22_03_29_erdmost_nincskep

Klímavészhelyzet: kinyilatkoztatások és tettek

22_03_29_erdmost_nincskep

Klímavészhelyzet: kinyilatkoztatások és tettek

Felkerült Érd egy nemzetközi listára, amely azokat a városokat tartalmazza, ahol klímavészhelyzetet hirdettek. Közben a Greenpeace petíciót indított, hogy a Kormány is tegye meg ezt a lépést, és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket. Azaz szavak helyek jöjjenek a tettek.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Mint ahogy arról korábban írtunk, az Európai Parlament november 28-án megszavazta a klímavészhelyzet kihirdetését, és azt, hogy Európa ennek megfelelően fog cselekedni. Az érdi képviselők a közgyűlés december 19-ei ülésén szintén elfogadtak egy nyilatkozatot, amely a klímavészhelyzetről és a kapcsolódó teendőkről szólt. Elhangzott, hogy prioritást kapnak majd a fásítási, ligetesítési programok, a lakosság bevonásával. A Fidesz-KDNP-Összefogás frakció javaslata alapján bekerült a nyilatkozatba az is, hogy a célokat megvalósítva nem terhelik közvetlenül az adófizetőket (adó vagy egyéb befizetnivaló formájában). Ennek következményeként Érd is felkerült a Climate Emergency Declaration nemzetközi listájára, amely azokat a városokat sorolja fel az egész világból, ahol kihirdették a klímavészhelyzetet. A teljes lista itt érhető el. 

– Azokról a városokról, tarhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgányokról van szó ezen a listán, amelyek a ma legfontosabb kihívásának a klímavészhelyzetet tekintik – mondta el a Tetlák Örs alpolgármester megkeresésünkre, aki hozzátette, hogy a jelen igazságával nem lehet szembemenni, hiszen világszerte számos olyan időjárási jelenséget lehet megfigyelni, ami a klímakatasztrófához köthető, és amit nagyon nehezen kezelnek a hatóságok és a szakemberek.

– Ez a jelen kihívása. Nem arról van szó, hogy van még x évünk arra, hogy kezeljük ezt a helyzetet, hanem arról, hogy jelen pillanatban nagyon komoly intézkedéseket kell tennünk, hogy egy már kialakult vészhelyzetet kezeljünk – hangsúlyozta az alpolgármester.

A Megyei Jogú Városok Szövetsége (,amelynek Érd is tagja) még 2018-ban csatlakozott az Under 2 klímavédelmi koalícióhoz, amely vállalja, hogy 2030-ig 55 százalékkal, 2050-ig pedig legalább 80 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó szén-dioxid kibocsátását az 1990-es évek értékeihez képest, annak érdekében, hogy 1,5 Celsius fokon belül tudja tartani a hőmérséklet emelkedését. Ehhez minden városnak ki kell dolgozni a Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv programját, pontos vállalásokkal és ütemtervvel.  

Érden a fásítások mellett a tömegközlekedés radikális fejlesztésében szeretnének komoly lépéseket megtenni, tudtuk meg Tetlák Örstől, valamint az lenne a legfontosabb, hogy olyan szigetelési rendszerek, technológiák terjedjenek el városszerte, amelyek jelentős energiamegtakarítást jelentenének. A napokban kezdték el kiosztani az üveghulladékok szelektív tárolását szolgáló kukákat, ezzel kapcsolatban az alpolgármester megjegyezte, hogy reméli, minél több érdi fogja majd használni ezeket is.

– Rengeteg olyan apró mozzanat van, amit mi, magunk, érdiek is megtehetünk, és amelynek hatására – legjobb reményeink szerint – 2050-re az EU klímasemleges lesz.


Közben a Greenpeace Magyarország petíció aláírására buzdít mindenkit, hogy elérje, a kormány is hirdessen klímavészhelyzetet, és cselekedjen ennek megfelelően. Azaz állítsa a döntéseinek a középpontjába a klímaválság tényét, és álljon a klímaváltozás elleni munka élére. Ezek közt azt követelik, hogy védjük és növeljük a természetes erdőket, gyepeket és vizes élőhelyeket; alakítsuk át a vízgazdálkodásunkat, a mezőgazdaságot, az energiagazdálkodást, a közlekedést, a fogyasztási szokásainkat. Támogassuk a nemzetközi klímavédelmi erőfeszítéseket, az oktatás és a média segítségével pedig adjunk meg minden tudást a közösségeknek és az egyes embereknek, hogy fel tudjanak készülni a klímavészhelyzetre, illetve hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaválság kihívásaihoz.

