Okos Város konferencián jártak az érdi képviselők

Szeptember 21-én és 22-én harmadszor rendezték meg a Civitas Sapiens Okos Város konferenciát és kiállítást, melyet Csőzik László, Érd polgármestere és két önkormányzati képviselő, Balla Imre és Gál Alex is megtekintett.

Balla Imre, a 4. számú választókerület képviselője honlapjánrészletesen beszámolt a konferencián tartott előadásokról.

Mint írja, az első napon számára a „Jövő szekció” volt érdekes, ahol energetikáról és adatvagyonról volt szó, majd egy kerekasztal-beszélgetést tartottak az okosvárossal kapcsolatos tapasztalatokról, trendekről és arról, mi is egyáltalán az okosváros.

Mint kiemelte, az okosváros lényege, hogy a technika segítse a fenntarthatóságot, ehhez viszont sokféle metrikát kell figyelni, gyűjteni, elemezni és ezek alapján hozott döntések után lesz egy város okos.

Balla Imre hozzátette, a technikát a közigazgatás, a pénzügyi lehetőségek és a gondolkodásmód lemaradva és nehezen követi. Ismertette, az előadó a különféle megoldások hasznát ecsetelte, például azt, hogy a bekerülés mérhető, a megtérülés viszont hosszú távon hozza be az árát.

„Ez egy fontos téma, mert nagyjából semmibe sem szabadna úgy pénzt tenni, hogy nem tudunk valami pozitív hatást kimutatni. Például ha az egészségügyi megelőzésbe teszünk pénzt, akkor 5-10-15-20 éves távlatban látnunk kellene, hogy kevesebb mondjuk a rákban vagy tüdőgondokkal, vagy más betegségekben szenvedők aránya. Ha nem így van, akkor csak kidobott pénz volt. Viszont ezt is a rákfenéje: nem lehet egyből hatást mérni, hanem csak jó idő múlva, ezért kétséges az eredménye, míg ezek a számok rendelkezésre nem állnak”

– fejtette ki Balla Imre, megjegyezve, ugyanez igaz a balesetmegelőzésre, környezetvédelemre és még egy számos más területre.

Mint írja, az a szerencse az okos városoknál, hogy vannak olyan „early adopterek”, akik bevezették, kiépítették a rendszerüket, tovább csiszolták az informatikát és konkrét eredményekről tudnak beszámolni, a bekerülés mellett meg tudják mutatni a megtakarítást, a bevételt vagy a pozitív hatás számait. A lényeg, hogy koordináltan, nem szigetszerűen, hanem rendszerben kell nézni a dolgokat és hatásokat, ebbe pedig a lakóknak, a városnak és a hivatalnak is részt kell vennie.

Balla Imre szerint az egyik okos-világítással foglalkozó cég meggyőző technikával és referenciával rendelkezik.

„Tulajdonképpen a rendszerük arra épül fel, hogy akár az összes világítótestet felügyelni lehet egyesével vagy csoportokban és reagálni a történésekre. A világítást lehet időzítetten le- és felkapcsolni, lehet alkonykapcsolóhoz állítani és lehet manuálisan is. Egyből lehet látni, ha egy lámpatest elromlik, lehet rá regálni akár mielőtt a lakosok bejelentenék. A lámpatestek nem csak fehér fényt tudnak kibocsátani, hanem gyakorlatilag RBG fényük van, ezzel üzeneteket lehet átadni (például ha előttünk minden pirossal világít, akkor arra ne menjünk, mert baleset volt, vagy terelés van), vagy helyszíneket másképpen megvilágítani (például egy közintézmény parkolójában nem biztos, hogy fényes fehér kell, lehetne kicsit kékesebb is, hogy arra haladókat és lakókat annyira ne zavarja). A világítás természetesen összekapcsolható különféle szenzorokkal, ezzel még lokálisabbá tenni a működést”

– fejtette ki Balla Imre, megjegyezve azt is, jelenleg az okos-világítással foglalkozó cég legnagyobb referenciája a csehországi Brno, aminek 400 ezer lakosa van és 230 km2, tehát körülbelül 4-5 Érd. Itt egy öt éves projekttel nagyjából harmadára sikerült leszorítani a közvilágítás költségét, miközben a lakosok nem érzékeltek minőségromlást. Az egész rendszert hardver és szoftver tekintetében ez a magáncég fejleszti és már 20 éves tapasztalatuk van a témában.

„Nem lenne olcsó a bevezetés, de megérné, már ha nem lennénk még 15 évre lekötve a jelenlegi közvilágítási szerződéssel”

– tette hozzá az önkormányzati képviselő.

