között a Független Rendészeti Panaszbizottság elnöke, 2010 és 2014 között az LMP, majd a pártszakadás után a Párbeszéd Magyarországért fővárosi frakcióvezetője, ma a Mindenki Magyarországa Mozgalom tagja. Családjával 1993 óta él Érden.
Az őszi választás után a kormány számos helyen módosította az önkormányzatok működést, most a járványra hivatkozva például a gépkocsiadók korábban helyben maradó részét is elveszik, és ez a kormánypárti vezetésű településeket is érinti.
A Fidesz tízéves kormányzása a hatalomkoncentráció jegyében telt, az autonómia már akkor is szálka volt a szemükben, amikor a legtöbb települést a saját embereik vezették. Az őszi választások kudarca érzékenyen érintette a kormányt, a tekintélyuralom számára a szabadság legkisebb formája is veszélyt jelent. A járványhelyzetet is az önkormányzatok önállóságának megsemmisítésére használják, mert be kell bizonyítani a választóknak, hogy rosszul döntöttek, amikor ellenzéki jelöltekre szavaztak.
Egy veszélyhelyzetben hozott rendelet hogyan írhatja felül a hatályos törvényeket?
A kormány a felhatalmazási törvény alapján nemcsak rendeleteket hozhat, de figyelmen kívül hagyhat törvényeket is, parlamenti ellenőrzés nélkül. A legnagyobb baj az, hogy a felhatalmazás nincs határidőhöz kötve. Más országokban meghatározzák a különleges felhatalmazás végét vagy az esetleges hosszabbítás idejét, de nálunk a „133 bátor ember” úgy döntött, hogy erre nincs szükség.
A kormányfő arra hivatkozik, hogy a parlament bármikor visszavonhatja a veszélyhelyzeti rendeleti kormányzást.
Tudom, nem illik, de kérdéssel válaszolok. Előfordult csak egyszer is, hogy a kétharmados parlamenti többség szembefordult az Orbán-kormánnyal?
A járványhelyzet idején hozott rendeletek között melyik szúrja legjobban a szemét?
A kormány egyes számú célpontja Budapest. Látjuk, hogy a Városligettel kapcsolatos rendelkezésnek édeskevés köze van a járványhoz, de az önkormányzatokat érintő különböző korlátozások, intézkedések és elvonások is ide sorolhatók. A miniszterelnök arra használja fel a rendkívüli helyzetet, hogy az ellenzéki vezetésű településeket lehetetlen helyzetbe hozza. Azt is mondhatnám, hogy a cél az októberi önkormányzati választás eredményének felszámolása, érvénytelenítése.
Érd számára is nagy érvágás például a gépjárműadó eddig helyben maradó részének, 240 millió forintnak az elvétele. Vagyis a járványra való hivatkozással a kormány elveszi azt a pénzt, amit a járvány elleni védekezésre lehetne költeni.
A kormány nemcsak elveszi az önkormányzatok pénzét, de a saját feladatát sem teljesíti. Nem az önkormányzatoknak kellene például teszteket és védőfelszerelést vásárolni, ez állami feladat, de mivel a kormánytól nem kapnak segítséget, az önkormányzatok kénytelenek ezzel is foglalkozni.
Az érdi önkormányzat nem csak az egészségügyi és szociális dolgozókat látta el védőfelszereléssel, hanem a katasztrófavédelem munkatársait is. Eközben a kormányzati kommunikációból azt halljuk, hogy van elegendő védőeszköz.
Persze a Vatikánnak, Moldovának meg nem tudom kiknek még, csak éppen oda nem jut, ahova kellene.
A kormány különleges gazdasági övezetté jelölte ki a gödi Samsung gyárat, ezzel elvette a gyártól származó iparűzési adót és a terület feletti rendelkezési jogot. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a gödi mintát más településen is alkalmazhatják.
Ez a félelem nem megalapozatlan, egy ilyen autokrata rendszerben, határidő nélküli rendeleti kormányzásnál minden elképzelhető.
Létezik arra jogorvoslati lehetőség, ha az állam nem teljesíti a feladatát?
Jogi lehetőség nem létezik, csak politikai. A kormány elküldése után egy tisztességes, az ország érdekeit szem előtt tartó parlament, majd kormány megválasztása.
Az önkormányzatiság mellett az ön másik szakterülete a kisebbségek helyzete. Jó egy éve beszélgettem egy helyi cigány vezetővel, aki panaszkodott, hogy sok társának nincs munkája, mert még az útépítéseknél is vendégmunkásokat alkalmaz a polgármesteri hivatal által megbízott vállalkozó. Most, a járvány idején még rosszabb helyzetben vannak a roma lakosok, a gyerekek sem rendelkeznek a távoktatáshoz szükséges eszközökkel.
Azt, hogy Orbán Viktor mit gondol a romákról, a napnál is világosabban megmutatta a gyöngyöspatai ügy, amikor a bíróság által megítélt kártérítést nem fizette ki a kormány. A vezetőktől mindenütt fokozott elvárás a jogszerű viselkedés, nálunk viszont éppen ők szegik meg a törvényeket, most már nyíltan, országvilág előtt. Az ilyen hatalom kisebb-nagyobb baksis osztogatásával megvásárolja a szorult helyzetben lévő közösség erre kapható tagjait, ez tiszta feudalizmus. Az unió számos tagállamában, így a környező országokban is jelentős bérkompenzációt kapnak a munkavállalók, a kieső bér akár 60-80 százalékát. Nálunk sem a gyerekeken, sem a munkájukat elvesztő szüleiken nem segít a kormány, így komoly szociális tragédia, akár éhezés elé néznek a mélyszegénységben élők, köztük sok roma is. Ráadásul a kormány elvonja azt a pénzt az önkormányzatoktól, amivel a nehéz helyzetben lévőkön segíthetne.
Ön is a veszélyeztetett korosztályba tartozik. Mivel tölti napjait a karanténban?
Igyekszem betartani a szabályokat. Szerencsés vagyok, hiszen a feleségem, a fiam családja, az unokáim vesznek körül. Egyre több munkát ad a kert, de mindig is azt vallottam, hogy az értelmiségi lét természetes velejárója a felelősség az iránt a közösség iránt, amelyhez tartozunk. Ez pedig tágabb értelemben az egész világ, de legalábbis Európa. Több társammal együtt azon munkálkodunk, hogy ha itt lesz az idő, a jelenleginél felelősebb hatalom ne üres tarsollyal kezdjen el dolgozni. Hiszem, hogy ez hamarabb bekövetkezik, mint sokan gondolják.
Ön szerint hogyan alakulhat a járvány után a közéletünk?
A jelenleg zajló folyamatoknak nyilván lesznek tanulságai. Sokak szerint a koronavírus-járvány részben annak is köszönhető, ahogyan az emberiség az elmúlt évtizedekben élt, amilyen környezeti károkat okozott, ezért sok mindent át kell gondolni, értékelni. Félő, hogy a kormány nem ebbe az irányba fog elmenni. Varga Judit igazságügy-miniszter megpendítette, hogy lesznek olyan rendelkezések, amiket a járvány elmúltával sem vonnak vissza, ami azt a gyanút ébreszti, hogy egy ideig diktatórikus berendezkedésre kell felkészülnünk.
