22_03_29_erdmost_nincskep

Van okunk panaszra, de inkább dolgozunk

22_03_29_erdmost_nincskep

Van okunk panaszra, de inkább dolgozunk

A kormány ott nehezíti meg az ellenzéki vezetésű önkormányzatok életét, ahol csak tudja. Közben Érd mégis fejlődik. „Elsősorban dolgozunk és csak aztán panaszkodunk”– hangsúlyozza Csőzik László polgármester, aki lapunknak adott interjújában értékelte a múlt évet és felvázolta a 2022-es lehetőségeket

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

A parlament kormánypárti többsége megemelte a polgármeseterek fizetését, de Ön nem élt ezzel a lehetőséggel. Miért nem?

Nem lehet a városvezető fizetését emelni akkor, amikor kivéreztetik az önkormányzatunkat. Nem fogom az érdi adófizetők pénzét magamra költeni akkor, amikor minden fillérre vigyáznunk kell, hogy jusson az alapvető fejlesztésekre. Ráadásul az önkormányzati dolgozók bére elképesztően alacsony. A jövedelemolló házon belül annyira kinyílt volna, hogy az már morálisan is vállalhatatlan. Az én fizetésem költségtérítéssel, nyelvvizsga pótlékkal együtt fölment volna másfél millió forint fölé, miközben például a műszaki diplomás mérnök kollégáknak a havi bruttó illetménye nem éri el a 350 000 forintot. Ez vállalhatatlan.

Mit szóltak a képviselők ahhoz, hogy a tiszteletdíjuk emelését is befagyasztotta?

Pártoktól függetlenül egyetlen ember sem akadt, aki ne értett volna egyet velem, és ennek nagyon örültem. Vita és ellenszavazat nélkül szavaztuk meg az erre vonatkozó javaslahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgat.

A legutóbbi közgyűlésen említette, hogy 2022 elején rendezni akarja a városházi dolgozók fizetését.

Igen, sőt szeretnénk felzárkóztatni azokat a kollégákat, akikről az imént beszéltem. Ha nincs anyagi elismerés, akkor nem várható el az a fajta plusz munka, amit viszont egy ekkora város igényel.

Tavasszal csődhelyzet állt elő. Hogy jött ki ebből a város?

A Pénzügyminisztériumhoz fordultunk, Varga Mihály végül úgy döntött, hogy 85 millió forint rendkívüli támogatásban részesíti Érdet. Ez bizonyított, igazolt csődhelyzet volt, amit a magyar kormány is elismert, különben nem adott volna támogatást. Olyan rossz volt a helyzet, hogy támogatás nélkül nem tudtuk volna működtetni a várost, kifizetni a béreket, rezsiköltségeket. A második félévben is benyújtottunk egy ilyen kérelmet 540 millió forint értékben. Ebben szerepel az előző városvezetés két sara is. Sajnos ebből mindössze 126 milliót ítéltek meg nekünk, így idén a fennmaradó részekre új kérelmeket adunk majd be.

Mi ez a két ügy?

A Bács-féle 70 milliós visszafizetési kötelezettség teljesítése és a Műszer Auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgatika – kamatokkal együtt – közel 450 milliós kártalanítási igénye. Ez utóbbit korábban a fideszes kormányhivatal hagyta helyben, vagyis arra kötelezte a várost, hogy fizesse ki, csakhogy bíróságra ment vele a T. Mészáros András vezette önkormányzat. Az egész úgy keletkezett, hogy a fideszes városvezetés 2007-ben kötött egy településrendezési szerződést a céggel, amiből 2010 nyarán hirtelen kifarolt, és átminősítették a cég telkét, így az jelentősen veszített értékéből, mert oda nem lehetett többé ipart telepíteni. Ennek a felelőtlen, bosszúszomjas, átgondolatlan döntésnek a levét isszuk most, és nekem eszem ágában sincs az érdi adófizetők pénzét erre költeni.

Az ügy részleteiről ide kattintva tájékozódhat korábbi cikkünkből!

Mi van a kartell-üggyel? Ennek a 2019 előtti összefonódásnak a levét is az érdi adófizetők isszák meg?

