Harminc évvel ezelőtt ezen a napon írták alá az egész világon a Gyermekjogi Egyezményt, – nem mellesleg az emberi jogi dokumentumok közül máig a legtöbb ország, 196 fogadta azt el, egyedül az USA nem -, amelyben megfogalmazták azokat a jogokat, amelyek minden gyermeket megilletnek – arra való tekintet nélkül, hogy hol és milyen körülmények között él, milyen nemzetiségű, milyen nyelven beszél, milyen a bőrszíne vagy a vallása, hogy fiú-e vagy lány, vagy esetleg valamilyen fogyatékossággal él.

A régi Parkvárosi Közösségi Házban év közben is rengeteg programot szerveznek elsősorban a rászoruló gyermekek és szüleik részére a Szociális Gondozó Központ  család- és gyermekvédelmi szakemberei. Éppen ezért nem volt kérdés, hogy ezen a napon itt emlékeznek meg a 30 évvel ezelőtti, mérföldkőnek számító eseményről, és hogy itt fognak emlékeztetni arra is minden érdeklődőt, hogy jelenleg hol tart és hogy áll a gyerekjogok érvényesítése a gyakorlatban. 

Ami a gyerekműsort illeti, a Szivárvány Tagóvoda csoportjai Márton-napoztak még egyet Gani Zsuzsanna meséjével és Mákszem Katalin tánccsoportjával, és a nagyobbak, az iskolások is megmutatták tehetségüket, akár az éneklés, akár a prózamondás területén. 

A gyerekek műsora után szakmai fórumra került sor egy gyermekjogi képviselő vezetésével, a Szociális Gondozó Központ munkatársai, a Szivárvány Óvoda intézményvezetője, a Lea Otthon, az Érd Rendőrkapitányság bűnmegelőzési tanácsadója és még számos szakember részvételével.

– Minden szülőnek a szeme fénye a gyermeke, aki arról nem tehet, hogy hova, milyen családba, szociális körülmények közé születik, ezért kiemelt hangsúlyt kell fektetni, hogy minden gyermeknek egyenlő joga van az élethez, a jó életminőséghez, a tanuláshoz, az információhoz, a szabadság gyakorlásához – hangsúlyozta kérdésünkre Bertalan Ildikó, a Szociális Gondozó Központ intézményvezetője. – A Gyermekjogi Egyezmény elveinek betartása, betartatása nemcsak egy ágazat feladatkörébe tartozik, tehát nemcsak a szociális vagy a család és gyermekjóléti területhez, de az oktatásnak, az egészségügynek is megvan ebben a maga feladat és dolga. Ha ezek a területek mind együtt tevékenykednek, akkor tud hatékonyan működni a rendszer – emelte ki az intézményvezető, majd hozzátette: – Azt gondolom, van még mit tenni, és mi nap mint nap megtesszük ezt kollégáinkkal együtt, akiket ezért köszönetet illet most is.

A Gyermekjogi Egyezmény a következő három fontos pillérre épül: a gondoskodás-ellátás, a védelem és a részvétel joga.

A gyerekek ellátása, táplálása, tanítása, testi-lelki védelme minden társadalom kiemelt feladata. A gondozás és ellátás azt is jelenti, hogy a gyerekek is hozzáférhetnek különféle erőforrásokhoz, de olyanokat is megkaphatnak általa, mint a szeretet, az önbecsülés, a tudás, és a bennük rejlő képességek kibontakoztatása.

A védelem nemcsak a szülők dolga, hanem mindenki másé is, aki a gyerekekkel kapcsolatba kerül, így a családnak, a kisközösségnek, az intézményeknek és szakembereknek, de a törvényeket alkotóknak is figyelnie és védenie kell a gyerekeket.

A részvétel aktív cselekvésen (hogy például részt vegyél a téged érintő döntések meghozatalában) túl azt is jelenti, hogy a gyerekek megnyilvánulhatnak, egyénenként és csoportban is, elmondhatják véleményüket, kifejezhetik érzéseiket.

Bár az egyezmény aláírásához képest jelentősen javult a helyzet ezen a téren már sok országban, azért még mindig akad teendő. Jelen pillanatban is 41 millió gyerek szorul azonnali segítségre a világban. Sok gyermek számára az ivóvíz és a megfelelő táplálék is elérhetetlen, miközben a fegyveres konfliktusok minden évben egyre több gyermekáldozatot követelnek, vagy tesznek otthontalanná és fosztják meg családjától őket. 

A Gyermekjogi Egyezmény aláírásának 30. évfordulóját az egész világon megünnepelték, és világszerte több nagy épület kapott kék világítást november 20-a estéjén, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a gyermekek jogaira. Itthon kékbe borult Budapesten Lánchíd, a Műcsarnok és több más ikonikus épület országszerte. 

És hogy mi mit tehetünk azért, hogy ne szenvedjenek csorbát gyermekeink jogai a mindennapokban? A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a 24.hu kérésére ehhez adta az alábbi ötleteket:

1. Nem túl kicsi hozzá!

A gyerekeknek joguk van információhoz az őket érintő kérdésekben, a koruknak megfelelő módon és mértékben. Nem tabu a válás, a halál, a betegség sem, a felvilágosításról is őszintén beszélhetünk velük. Nincsenek tabutémák, a gyerekeknek joguk van az őszinteséghez, az informálódáshoz.

