Az SNI-s és tartósan beteg gyerekek szüleit tömörítő Életfa Csoport Egyesületben felmerült az igény arra, hogy szakember segítségét kérjék ebben a témában.
– Körülbelül egy éve keresgéltünk, de nem találtunk senkit. Pedig ott volt a megoldás az orrunk előtt: az egyik anyuka a csoportunkban iskolai védőnő, az egyik fia ugyanis autista; ő elvállalta, hogy szívesen beszélget a szülőkkel – mondta lapunknak Ömböli Ágnes, az egyesület elnöke.
– A serdülők hatalmas átalakuláson mennek keresztül; a meglepő testi változásokkal nagyon nehezen tudnak mit kezdeni ezek a fiatalok – hangsúlyozta Ágnes, aki utalt arra is, hogy a sérült embereknek is nyilván van igényük a szexualitásra, amit valahogy szeretnének megélni. Tarsoly Anikónak, az Életfa elnökségi tagjának felnőtt nagyfia van, így tapasztalatból beszélt: a sérült fiatalokat meg kell tanítani arra, hogy a szexuális élet nem bűn, nem szégyellnivaló, hanem az élethez hozzátartozik – ugyanakkor magánügy, és senki másra nem tartozik. A sérültekkel foglalkozó intézményekben természetes, hogy kialakulnak párok; náluk a fogamzásgátlásra kell kiemelten odafigyelni.
De ne rohanjunk ennyire előre: a szexuális felvilágosítás nem a védekezésnél kezdődik, hanem az alapoknál: a megfelelő higiéniánál, azaz hogy megtanítsuk a gyerekeknek, hogyan kell megmosni az intim testrészeket – ez Foki Melinda védőnő tapasztalatai szerint, aki több iskolában is tart ilyen témájú foglalkozásokat, egyáltalán nem olyan magától értetődő, mint hinnénk. Megdöbbentő az is, hogy a nemi szervek neveit nem ismerik a gyerekek, mert a szülők nem merik kimondani.
– Kacifántos gyerekeknek tartottam ma órát. A gyerekek nagyon kíváncsiak, érdeklődőek voltak. Nyilván nekik nem lehet olyan bonyolultan beszélni a szexualitásról, mint egy átlagos gyereknek, de az ő szintjükön igenis meg kell válaszolni a kérdéseiket. Az otthoni beszélgetések esetén a szülőnek fel kell készülnie erre, magában tisztáznia kell, hogy milyen szavakat használjon, szavakkal, képekkel vagy rajzokkal mondja el, amit szeretne, azaz hogyan fordítsa le mondandóját a gyerek nyelvére. A mellébeszélés nem jó taktika: volt olyan eset, hogy egy tizenévesnek a szülő azt mondta, hogy az éjszakai magömlés attól van, mert este sok tejet ivott… Azt javaslom, ne beszéljünk mellé, röviden, tömören és őszintén beszéljünk. Kezdjük a serdülőkori változásokkal, és innen jussunk el a szexig és a fogamzásgátlásig. Merjünk nyíltan beszélni róla, és nevezzük nevén a dolgokat – javasolta a védőnő, aki úgy tapasztalja, hogy nemcsak a kacifántosoknál fordul elő, hogy a szülő egyáltalán nem világosítja fel a gyermekét, hanem a kortárs csoportokra vagy az internetre bízza e feladatot, de az is előfordul, hogy a gyerek pornót néz – amit persze nem ért, és aminek köszönhetően teljesen téves képe alakul ki a két ember közti intimitásról.
A szakember hangsúlyozta: lehet az internetet használni a felvilágosításhoz, de csakis szülői felügyelettel és magyarázattal. Foki Melinda azt javasolta, hogy aki tanácstalan, hogyan beszéljen a gyerekének a szexualitásról, forduljon nyugodtan az iskolai védőnőhöz. – Az egészségnevelési órákon mindig elmondom a gyerekeknek: jöhetnek hozzám egyénileg, csoportosan, és megkérem őket, meséljék el otthon, mi mindenről hallottak az órán. Hátha így a szülő is felbátorodik, megnyílik, és ha igénye van rá, megkeres minket. A megfelelő felvilágosítás a kulcsa annak is, hogy elkerüljük a nem kívánt tinédzserkori terhességet – jegyezte meg Foki Melinda. A következő alkalom, amit szerveznek, egy Mindfulness (tudatos jelenlét) workshop lesz, amit Vid Natasa tanácsadó szakpszichológus tart majd. A rendezvény nyitott, bárkit szeretettel látnak; jelentkezni az eletfa.erd@gmail.com email címen lehet.