A Bács Istvánhoz köthető ügyre csak 27 millió lejárt tartozást fizetett ki a kormány, többet nem. Kértük, hogy további lejárt tartozásban is segítsen, de nem adott pénzt. Úgy tűnik, a maradék 43 milliót az érdi adófizetők fogják viselni, noha teljesen vétlenek benne. Ezért az előző alpolgármester és városvezetés felel, amelyik ezt a kartellgyanús ügyet minimum eltűrte, bár az is lehet, hogy nyakig benne volt. Ezért az ügyért a Közbeszerzési Döntőbizottság 2 millióra bírságolta, a Pénzügyminisztérium pedig 70 millió forint visszafizetésére kötelezte az önkormányzatot.

Az ügy részleteiben ide kattintva mélyedhet el!

A Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) 23 polgármestere összefogott, mert közösek a problémák. Mit remélnek?

Egyelőre érdekegységben vagyunk, közösen kérjük a kormányt, ne csak kompenzálja, hanem konszolidálja is az önkormányzatokat, mert túl nagyok azok a terhek, amelyeket együttesen állított elő a kormány és a gazdaság. Mire gondolok? Egyrészt a minimálbér-emelés hatására (200-250 millió forint itt Érden), másrészt az energiaár-emelkedésre, amelyre kb. 300 milliót mernék mondani. Ezeket a számokat adtam le a MJVSZ részére, amelyik összesíti az egyes városok igényeit, és ezek alapján Szita Károly, Kaposvár polgármestere és Péterffy Attila, Pécs polgármestere január 4-én a fideszes és ellenzéki önkormányzatok képviseletében tárgyal a kormányfővel. A kérdés, hogy ugyanez lesz-e a gyakorlat idén is, mint 2021-ben volt. Nevezetesen, hogy a 25 ezernél alacsonyabb lélekszámú városok megkapják-e auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgatikusan a kiesett helyi iparűzési adó kompenzációját, e lélekszám felett pedig egyedi döntések születnek, vagy a kormány végre belátja, hogy nem lehet több millió embert büntetni azért, mert ellenzéki városvezetőt választott? Nem vagyok optimista.

Úgy számolom, hogy az iparűzési adó megfelezésével majd’ 1,5 milliárd forintot veszítünk, ehhez hozzá adódik 700 millió forint, amit korábban megkaptak T. Mészárosék 10 éven át. Ha a gépjárműadót sem adják vissza, az további 300 millió forint, összesen tehát 2,5 milliárdról beszélünk. Ne felejtsük el azt sem, hogy tavaly óta szolidaritási hozzájárulást is kell fizetnie Érdnek kb. 230 millió forint összegben, ami egyértelmű sarc, elvonás. És rendesen nőnek a költségeink, a minimálbér-emelés és az energiaár-emelkedés együttes hatása 350-450 millió forint körül alakul a jelenlegi becsléseink szerint. Egyelőre nem tudjuk, hogy erre fedezetet biztosít-e a kormány. Ez fog kiderülni a napokban.

A város milyen szinten, mennyit és mire tud lehívni uniós pénzeket?

Pest megye ugyan levált Budapestről, de ezzel nem lett több a forrás. Nem az lett a hatása, hogy hirtelen ránk zúdul egy csomó euró, hanem a kormány inkább úgy döntött, hogy kapjanak többet a gazdasági szereplők. Nevetségesen kis összegek vannak például városfejlesztési célokra, ebből nem váltjuk meg a világot. Itt még fogok küzdeni azért, hogy ez az összeg növekedjen. Ugyanennyit, 4,5 milliárdot kap Cegléd is, pedig nem megyei jogú város, és feleakkora mint Érd. De kibabráltak például Szegeddel is, pusztán azért, mert ellenzéki vezetése van.

Miért ilyen kevés ez az összeg?

Mert a magyar kormány így osztotta el az uniós keretet. Csak hogy értse, mennyit ér ez, egy példa: Diósdon az új iskola 10 milliárdból épül.

Érdnek kevés az ipara, pici a gazdasága, nincsenek komolyabb saját bevételei, mint Győrnek, Szegednek, Székesfehérvárnak stb., ezért mindenképpen lobbiznunk kell a kormánynál. Kulcskérdés az, hogy a Modern Városok Program égisze alatt milyen kiegészítő forrásokat tudunk még lehívni, és ha lesz folytatása, hogy fog kinézni.

