Az utolsó vacsora Jézus és apostolainak vacsorája, szenvedésének előestéjén. Az utolsó vacsora a hagyományos húsvéti vacsora családi szertartásának menetét követte. Jézus ezt kiegészítette és beteljesítette a lábmosással, melynek sok helyen még ma is megvan a hagyománya. Ezen a napon tartotta Jézus a búcsúbeszédet is, imája pedig átvezetett a megváltó szenvedésébe.
Amint elérkezett az óra, asztalhoz telepedett a tizenkét apostollal együtt. Így szólt hozzájuk: „Vágyva vágytam rá, hogy ezt a húsvéti vacsorát elköltsem veletek, mielőtt szenvedek. Mondom nektek, többé nem eszem ezt, míg be nem teljesedik az Isten országában.” Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és így szólt: „Vegyétek, osszátok el magatok között. Mondom nektek: nem iszom a szőlő terméséből addig, amíg el nem jön az Isten országa.” Most a kenyeret vette kezébe, hálát adott, megtörte és odanyújtotta nekik ezekkel a szavakkal:”Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.” Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet is, és azt mondta: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek kiontanak. De nézzétek, az áruló keze is rajta az asztalon. Az Emberfia ugyan elmegy, de jaj annak az embernek, aki elárulja. ” Erre kérdezgetni kezdték egymást, ki az közülük, aki ilyet tesz. (Biblia – Lk 22, 14–23 – Az Oltáriszentség alapítása)
Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai – legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg –, és Rómában gyászolják Jézust. Mivel ma a “harangok Rómába mennek” és nincs harangozás, a néphagyományban a gyerekek feladata volt, hogy a harangozást helyettesítsék. Ilyenkor a gyerekek kereplővel járták az utcákat, kiűzve onnan a gonoszt.
Faluhelyen ilyenkor különleges hagyományokat követtek. Ezen a napon zöld ételeket ettek, mégpedig olyasmit, ami már termett ilyenkor. A zöldcsütörtök az utolsó vacsora emlékének ünnepe, feltehetően a XII. század végéig használt zöld színű miseruhára utalhat, vagy azokra a vezeklőkre, akik bűnüktől megtisztulva az Úr szőlőtőkéjén most újra zöld ágakká váltak. A zöldcsütörtök elnevezés mára egy táplálkozási hagyományt is teremtett, spenótot, salátát ettek, sőt az ételbe fiatal csalánt is főztek, hogy jó termés legyen.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint délelőtt a főszékesegyházakban bemutatott szentmisén a püspökök megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát, amelyet bérmáláskor, egyházi rend kiszolgáltatásakor és templomszenteléskor használnak. A püspök együtt misézik az egyházmegyében szolgáló papokkal, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket. Veres András győri megyés püspök, az MKPK elnöke délelőtt 10 órakor mutat be krizmaszentelési szentmisét a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban, ezt a Duna Televízió közvetíti – írták. Hozzátették: idén a koronavírus-járvány miatt több székesegyházban későbbre halasztják ezt a szentmisét.
Az esti liturgiában felidézik az utolsó vacsorát, Jézus elárultatását és elfogatását. Az utolsó vacsora az első szentmise és az oltáriszentség alapításának ünnepe. Ezen a vacsorán hangzott el a jézusi parancs, hogy „szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” – idézték, hozzátéve, hogy ez a tanítás különösen időszerű a jelenlegi helyzetben. A szertartás része a lábmosás, amivel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán szeretetének jeléül megmosta tanítványai lábát. Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi a szentmise végén az oltárfosztás. A terítőt és a díszeket eltávolítják az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy mellékoltárhoz viszi. „A szertartás végén a csend jelzi a Jézus szenvedésével együtt érző fájdalmat” – tették hozzá.
Idén a nagycsütörtök esti szertartást leegyszerűsítve és a hívek részvétele nélkül tartják meg, de csaknem minden egyházmegyében közvetítik az egyházmegye honlapján, Youtube-csatornáján vagy Facebook-oldalán.
