Jobb az ásványvíz, mint a csapvíz?

Dr. Bikfalvi Istvánnét, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkárát ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel bombáztuk.

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára arról számolt be, hogy Magyarország ásványvizekben igen gazdag, körülbelül 150 kút vizét ismerték el hivatalosan ásványvízként. Ebből körülbelül 40-50 vizet palackoznak attól függően, hogy alakul az egyes cégek sorsa, gazdasági helyzete. Számos követelménynek kell megfelelnie egy víznek ahhoz, hogy megkaphassa az ásványvíz minősítést.

„Az első és legfontosabb, hogy a külső szennyeződéstől védett vízadó rétegből származzon, vagyis az ásványvíz eleve eredendően tiszta. Nem kell, sőt nem is szabad tisztítani, fertőtleníteni vagy konzerváló szert hozzá adni.” Eredeti állapotban, ahogy a vízadó rétegből kiemelik, úgy kerül a palackba, de ezen kívül is számos kémiai, mikrobiológiai, vízügyi és vízjogi kritériuma van az ásványvízzé minősítésnek, sőt a palackozást is meghatározott körülmények között kell végezni. Például a kúttól a palackozó üzemig zárt rendszerben kell a vizet elvezetni, ráadásul az sem mindegy, hogy egy adott kútból mennyi vizet nyernek ki, hiszen fontos, hogy a hidrogeológiai egyensúly ne boruljon fel.

Felmerül a kérdés, ha Magyarország ilyen gazdag ásványvizekben, miért van szükség arra, hogy a jóval drágább, külföldi vizeket is áruba bocsássák. Nos, a válasz egyszerű, ennek célja szimplán a választékbővítés.

Idehaza egyébként mindenféle víz megtalálható, sok, közepes és kevés ásványi anyagot tartalmazó egyaránt. Azokat a vizeket, amelyekben nagyságrendekkel nagyobb az ásványi anyag mennyiség, mint az ivásra alkalmas ásványvizekben, már gyógyvizeknek nevezik.

Gyerekkoromban a melegebb napokon alig vártuk, hogy megnyissuk a csapot és nagyokat kortyolhassunk a hűsítő csapvízből. Akkoriban, a 80-as években csak ezt fogyasztottuk, nem létezett más alternatíva. A szakember úgy fogalmazott, hogy bár a magyarországi csapvizek kiváló minőségűek, szigorú követelményeknek felelnek meg, és nem tartalmaznak káros anyagot, de ahhoz, hogy ilyen minőségűek legyenek, fertőtleníteni – köznyelven – klórozni kell. Nem azért, mert a vezetékben lévő víz eredendően nem tiszta, hanem azért, mert a vezetékben szennyeződhet, főképp mikrobiológiailag, nem kémiailag.

Arra is kíváncsi voltam, mi a helyzet a műanyagok környezetszennyező hatásával, hiszen az ásványvíz fogyasztással óhatatlanul együtt jár a műanyag palackok környezetszennyező hatása. A szakember szerint azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy szennyezzük a környezetet. Ha szelektíven gyűjtjük a PET palackokat, kiküszöbölhető a környezetszennyezés, azok ugyanis 100százalékban újrahasznosíthatók. „A PET palackoknak az az előnye, hogy végtelenszer újrahasznosíthatók. Ha a kiürült palackot szelektíven gyűjtjük, akkor azt speciális technológiával ledarálják, tisztítják, mossák és élelmiszer ipari minőségű, új, granulátumot készítenek belőle, melyből a PET palack is készül.”

Ha tehát szelektíven gyűjtjük a palackokat, állítólag nem szennyezzük a környezetet.

Másik fontos kérdés, hogy a tiszta ásványvízben állítólag kimutatható a mikroműanyagok jelenléte, amiket mi a vízzel együtt megiszunk. A szakember szerint a mikroműanyagokkal kapcsolatos információk egyelőre nagyon bizonytalanok, nem lehet tudni, milyen tudományos alapossággal határozták meg ezek jelenlétét az ásványvizekben, sőt nem is létezik nemzetközileg elismert vizsgálati módszer, amellyel a mikroműanyagok jelenlétét mérni lehetne.

forrás: Érdi Újság/Szabó Réka Nikoletta