Vannak erre nézve tervei?

Csak annyit panaszkodom, amennyi a problémáink megértéséhez szükséges, inkább még többet dolgozom. Egy sor projekt előkészítése indul most meg, hogy ha megnyílik egy forrás, ne álljunk ott üres kézzel.

Milyen projektek ezek?

Kezdjük a nagy útfejlesztésekkel. A Bajcsy-Riminyáki-Diósdi út tengely Érd ütőere. Borzasztó állapotban van, úgy néz ki, mint egy albán főút a 80-as években. Ha lesz forrás, a Bem tértől a Széchenyi térig minden négyzetméterét felújíthatjuk. Legyen végre Érdnek igazi, városhoz méltó szép főútja.

A második az Érd történelmi főutcái projekt, amit azért találtam ki, hogy a Fő utcát, az Alsó és Felső utcát, valamint e kettőt összekötő kis utcákat egy projekt keretében tudjuk ugyanígy felújítani. Ezek a fő utcák kellően szélesek, alkalmasak arra, hogy faltól falig megújulva promenád, fasor és kerékpárút is létesüljön rajtuk. Képzeljék el azt az olvasók, hogy a Földrajzi Múzeumtól a Termál Hotelig tartó sétautat díszkandeláberek és fasorok alatt teszik meg. A termálfürdő és a Papi Földek II. üteme is ide tartozik.

De hogy ezekre pénzt lehessen kérni, ahhoz meg kell terveztetni.

Azért kellett ezeket időben elkezdeni, mert a terveztetésük is több évbe telik. Először a tanulmánytervek, utána az engedélyes tervek, végül a részletes kiviteli tervek készülnek. Csak a tervek több tízmillióba kerülnek, de ezek nélkül nem tudunk tovább lépni.

Az EU-s lehetőségek szűkösek, de egy kormányváltás esetén ezek szerint lenne lehetőség komoly infrastrukturális változtatásokra?

Ha ez bekövetkezik, akár 20 milliárd is lehetne ez a mostani 4,5 milliárd, és ez csak az uniós forrás, az egyedi kormánytámogatásokról még nem is beszéltem. Ráadásul ott van az azonnali kompenzáció, ami kutya kötelessége lesz az új kormánynak. Ami azért jár, mert az elmúlt 2 évben több milliárddal megrövidítették Érdet.

Mi az első és legfontosabb feladat Érden?

Az első az alap infrastruktúra kiépítése, amennyire gyorsan csak lehet. Mindenhol aszfaltozni, járdákat építeni azokon a helyeken, ahol számottevő a gyalogosforgalom. Hasonlóan fontos a csapadékvíz-elvezetés korszerű kiépítése pl. tározókkal.

A másik nagy blokk: hogy megépüljenek azok a hiányzó intézmények, amelyektől egyáltalán város vagyunk. Kiépüljön a köznevelési rendszer teljes egészében: óvodák, bölcsődék, általános iskolák. Végül pedig legyen Érdnek olyan kulturális központja koncert-, színház-, és kiállítóteremmel, amely méltó a megyei jogú városi ranghoz. Minden más csak ez után következik.

Minden nehézség ellenére 2021-ben elindították az újabb aszfaltozási programot. Miből telik erre?

Bár szakmám szerint ügyvéd vagyok, lekötnek műszaki ügyek, beleástam magam az útépítés rejtelmeibe is. Döntenünk kellett, mit kezdjünk a tartós forráshiánnyal. Vagy tankönyv szerint megyünk, terveztetjük az utakat, közműcsere, úttest alatt csapadékvíz-elvezetés, kiépített szegély, egyoldali járda. Ennek az ára egy átlag, fél kilométeres utca esetében tervezéssel, mindennel együtt pontosan annyi, amennyi szabadon felhasználható forrásunk rendszerint van egy évben, vagyis 3-400 millió forint. Ez az út tehát járhatatlan, mert ha ezt követnénk, évente egyetlen utcát tudnánk csak leaszfaltozni.

