Milyen következményei lehetnek a kórházak kiskorúsításának?

Sajtótájékoztatót tartott a Törökbálinti Tüdőgyógyintézetnél Dr. Bősz Anett, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese arról, milyen következményei lehetnek a kórházak kiskorúsításának, illetve arról, hogy a szubszidiaritás elvének hiánya milyen fennakadásokat okozhat az egészségügyben.

Bősz Anett szerint a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet is érintett lehet a NER által tervezett központosításban. Ismertette, a tervek szerint a városi kórházak gazdasági funkcióit a megyei vagy centrumkórházak veszik át, így 60-70 intézmény veszíti el önállóságát, ez alól a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet sem kivétel.

„Külső szemlélő számára tűnhet úgy, hogy ezek a kórházak változatlanul önálló szereplők, hiszen a főigazgató pozíciója megmarad, ugyanakkor az önálló gazdasági egysége megszűnik. Ettől azért tartanak a szereplők, mert láttunk már ilyen központosítást, a KLIK-esedés rendszere az oktatásban ilyen volt” – magyarázta Bősz Anett.

A DK frakcióvezető-helyettese megjegyezte, a KLIK előtt az iskolák dinamikusan tudtak egyeztetni a helyi önkormányzatokkal, fenntartókkal egy-egy feladat megoldása ügyében.

„Ezt egy az egyben kiirtotta a Fidesz-kormány az iskolarendszerből”

– húzta alá a DK képviselője, aki visszaemlékezett rá, az erőszakos központosítás nagy fennakadásokkal, bérkimaradásokkal indult.

„Ha egy iskolában leesett egy csempe egy tornatermi öltözőben, akkor a törvény értelmében három árajánlatot kellett volna bekérni, de a legtöbb vállalkozó már tudta, hogy a KLIK-nek nem szabad árajánlatot adni, mert kifizetetlenül hevertek a munkák, amiket elvégeztek”

– emlékeztetett.

Mint Bősz Anett elmondta, a főigazgatóktól olyan beszámolók érkeznek, hogy adott esetben olyan fennakadások lehetnek, amik ügyében az éppen felelős központi kórház sokkal lassabban tud reagálni.

„A főigazgatóké a felelősség, de nem csak beszerezni nem tudnak, hanem az ellátásba sem tudnak beleszólni saját kórházukon belül úgy, hogy azt ne kötnék nekik engedélyhez”

– fogalmazott Bősz Anett, hangsúlyozva az egészségügyi intézmények kivéreztetett állapotban vannak, hiszen alig vannak fejlesztések.

„Attól tartanak, hogy olyan hatékonyságveszteség megy végbe az egészségügyi rendszeren belül – ráadásul a járvány negyedik hullámának közepén – amit a szakszemélyzet már nem fog tudni korrigálni”

– emelte ki dr. Bősz Anett, aki konkrét példákkal is szolgált. Mint ismertette, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézethez 5667 ágy és évi több mint 56 milliárdos költségvetés tartozna, mert a fővárosban ehhez a kórházhoz tartozik a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, a Jahn Ferenc Kórház, a Péterfy Kórház az Országos Baleseti Intézettel és a ceglédi és nagykőrösi városi kórházak is.

„Számos város veszítheti el – tágabb és szűkebb értelemben is – a kórházát”

– húzta alá Dr. Bősz Anett.

„Ráadásul a kormány ezt a döntését is úgy készül meghozni, hogy az érintettekkel alig vagy egyáltalán nem egyeztet. Épp ezért a napokban Kásler Miklós emberi erőforrásminiszterhez nyílt levélben fordulok és arról szeretnék tájékozódni, ez a folyamat végbemegy-e"

– fogalmazott.