2. A gyerek teste az övé

Nem kötelező a puszi. A gyerekekhez nem nyúlhat hozzá bárki, nem kell eltűrnie semmilyen fizikai érintést, beleértve a nagymamák pusziját sem, ha nem akarja. A gyerekeknek már egészen korán, kisbabakortól meg kell tanítani a saját határaikat és tiszteletben kell tartani azokat. A Hintalovon Alapítvány szexedukációs oldalát, a Yelont itt találja.

3. Játszani is engedd!

A gyerekeknek joga van a szabad játékhoz, a szabadidőhöz és ahhoz hogy ne legyen minden napjuk percre pontosan beosztva.

4. Számít a véleménye!

A gyerekeket mindig meg lehet és meg is kell kérdezni az őket érintő kérdésekben, a koruknak megfelelő módon. Persze vannak határok: szandálban nem megyünk ki a hóba, de nagyon sok kérdésben nem kell helyettük, a fejük felett dönteni. Fontos figyelembe venni a véleményüket.

5. Ne posztold a Facebookra!

A gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy senki se éljen vissza a képmásukkal. Fontos, hogy ne legyen felesleges digitális lábnyomuk, hogy ne kerülhessen illetéktelen személy kezébe a róluk készült fotó. Joguk van ahhoz, hogy a beleegyezésük nélkül ne készüljön róluk fénykép! Amikor még túl kicsik a mérlegeléshez, ne vegyük auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgatikusnak hogy bármit megoszthatunk róluk.

6. Kimehet pisilni

A gyerekek alapjoga, hogy a fizikális szükségleteiket tiszteletben tartsák, így joguk van ahhoz is hogy kimehessenek például pisilni akár óra alatt is.

7. „Ezért holnap dolgozatot írunk!”

Az iskolának elsősorban nem a számonkérésről kell szólnia. Az iskolának a fejlődést és a tanulást kell szolgálnia, így nem lehet büntetésből dolgozatot íratni, fenyegetéssel és retorzióval haladni. Minden gyereknek joga van tanulni és korának megfelelő támogatást kapni a fejlődéshez, tudáshoz.

8. Joga van a családjához

A gyerekeknek joguk van családban élni. A család nem feltétlenül apát és anyát jelenthet: minden olyan közösség család, amiben egy gyerek biztonságban és szeretetteljes környezetben nő fel. Válás esetén a gyereknek mindkét szülőjével joga van kapcsolatot tartani, nem szabad őket eltiltani vagy elidegeníteni egyik szülőtől sem.

9. „Az én jogaim ott érnek véget, ahol a tieid elkezdődnek”

Minden gyereknek egyforma jogai vannak, senkinek sincs sem több, sem kevesebb. Az alapelv: az én jogaim ott érnek véget, ahol sértik másokét.

10. Tilos a belépés!

A gyereknek joga van a magánélethez. Ha szeretné, magára csukhatja az ajtót, lehetnek titkai és nem nézhetünk bele a telefonjába.

11. Mindenhol biztonságban lenni

A gyereknek joga van fizikai és érzelmi biztonságban lenni. Nemcsak a hétköznapi való életben, hanem az online térben is.

12. Nem a gólya hozza…

A gyerekeknek joga van a szexuális neveléshez. Minden gyereknek van teste és az ehhez kapcsolódó információkra épp úgy szüksége van, mint bármi másra. A szexualitás nem csak szex és nem tizenéves korban kezdődik, hanem már egészen kicsi kortól. A szexuális nevelés fontos és elengedhetetlen része annak a testi lelki fejlődésnek, ami ahhoz szükséges hogy felnőttként kiegyensúlyozott felnőtté válhassanak.

13. „Nem!”

A gyerekeknek joga van nemet mondani. Ezt már egész kicsi korban jó, ha gyakorolhatják: meg kell adni a lehetőséget, hogy ne kelljen az „óra szerint” enni, ha nem éhes, vagy ne kelljen puszit adni annak, akinek nem akar. A nemet mondás képessége fontos a személyiségfejlődéshez, a határaink betartásához. Már egészen kicsi korban megtanulható hogy a nem, az nemet jelent és nem tárgyalási alap.

14. Zéró tolerancia az érzelmi, fizikai vagy verbális erőszakkal szemben

Minden gyereket megillet, hogy a méltóságát tiszteletben tartsák és erőszakmentesen bánjanak vele minden társas környezetben. A gyerekbántalmazás törvényileg is tilos, mégis nagy az elfogadottsága a magyar társadalomban. A verés és bármilyen fizikai bántalmazás hatása egyértelműen káros és semmilyen pozitív vagy hosszútávú nevelési hatása, fegyelmező ereje nincs, ezt tudományos kutatások is alátámasztják. A szóbeli bántalmazás, verbális abúzus kevésbé megfogható, de ugyanolyan negatív hatással van, mint a fizikai bántalmazás. Minden gyereket megillet, hogy szeretetteljes környezetben, jó bánásmódban részesüljön.

15. „Segíts!”

A gyerekeket 18 év alatt megilletik a gyerekjogok. Joguk van ahhoz,  hogy segítséget kapjanak a tanulásban, fejlődésben, hogy biztonságban legyenek a társadalomban, amely figyelembe veszi a gyerekek szükségleteit.