– Már 1260 helység, tarhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgány, állam hirdette ki a klímavészhelyzetet, ami összességében 800 millió embert fed le. Ilyenkor az adott döntéshozói testület azt nyilvánítja ki, hogy elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben. Tehát érti a problémát, látja ennek súlyát, lényegét, és igyekszik ennek megfelelően cselekedni – mondta el Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse az Érd FM 101.3 Köztünk marad című magazinjában. 

– Nem kell nagyon messzire menni, mert Magyarországról is lehet példákat hozni, hogy milyen formában jelenthet fenyegetést a klímavészhelyzet – tette hozzá a szakember. -Tudjuk, hogy 2019 volt az eddigi legmelegebb év Magyarországon. 2018-ban és 2019-ben is rendkívül alacsony volt a Duna vízállása, nagy volt az aszály, és ezzel együtt beszélünk kell arról is, hogy ezek az időjárási jelenségek kifejezetten veszélyeztetik azt, hogy mennyi élelmiszert tudunk majd megtermelni.  

– Mindannyiunk felelőssége az, hogy ezzel a helyzettel kezdjünk valamit, de nagyon fontos, hogy a munka élére csak a döntéshozók – legyenek akár települési, országos, politikai vagy gazdasági döntéshozók – tudnak állni, mert az ő kezükben van a legtöbb erőforrás és lehetőség – hangsúlyozta Perger András, aki elismert: – Nem mondható az, hogy Magyarország nem tesz semmit, de mindig lehet többet tenni. Nagy adósságok állnak a mindenkori magyar kormányzat területén. Lassan 20 éve foglalkozom ezekkel a kérdésekkel, így politikától függetlenül tudom mondani, hogy már régóta mondjuk, hogy sokkal komolyabb erőforrásokat kell fektetni a megújuló energiaforrásokba, a szél- és napenergia fejlesztésébe elsősorban, illetve az energiahatékonysági intézkedésekbe. Közismert, hogy Magyarországon mennyire leromlott az ingatlanállomány, ami abban ölt testet, hogy a szükségesnél lényegesen több energiával tudjuk ezt üzemeltetni és fűteni. 

Sokszor, sok helyen lehet találkozni azzal a hozzáállással is, hogy nem mi vagyunk a felelősek elsősorban ezért a helyzetért, ezért miért éppen nekünk kellene tennünk bármit is, ha például az USA vagy Kína nem tesz semmit sem. Ezzel kapcsolatban a Greenpeace munkatársa kifejtette:

– Közös hajóban evezünk a Földön, olyan nincs, hogy én kevésbé vagyok felelős, ezért tegyen ez ellen valaki más. Ujjal mutogatni nem egy jó taktika ebben a helyzetben. Nekünk is előre kell menni és cselekedni kell. Fordítsuk meg a kérdést. Magyarország tavaly nyáron egy vétóval megakadályozta, hogy az Európai Unió elfogadjon egy nyilatkozatot, amiben 2050-re klímasemlegességet vállalt volna célkitűzésként. Ez azt eredményezte, hogy az egész klímavédelmi folyamat lelassult legalább egy félévvel. Sem szeptemberben, sem a decemberi klímakonferenciára nem tudott úgy részt venni az EU, hogy egy közösen elfogadott erős klímavédelmi stratégiát tudott volna  felmutatni. Amiből látszik, hogy a magukat kicsinek tartó országok is milyen fontos lépéseket tudnak akadályozni. (Vagy tehetnének akár meg inkább. – a szerk.)


 

További cikkeink

További cikkeink

Az Érdi Kincses Óvoda és Tagóvodái pályázatot hirdet köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében óvodai dajka
Az Érdi Kincses Óvoda és Tagóvodái pályázatot hirdet köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében pedagógiai asszisztens

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email