Teljesen átalakul a szakképzés rendszere; a törvényjavaslatot kedden fogadta el az Országgyűlés. Az új szakképzési törvény értelmében a 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola (most szakgimnázium és szakközépiskola). Míg most a szakgimnáziumi képzés négyéves, a technikusképzés ötéves lesz. Az egyik cél az, hogy a technikusi képzésből egyenes út vezethessen a felsőoktatásba; a technikusi vizsga emelt szintű érettséginek felel majd meg. A másik cél az, hogy ezzel a képzéssel kinevelhető legyen a (ma például a jármű- és a vegyiparból hiányzó) középvezetői kör A technikum kétéves alapozó képzéssel indul majd, ezt hároméves szakmai képzés követi. A szakképző iskolában egyéves lesz az alapozó képzés.

A diákok tanulmányi ösztöndíjban részesülnek majd, eredményüktől függő mértékben. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára korábban úgy nyilatkozott: a szakképzési ösztöndíj a szakképző iskolák 9. évfolyamában egységesen 14 ezer forint, majd a teljesítménytől függően 10 ezer és 50 ezer forint között lesz azoknak, akik nem vesznek részt duális képzésben. A technikumokban a 9. és 10. évfolyamosok havi 7 ezer forintot kapnak egységesen, és további juttatásokra is jogosultak. Ösztöndíjat a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet. A sikeres szakmai vizsgát követően a tanulók vizsgaeredménytől függően 150 ezer és 300 ezer forint közötti összeget kaphatnak.

Változást jelent az is, hogy a szakképző intézmény alkalmazottja az eddigi közalkalmazotti státus helyett munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhat majd. Ezt azzal indokolták, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak versenyképes fizetéssel lehet a tanári pályán tartani, és a tapasztalt szakemberek részvétele is csak így biztosítható a szakképzésben.

A változásokat a 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben vezetik be; a jogszabály szakaszosan lép hatályba, legtöbb paragrafusa 2020. január l-jétől hatályos – írja az MTI.

Az ÉSZC Kós Károly Szakképző Iskolája szerdán tartotta Nyitott műhelyek programját, amelyen a pályaválasztás előtt álló tanulók megismerkedhettek az iskola tanműhelyeiben folyó munkával. Ebből az alkalomból Dósa Edit gyakorlatioktatás-vezetőt arról kérdeztük, hogy fentieken kívül milyen változások várhatóak az iskolában az új szakképzési törvénynek köszönhetően, és mi az, ami változatlan marad.

A beiskolázás szempontjából az egyik legfontosabb dolog talán az, hogy a felvételi rendszer nem változik, azaz a Kós iskolában továbbra sincs szükség központi írásbelire, csak a tanulmányi átlagot nézik. (Emellett a jelentkezőknek meg kell felelniük az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is, csak így nyerhetnek felvételt a választott képzésre.)

Ami változik, az a szakmák elnevezése: az autószerelő új megnevezése gépjármű mechatronikai technikus, a kereskedőből kereskedő és webáruházi technikus lett, az irodai titkárból pedig vállalkozás ügyviteli ügyintéző, a közszolgálati ügyintézőből pedig közszolgálati technikus. Az eladó kereskedelmi értékesítő megnevezést kapott. (Bár mint fentebb írtuk, 2020 szeptemberétől már nem csak a hiányszakmákat tanulóknak jár majd ösztöndíj, jó tudni, hogy a következő tanéveben a hiányszakmák várhatóan a festő-mázoló-tapétázó, a fűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő, a CNC és gépi forgácsoló, és a szerszám- és készülékgyártó lesznek.)

Jelentős változást jelent, hogy a mostani gyakorlattal ellentétben a diákoknak a hároméves szakképző iskola elvégzése után nappali tagozaton már nem lesz módjuk érettségit nyújtó kétéves kiegészítő képzést végezni. Ezt a lehetőséget az iskola várhatóan esti képzés keretében tudja majd nyújtani a fiataloknak.

– A hangsúly a duális oktatáson lesz: a hároméves képzésben a diák nemcsak az iskolában, hanem vállalatoknál, képzőhelyeken, gazdálkodó szervezeteknél tölti a gyakorlatát. A szakmatanulásnál a gyakorlat lesz több óraszámban, mint az elmélet – zárta szavait Dósa Edit.