Más megoldást kellett tehát keresni, ami lehetővé teszi, hogy ebből a pénzből sok utcát tudjunk burkolni úgy, hogy az tartós is legyen. Ezért döntöttünk a jelenlegi módszer mellett, a talaj teherbíró képességétől függően útkoronacsere, aztán jó 10 cm-es alapot képezve 5 méter szélességben alakítjuk ki az útalapot, melyre legalább 5 cm vastag kopóréteg kerül 4 méter szélesen, a két szélén 0,5-0,5 méteres padkával. Nem szegély, hanem padka. A szegélyről azért kellett lemondanunk, mert bár esztétikus, de majd’ 70%-kal felhúzza a költségeket.

Hány utca aszfaltozása valósulhatott meg így?

Az első blokkban 24 utcát, a most elindított másodikban is kb. ennyit tudunk leaszfaltozni. Jelenleg két ágon is folyik a munka. Egyik az önkormányzat saját finanszírozásából valósul meg, a másik esetében az EU-s vasútfejlesztés során igénybe vett utak helyreállítási költségeiből. Nagyjából két tucat utca újulhat meg tavaszra. Vagyis bő két év alatt, amióta mi vezetjük a várost, 50 utcát újítottunk így fel. Lehet persze fanyalogni, de az sokkal fontosabb cél, hogy a rengeteg poros utcát, amely borzalmasan káros az egészségre, és járhatatlan, 19. század végi állapotokat idéz, felszámoljuk. Rendszeresen követem az érdi facebookos oldalakat és a visszajelzésekből egyre inkább azt láhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg, hogy az emberek többsége megértette és elfogadta, hogy kevés pénzünk van, de ebből a kevésből ez a leghatékonyabb módja a fejlesztésnek. Ha nem veszik el ismét a pénzünket, leállás nélkül folytatjuk a burkolási programot.

Az aszfaltozás mellett milyen közlekedéssel kapcsolatos projektek megvalósulására számíthatunk 2022-ben?

Idén és jövőre több nagy közlekedési csomópont és út is megújul. Ilyen a Törökbálinti, a Budai út, és ilyenek azok a csomópontok, amelyek rendbetételére már évtizedek óta várnak az érdiek. Például a Sóskúti-Fűtő-Szovátai utca kereszteződése, ahol lámpás csomópont jön létre, a Vadlúd-Zámori csomópont, és remélhetőleg ilyen lesz a Felső utca és a Katalin utca kereszteződése is.

2021-ben a szemétszállítás és a zöldjárat okozta a legtöbb anomáliát. Ezen a téren mit sikerült elérni?

Többet, mint reméltük volna. Másfél milliárd forint tartozása gyülemlett az ÉTH Kft.-nek 2020-ra. Alapítása óta évről évre 100 milliós veszteséget produkált a cég, amit tagi kölcsönökkel kellett finanszíroznia az érdi önkormányzatnak az adófizetők zsebéből. Nem volt saját lerakóállomásunk, így kevesebb pénzt kaptunk, továbbá a környező települések városgazda cégeivel megkötött szerződések is előnytelenek voltak Érd számára. Ezeket újrakötöttük. A konkurencia is állandóan bombázott bennünket, hogy átvennék a szolgáltatást, mi viszont kezdettől abban gondolkodtunk, hogy saját érdi cég lássa el a szemétszállítást, ne kelljen bevonni külső finanszírozót.

Május-júliusban kimaradtak járatok egy időben, mert Pusztazámor helyett az olcsóbb gyáli lerakóba vitték a szemetet. Viszont pont akkor zajlott az M0-ás felújítása, Gyálon ráadásul sokat kellett várakozni a kocsiknak. Az anomáliákon mára sikeresen úrrá lettünk. Nem akarom elkiabálni, de komoly esély van rá, hogy ez az év már nyereséges lesz vagy a veszteség nem lesz tetemes.

És mi a helyzet a zöldhulladékkal? Elviszik a fenyőgallyakat is?

A zöldhulladék szállításban is új rendet vágtunk. Ez azt jelenti, hogy minden zöldhulladékot (beleértve a fenyőhulladékot, tűlevelet) elszállítunk, és évi harminc zsákot ingyen adunk a lakosságnak. Azt követően pedig a 440 forint nem a zsák, hanem a szolgáltatás ára. Az NHKV finanszírozásból ugyanis másképp nem jön ki. Az is nagy előrelépés, hogy már havonta szállítjuk a zöldhulladékot, szemben a korábbi évi kettővel. Január közepén indul a karácsonyfa-járat, amikor elvisszük a fenyőfákat. Arra bíztahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg a lakosságot, hogy az őszről megmaradt zöldhulladékot is akkorra tartalékolják, a fenyőfával együtt tegyék ki az ÉTH-s zsákokban. Szóval igen, a cég átalakítása – ha áldozatok árán is – de sikerült.

