Az alábbi tanácsok figyelembevételével mind a kéménytüzek, mind a szén-monoxid mérgezések elkerülhetőek:

 A fűtőeszköz és a kémény kialakítását és karbantartását bízzák szakemberre, a házilag barkácsolt berendezések életveszélyesek lehetnek.

Évente legalább egyszer mindenki ellenőriztesse a fűtőeszközét. A lerakódott por és szennyeződés nemcsak rontja a fűtés hatékonyságát, hanem balesetekhez is vezethet.

A családi házakba a kéményseprő nem megy auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgatikusan, az állampolgár által foglalt időpontban végzi el az ingyenes ellenőrzést és tisztítást. Ezen a linken lehet időpontot foglalni. Ha valaki a telefonos ügyintézést választja, hívja a 1818-as telefonszámot, majd a 9-es és az 1-es nyomógomb benyomásával eléri a kéményseprőipari ügyfélszolgálatot.

A szén-monoxid-mérgezések elkerülése érdekében gondoskodjanak a lakás megfelelő szellőzéséről. Az új, jól szigetelő ajtókba és ablakokba szereltessenek résszellőzőt. A szén-monoxid akkor alakul ki, ha a nyílt égésterű fűtőeszköz elhasználja a szoba levegőjét az égéshez, és nem biztosított a levegő-utánpótlás.

Egy megfelelően működő fűtőeszköz is bármikor meghibásodhat, ezért tanácsos egy jó minőségű szén-monoxid-érzékelőt beszerezni. A nem megfelelő érzékelők életveszélyesek, mert hamis biztonságérzetet keltenek, és korántsem biztos, hogy időben jeleznek.

Az alábbi linken található érzékelők megbuktak az ellenőrzéseken, ne használja őket!

Az itt található érzékelők megfelelő biztonságot nyújtanak. A fűtési szezon kezdete előtt lezárult ellenőrzés-sorozat eredményeképpen három típussal bővült a megbízható szén-monoxid-érzékelők listája.

Ne fűtsenek háztartási hulladékkal, lakkozott, festett vagy nedves fával, mert ezek amellett, hogy mérgező gázokat bocsátanak ki, fokozzák a kéményben a kátrány és a korom lerakódását. Az ilyen lerakódások miatt leszűkül a kémény belseje, ami miatt visszaáramolhat a füst a házba.

Ha valaki csak két hétig háztartási hulladékkal fűt, annyi korom és kátrány rakódik le a kéményben és a fűtőeszközben, mint normál fűtőanyag használata esetén egy teljes fűtési szezonban.

A kémény belső falára lerakódott vastag korom- és kátrányréteg a fűtés hatására izzani kezd és akár meg is gyulladhat, ami lakástűzhöz vezethet. Minden ötödik lakástűz a kéményben keletkezik.

A háztartások zömében vegyes tüzelésű kazánt használnak. Önmagában ez nem okozna gondot, ha mindenki a megfelelő karbantartást követően és rendeltetésszerűen alkalmazná ezen eszközöket. A robbanásokat többnyire emberi mulasztás okozza, így a balesetek megelőzése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az alapvető szabályok betartására:

A legtöbb robbanás a kazánok helytelen használatából ered. Sok esetben a műszaki állapotuk sem a legmegfelelőbb, és gyakran túlfűtik a szerkezeteket, ami már nem képes megbirkózni a megemelkedett nyomással. Egyéb okok is közrejátszhatnak a kazánok robbanásában, mint például egy esetleges áramszünet, aminek hatására leáll a keringető szivattyú. A modern kazánoknál ez ma már nem jelenthet gondot, hiszen egy túlnyomást szabályzó szelep biztosítani tudja az állandó és megfelelő üzemi nyomást.

Fontos, hogy minden begyújtás előtt győződjön meg az alábbiakról:

– a tüzeléstechnikai berendezés és a fűtési rendszer, az előírt mértékig fel legyen töltve vízzel,

– a csapok, szelepek és egyéb nyitó-záró szerelvények, nyitott illetve az üzemeltetésnek megfelelő állásban legyenek,

– szivattyús fűtés esetén, győződjön meg a szivattyú zavartalan, működéséről és megfelelő áramellátásáról,

– ellenőrizze a termosztát helyes beállítását, a kondenzáció és ezzel együtt járó kátrányosodás, illetve az ebből eredő fokozott mértékű korrózió elkerülése érdekében.

A statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy a fűtési időszakban megemelkedik a lakástüzek száma: míg naponta az országban átlagosan tizenhat lakástűzhöz riasztják a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit, a fűtési időszakban meg is duplázódhat ez a szám. A lakástüzek leggyakrabban emberi mulasztás miatt következnek be, holott könnyen megelőzhetőek lennének. Azokban a lakásokban, ahol füstérzékelő van, nem keletkezik nagyobb tűz, hiszen még annak kialakulásakor meg lehet fékezni a lángokat. Egy füstérzékelő nemcsak életet ment, hanem a keletkező károk mértéke is jóval kisebb.