Az Érdioldal.hu cikkében egy Érdikumot mutat be: a Késő Géza érdi mérnök által kitalált Érd „fogalomkörös utcanév rendszerét”.
Érden a város sajátságos területi fejlődése egy különleges, egyedinek mondható utcanév rendszer kialakítását tette szükségessé az 1940-es években. Ennek lényege, hogy a város kerületeiben eltérő fogalomkörökhöz kötötten történt meg az utcák elnevezése.
Ez a rendszer nem csak a helyiek és az ide látogatók könnyebb eligazodását szolgálja Pest megye legnagyobb városa belterületének ingatlan – halmazában, hanem az elnevezések egy része alapján még az ismeretterjesztés sajátos eszközének is nevezhető.
Érd az 1920-as évektől kezdve igen jelentős területi változáson ment keresztül. Ekkor kezdődtek – főként a Károlyi uradalom területét érintő – telekparcellázások (lakó és üdülőterületek céljára), amelyek a második világháború végéig tartottak.
A település belterülete kb. 20 év alatt a 10-12-szererése nőtt. A húszas évek elején a belterület 200-250 ha lehetett, jelenleg több, mint 3100 hektár.
Rohamosan emelkedett a lakosság létszáma is. A parcellázások során rengeteg új utcát nyitottak, Érd ma is létező utcahálózata lényegében akkor alakult ki. Ma több mint 800 utca és mintegy 26 ezer belterületi ingatlan van a városban.
A 30-as évek végére az utcák elnevezésében kezdett zűrzavar uralkodni, pl. sok azonos nevű utca is létezett. Emiatt az akkori nagyközség vezetése 1940-ben bizottságot hozott létre a helyzet rendezésére. A tervezetre 1947-ben tértek vissza, amikor Diósdtól visszacsatolásra került egy jelentős (340 ha-os) terület, ezzel a kerületi rendszer is módosítást igényelt.
A települési elöljáróság ekkor Késő Géza mérnököt bízta meg az új kerületi beosztás és utcanévjegyzék megtervezésével.
Késő Géza – felhasználva az előzmény tervezetet is – 11 kerület kialakítására és elnevezésére tett javaslatot.
Az utcanevek rendszerére pedig három változatot dolgozott ki:
- gyűjtőfogalmi (fogalomkörös) rendszer,
- azonos kezdőbetűs rendszer egy kerületen belül
- a számozott utcás rendszer.
A képviselőtestület az első változatot fogadta el azzal, hogy a kerületeken belül az utcák alfabetikus sorrendje is segítse a tájékozódást.
| Kerület | Városrész neve | Utcanevek jellege |
| I. | Óváros | Mezőgazdasági eszközök |
| II. | Újváros (Erzsébetváros) | Női nevek |
| III. | Tisztviselőváros | Tisztviselő nevek |
| IV. | Sasváros | Madárnevek |
| V. | Tusculanum | Uralkodók, költők, írók |
| VI. | Postásváros | Férfi nevek |
| VII. | Ligetváros (Érdliget) | Folyónevek |
| VIII. | Kertváros (Diósdliget) | Virágnevek |
| IX. | Erdőváros | Fák, cserjék, stb. |
| X. | Dombosváros | Dombvidékek |
| XI. | Munkásváros | Ipari foglalkozások |
Ez lényegében azt jelenti, hogy pl. ha azt mondjuk, keressük a fiú (férfi)neves utcákat (VI. kerület), akkor találunk olyan részt, ahol minden utca B-vel kezdődik és fiúnevet takar. A Riminyáki úttól Kelet-Nyugat irányba húzódik (Balázs, Barót, Bálint, Benedek, Bendegúz, Bernát, Bertalan, Béla, Boldizsár, Botond, Bulcsú). Érdekessége ennek, hogy ugyanitt az Észak-Déli irányba húzódó utcák E betűvel kezdődő fiú nevek (Emil, Előd, Elemér, Elek, Edömér, Ede). Ugyanitt találhatók a C, Cs, D-vel kezdődő fiúneves utcák is.
A Riminyáki úttól Nyugatra a G, Gy, H, I, J, K, L, M, P, S, T, Z betűvel kezdődő fiúnevek vannak, míg a Diósdi úttól Nyugatra a virágnevű utcákig találhatók az A, Á betűvel kezdődő fiúnevek.
A Törökbálinti úttól északra (XI. kerület) találhatók a foglalkozás nevű utcák. Ezen belül Nyugatról kezdődnek az A betűtől és Keletre haladva jut el a T betűig.
A Bajcsy-Zsilinszky úttól Nyugatra és a Tárnoki úttól Északra a történelmi településneveket tartalmazó utcák vannak (X. kerület). Itt Keletről Nyugatra jut el az A betűtől a V betűig az utcák elnevezése.
A sort lehet folytatni, de mindenképpen bámulatos és a kitalálójának, Késő Gézának a mérnöki precizitását dicséri ez az egész városra kiterjedő sajátságos, egyedinek mondható utcanév rendszere.
Az Érdi Hungarikum Klub 2018-ban Érdikummá nyilvánította ezt a rendszert, amelyre méltán lehet büszke minden érdi!
(Felhasznált forrás: Érdi Hungarikum Klub – Hamar József)
