Az ENSZ kezdeményezésére 24 éve június 17. az Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem világnapja. A téma mára olyannyira aktuálissá vált, hogy a legutóbbi hírek szerint például az India középső részén https://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgboló hőség és vízhiány miatt falvak százait evakuálják, és az aszály legalább nyolcmillió földművest érint. Eközben a sivatagok terjeszkedése több mint 1 milliárd ember biztonságos ellátását, ezen belül is Európa szinte minden mediterrán országát veszélyezteti, és a becslések szerint 2050-re akár 700 millió ember kényszerülhet arra, hogy elhagyja lakóhelyét a megfelelő termőterületek hiánya miatt. A Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 Nemzetközi Program- és Szövegező-bizottság elnöke, Prof. Szöllősi-Nagy András szerint még mindig kevesen vannak tisztában azzal, hogy a 21. században a víz kérdése nemzetközi szinten a legfőbb feladatok közé emelkedett. A probléma pedig mára korántsem csak távoli földrészeket érint, hanem Magyarországot is.
Aszály Magyarországon
Az eddigi legnagyobb magyarországi aszály több mint 150 éve 1863-ban volt, amikor az Alföld legnagyobb része terméketlenné vált, és nemcsak a haszonállatok pusztultak el, de az emberek között is éhínség tört ki. Szerencsére ma ez szinte elképzelhetetlen, azonban azt is látni kell, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő aszályos évek: míg régebben átlagosan hétévente, addig ma már háromévente lehet súlyos aszályra számítani. Ebben szerepet játszik, hogy az elmúlt több mint 100 évben a nyarak melegedtek leginkább, átlagosan 1,6 °C-kal, miközben az egyre többször csapadékbombák formájában hirtelen lezúduló eső villámárvizet okoz, ahelyett, hogy a talajban hasznosulhatna.
Hányféle aszály létezik?
Amit a laikus, hétköznapi emberek egyszerűen csak aszálynak mondanak, azt a szakemberek akár hat különböző típusba is sorolhatják:
- Meteorológiai aszály: Ez az, amit mindenki jól ismer, amikor egyszerűen kevés csapadék esik. Nem mindegy azonban, hogy mennyi ideig. Aszályról akkor beszélünk, ha a csapadék évi mennyisége két éven keresztül a normál érték maximumának 60 százaléka alatt marad.
- Mezőgazdasági aszály: Ilyenkor a kevés vagy egyenetlen eloszlású csapadék miatt a növények nem tudnak kellő vizet felvenni, jelentős kárt okozva ezzel a mezőgazdaságban. A nem megfelelő csapadékmennyiség miatt ma már globálisan a földterületek több mint 75 százalékát érinti talajromlás, ami az uniós Közös Kutatóközpont becslése szerint 2050-re akár 90 százalékra is nőhet.
- Légköri aszályról akkor beszélünk, amikor a levegő magas, 30 ºC feletti hőmérséklete és alacsony nedvességtartalma miatt a párolgás annyira fokozódik, hogy a növényzet nem képes a párologtatást megfelelő mértékben fokozni, annak ellenére sem, hogy elegendő víz van a talajban.
- A fiziológiai aszály főként kora tavasszal jellemző, amikor a talaj alacsony hőmérséklete miatt a növények gyökérzete nem képes kellő mennyiségű vizet felvenni.
- Hidrológiai aszály esetén a folyók, források, tavak, víztározók, talaj- és karsztvizek vízszintje, illetve vízhozama jelentős mértékben csökken.
- Gazdasági aszályról pedig akkor beszélünk, amikor a vízhiány akkora kárt okoz, ami már az adott térség gazdaságát, megélhetését veszélyezteti.
Az idei Budapesti Víz Világtalálkozó legfőbb témája is a globális vízválság megelőzése, illetve ahol ez már nem lehetséges, a hatásokhoz való alkalmazkodás elősegítése lesz. Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével október 15-17. között megvalósuló találkozó célja, hogy a vízválság megelőzését és a következményekhez való sikeres alkalmazkodást a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz következtében előálló helyzetek mindegyikére alkalmazza, és ezzel hozzájáruljon a globális vízpolitikai folyamatok alakításához.