Több polgármester elutasítja fizetése emelését
Akár a retorziót is vállalja több polgármester, de nem szavaztatja meg fizetésének több százezres megemelését januártól, mert a parlament pénzt nem adott hozzá. Érden az alpolgármesterek és a képviselők bérét is befagyasztják. A TÖOSZ fideszes elnöke biztos abban, hogy a februári bérszámfejtés idejére a kormány odaadja az országosan nagyjából négymilliárdot.
A közelmúltban szavazott arról az Országgyűlés, hogy nagyjából 30 százalékkal kötelezően megemelkedik a települési polgármesterek fizetése. A budapesti főpolgármester javadalmazása 1,3-ról másfélmillióra, a kerületekben 1-ről 1,3 millióra emelkedik. A kormánypárti többség azonban fedezetet „elfelejtett” mögéje tenni. Sok kistelepülésen vakarják a fejüket az elöljárók, miből gazdálkodják ki a látszólag nem grandiózus összeget. Az 500 fősnél kisebb falvakban csaknem 300 ezerről 520 ezerre nő a fizetés, az 5 és 10 ezer közti lakosságú kisvárosokban nem egészen 600 ezerről 845 ezerre, a 30 ezres nagyvárosokban 1,105 millió lenne a javadalmazás.
Ennél is többet kapna a megyei jogú város Szombathelyet vezető Nemény András, akinek illetménye a jelenlegi 997 ezer 200 forint helyett 1,3 milliót lenne. A polgármester elutasítja a fedezet nélküli emelést. Ha a kormányhivatal a törvényre hivatkozva mégis kikényszeríti a magasabb bért, akkor a különbözetet jótékonysági célra fogja fordítani. Hasonlóan döntött Érd vezetője. A helyben.hu-nak küldött nyilatkozatában Csőzik László kifogásolja, hogy a helyi adófizetőkre terhelné a Fidesz az évi több millió forintos pluszkiadást, ami nemcsak politikailag, morálisan is elfogadhatatlan számára. Emlékeztet arra, hogy az önkormányzatok – különösen az ellenzéki vezetésűek – rendkívül nehéz anyagi helyzetben vannak a koronavírus-járvány, a nyomában járó gazdasági válság és a kormányzati forráselvonások miatt. A központi elvonások Érdet az elmúlt két évben közel 3 milliárd forint értékben sújtották.
Csőzik kifejti, hogy bár a törvényben 30 százalékos fizetésemelést határoztak meg, de ez valójában 50 százalék körüli, mert a költségtérítés és a nyelvvizsgapótlék a bér egy bizonyos százalékában van meghatározva, tehát ezek is emelkednének. Nem beszélve az alpolgármesteri fizetés növekedéséről, amely szintén százalékos arányban a polgármesteréhez mérten változna.
Ezért úgy döntött a polgármester, hogy Érden a fizetésemelésre vonatkozó törvényi előírást nem hajtják végre. Miután nem vitte be a törvényt a helyi szabályozásba átültető határozattervezetet az idei utolsó, december 16-i közgyűlés elé, januártól a hivatal sem az ő, sem az alpolgármesterek esetében nem fogja bérszámfejteni az emelt összeget. Csőzik is vállalja, hogy a kormányhivatal elmarasztalja őket a törvénysértés miatt. Mi több, azt javasolta a közgyűlésnek, hogy amíg ilyen rossz anyagi helyzetben van a város, a képviselői tiszteletdíjakat is fagyasszák be, amit a képviselők – a kormánypártiak is – egyhangúan megszavaztak. Ez a felülről elrendelt fizetésemelés azért sem elfogadható, mert közben az önkormányzati dolgozók jelentős része igen keveset keres, tovább nyílna az olló az elöljárók és az ő bérük között. Érden van több olyan mérnök végzettségű, hatalmas beruházások előkészítésével foglalkozó szakember, akinek a fizetése a bruttó 350 ezret sem éri el. (forrás: helyben.hu)

helyben.hu

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email