Balla Imre arról is beszámolt, egy másik cég IoT eszközöket gyárt, itt a külső hő-, légnyomás- és légnedvességmérőjükkel, egy köztéri kukákba helyezhető telítettség-mérővel és egy hordozható közlekedési táblákba helyezhető szenzorral mutatkoztak be.

Az első egy “egyszerű” szerkezet, ki lehet tenni bárhova és a hőmérsékletről, a légnyomásról és a páratartalomról ad vezeték nélkül adatokat. Érd területe elég nagy, előfordul, hogy az egyik részén nagy eső, vagy vihar van, míg egy másik részén süt a nap, ezt tudna monitorozni, riasztani, illetve statisztikai adatokat szolgáltatni.

A második egy köztéri szemetesekbe telepíthető kis doboz, ami jelet küld, hogy a kuka mennyire van tele. Ezzel meg lehet előzni, hogy a szokásos ürítési kör előtt napokkal már tele a kuka és csorog ki belőle a szemét és hogy a szokásos ürítési kör egyáltalán elinduljon-e, tele vannak-e annyira a kukák, hogy érdemes legyen értük kimenni.

A harmadik egy olyan eszköz, ami jelzi, melyik ideiglenes jelzőtábla hova van kitéve. Ezzel könnyebb annak kiderítése, hogy hol vannak a táblák, nem marad kint “véletlenül”, hiszen jelez, hogy még ott van és könnyebb a táblaállományt kezelni is.

Balla Imre tudatta, találkoztak olyan céggel, amelyik „okos” utat készít. A fő profiljuk a szennyvíztisztítás, amit megpróbálnak meghonosítani, az a Hübner-Lee rendszere. Ezt nem annyira az okosság általános meghatározásának, vagy az informatika oldaláról kell megközelíteni, hanem inkább a fenntarthatóság, a környezetvédelem oldaláról.

Ők egy olyan felületet mutattak be utakra, amelyik újrafelhasznált műanyagból készült, panelekből áll és lyukacsos, ezért vízáteresztő. Amelyik utcában nincs lehetőség vízelvezetésre, ott ez megoldást jelenthet az aszfalttal szemben, mert a víz természetes körforgása nem szakad meg, az útról nem fog jobbra-balra folyni a víz.

Az ára alig drágább, mint az aszfaltozásé, viszont kisebb alap kell neki, mert a gépjárművek súlya jobban eloszlik. Németországban sok referenciával rendelkeznek, parkolók, járdák, kisebb utak tekintetében.

A következő cég egy szoftver-platformot kínált, ahol a különféle rendszerek adatait tudta összegyűjteni, összegezni, szépen, emészthető formában megmutatni. Ezt egy operátor tudná kezelni és nem kellene külön gépen és monitoron néznie a különféle rendszerek kimenetét és még adatokat is elemez.

Balla Imre bemutatott három videók elemzésével foglalkozó céget is, az egyik a képek feldolgozása után figyelmeztetést küld, ha valami „furcsa” történik, a képeken lévő objektumokat meg tudja számolni és egy felhő-alapú szerveren történik. A másik is hasonlóan működik, azzal a különbséggel, hogy nem felhős, hanem saját hardverre alapul, de ugyancsak képes azonnal reagálni, különböző előre definiált eseményekre riasztást küldeni, illetve adatokat elemezni, de van továbbá parkolást felmérő modulja is, amellyel valós idejű statisztikát láthatunk arról, hány szabad parkoló hely van.

A harmadik elsősorban közlekedés-figyelésre és területek figyelésére szakosodott, ennek nincs saját hardvere, csak szervereket ajánl, hogy a megfelelő számú kamerához és működéshez milyen számítási kapacitás kell. Szoftverükel epedig a saját vagy meglévő kamerák képeit tudják elemezni, van figyelmeztető funkciójuk és statisztikai moduljuk is.

„Ez felhasználható arra, hogy észrevegyen verekedéseket, felismerjen fekvő embert, ha valaki rosszul lesz a kamera látókörében, betanítható, hogy jelezze például azt, ha valaki driftel a körforgalomban”

– érvelt Balla Imre a harmadik videóelemző mellett.

„Mindegyik kiállító érdekes dolgokat mutatott. Nem minden használható számunkra, nem minden vág teljesen profilba, de minimum hármon érdemes lenne elgondolkozni: az okos világításon, az “okos” úton és valamelyik videó-elemzőn (ezeket jobban meg kellene ismerni, hogy választani lehessen közülük)”

– zárta beszámolóját Balla Imre.

kiemelt kép forrása: ballaimre.hu