Mindenszentek
Mindenszentekhez Magyarországon gazdasági hagyományok is fűződnek. Néhol e napon szegődtették a cselédeket, pásztorokat. Máshol ekkor volt a legényvásár, azaz ekkor kötöttek a gazdák egyezséget a szolgálni menő legényekkel. Mindenszentek napján tilos volt a munka, ez is a tisztelet egyfajta kifejezése volt, mivel a szokás szerint aki földet szánt, vet, vagy bármilyen más munkát végez az a halottra támad. Nem szabadott mosni, varrni, takarítani sem.
A néphit szerint a mindenszentek és a halottak napja közti éjszakán az elhunytak miséznek a templomban, s mikor megkondul a harang akkor indulnak el hozzátartozóik házába, így a parasztházakban ezen a napon még egy tányér került az asztalra, melybe kenyeret, sót és vizet tettek. Székelyföldön cipót sütöttek, melyet Isten lepényének vagy a halottak kenyerének hívtak.
Magyarországon e napon gondját viselték a koldusoknak és a szegényebb embereknek, ételt, alamizsnát osztottak nekik, ezzel is segítve a holt lelkek üdvösségének elérését. Többnyire kenyér és mézzel bevont kalács várt a temető kapujában ácsorgókra.
Halottak napján nem csak a halottaink miatt megyünk ki a temetőbe, hanem saját magunkért is, mert az élet mindennapi gondjai közepette hajlamosak vagyunk megfeledkezni e világ kérlelhetetlen igazságáról: az élet mulandó.
Böjte Csaba
Halottak napja
Az első ezredforduló óta emlékezik az egyház az összes elhunyt hívőjére, a családok pedig a szeretteikre. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezik. A katolikusok november 2-án tartják, ez a Mindenszentek napját követő ünnepnap. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.
A halottak napi tiltásokat azért tartották, nehogy megzavarják a holtak nyugalmát. Egész héten mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna, megsárgulna a ruha. Nem meszeltek, mert akkor a férgek ellepnék a házat. Halottak napján sok helyen nem végeztek semmilyen földmunkát, mert úgy gondolták, beteg lesz, aki ezt megszegi. A halottak napi esőből megjósolták, ki fog meghalni az esztendőben, és ezzel riogatták egymást. Különösen varrni tilos, mert minden öltés egy szúrás a halottnak. Ez a tiltás egyébként egész hétre érvényes.
Ekkor viszont mindenhol rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják. Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát gyújtanak. Vannak, akik szerint a lángnál megmelegedhetnek a fázó lelkek. Mások szerint azért kell gyertyát gyújtani, hogy az erre a napra kiszabadult lelkek visszataláljanak nyughelyükre.
Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékére régen még máglyát is gyújtottak, miközben szünet nélkül harangoztak. Úgy vélték : “Míg a harang szól, a halottak otthon vannak.” Több helyen miközben a temetőben gyertyát égettek és odahaza is égve hagyták a lámpát, hogy a halottak szét tudjanak nézni.
Día de Muertos – Mexikó
A halottak napját az egész világon ünneplik, Mexikóban azonban különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak neki. Az ünnepre már hetekkel korábban elkezdődik a készülődés. Egyrészt a szívüknek kedves halott kedvenc ételeit sütik-főzik és még számos más meglepetéssel várják annak visszatértét a földi világba. Mindkét nap visszatérnek a halottak szellemei a földre, az első napon a gyermekek, a másodikon a felnőttek látogatnak el élő családtagjaikhoz. Hatalmas oltárokat építenek a számukra, amelyeket elborítanak virággal, gyümölcsökkel valamint ételekkel, és természetesen a füstölők sem hiányozhatnak róluk.
Nagyon fontos szerepet kapnak az oltárokon az elhaltak fotói és a sírfeliratok, amelyek sokszor ironikusak, fekete humorral átitatottak. Az ünnep „védőszentje” Catrina, a csontvázhölgy, aki kettős identitással rendelkezik. Képviseli a rideg valóságot, a halált, az elmúlást, ugyanakkor kedélyes természetével az életet és annak örömeit ünnepli. Érdekes módon a mexikói halottak napja örömünnep, ünneplik azt, hogy a hozzátartozójuk megszabadult a földi test börtönéből, valamint azt is, hogy minden halál egy új élet kezdete.
