A Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ 2019-ben kezdeményezte a cím bevezetését. Az elismerést 2024-ig 39 intézmény vehette át. Idén a Földrajzi Múzeum is pályázott, és el is nyerte a rangos kitüntetést.
„A Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága, a budapesti Tomory Lajos Múzeum, valamint a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont képviselőivel együtt vehettük át a közösségi múzeumi működést tanúsító oklevelet. Ez a rangos kör is bizonyítja, hogy nem csak kis múzeumok számára fontos a közösségek felé nyitni. Az elismerés ezért is nagy megtiszteltetés intézményünk számára”
– mondta el az ÉrdMostnak Fekete-Mácsai Anetta igazgató.
„Már maga a pályázat megírása is sok tanulsággal szolgált, hiszen átgondoltuk, mik az erősségeink közösségi múzeum szinten, és azt is, hogyan tudunk továbbfejlődni úgy, hogy a közösségek számára még nyitottabb intézmény lehessünk. Terveink szerint már a tervezés folyamatába szeretnénk minél több helyi civil szervezetet, iskolát, közösséget és egyéni látogatót is bevonni. A közeljövőben ennek fontos lépése lesz a helytörténeti anyagok gyűjtési felhívása, az Érd történetét bemutató képeslapos kötet kiadása, közösségi támogatásból, vagy a Régészeti történetek Érdről kiállításra épülő programok közösségi alapú tervezése” – tette hozzá Anetta.
Miért is fontos, hogy a múzeum közösségi legyen? Mert amelyik nyit a közösségek felé, az otthon és a munkahely után a „harmadik hely” lehet. Kiépül és megszilárdul az együttműködése a helyi társintézményekkel, a különféle közösségekkel, vállalkozásokkal, és több ember, közösség, program tud kapcsolatba kerülni a múzeummal.
A közösségi működés a múzeumnak is előnyös, hiszen a helyi lakosoktól gyakran kapnak olyan ötleteket, témafelvetéseket, információkat, amelyek új megközelítést jelentenek, illetve szakmai segítséget nyújtanak a múzeum kollégái számára.
A múzeum számos tevékenysége miatt nyerte el ezt a díjat. Önálló eseményei mellett közösségeket, klubokat szervez (mint amilyen az Érdi Csillagászati Klub vagy az Asszonyműhely), és helyi közösségeket is támogat (Szikra Egyesület, Érdi Tanoda) ingyenes programok szervezésével, vagy ingyenes rendezvényhelyszín biztosításával.
Zöld múzeum projektet indítottak, amibe a madárbarát kert és az elem-, illetve olajgyűjtő pont kialakítása ugyanúgy belefér, mint a szakkörök és a TeSzedd! programhoz való csatlakozás.
Az iskolákra is gondoltak: megújultak a múzeumpedagógiai foglalkozások, kilépve a múzeum falai közül, és megnyíltak a kapuk a közösségszolgálatos diákok előtt is, akik izgalmas múzeumi tevékenységekbe kapcsolódhatnak be.
Az intézménynek természetesen vannak további tervei is: szeretnék bevonni a helyi közösségeket az itt végzett helytörténeti munkába. E cél érdekében alapítják a Magyar Földrajzi Múzeumért Alapítványt is.
Rendszeres látogatói kérdőíves felmérést szerveznek, és szeretnék szorosabbra fonni a kapcsolatot nemcsak az egyéni látogatókkal, hanem a civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel is.
Aki szeretne jobban megismerkedni a múzeummal, vagy már rendszeres látogató, és egy jó programra vágyik, annak nemcsak a nemrég nyílt kincses kiállítást, hanem a június 22-ei Múzeumok Éjszakája rendezvényt is ajánljuk.
A 18 órakor kezdődő esemény az ismeretlen Mongóliába kalauzolja el a vendégeket, előadásokon (a sámánizmustól a mongol lovaskultúráig), úti beszámolókon, valamint egy kiállításon keresztül. A kocsiszínben ének-, tánc-, solymász- és íjászbemutatót, valamint A legbelsőbb Ázsia című filmet tekinthetik meg az érdeklődők, akik egy, a tatárjárással kapcsolatos földrajzi-történelmi nyomozásban is részt vehetnek.
Az ügyes kezűek készíthetnek mongol kalligráfiát, nemezfülbevalót és nemezlabdát.
Az Érdi Galériában közösségi székfoltozás lesz a program, láthatunk egy Hincz-portréfilmet is, és felfedező játékban vehetünk részt a múzeum és a galéria termeiben, illetve a kertben, és Szabó T. Anna József Attila-díjas magyar költő, író szubjektív tárlatvezetését is élvezhetjük.
A belépődíj 1000 forint, a karszalagok a múzeum és a galéria programjaira egyaránt érvényesek lesznek.
