Sokatmondó az Érdi VSE őszi idénye kapcsán, hogy a lejátszott húsz bajnoki és egy Magyar Kupa-mérkőzésen húsz különböző összeállításban kezdett a csapat.

Volt egyszer, amikor ugyanúgy kezdtünk? – vágott vissza felvetésünkre Limperger Zsolt, az Érdi VSE vezetőedzője, merthogy csak a Gárdony elleni kettő nullra nyerő együttes kezdett a Mosonmagyaróvár elleni négy nullás vereség alkalmával is. Emellett nem volt kétszer ugyanaz a kezdő tizenegy. – Én azt hittem, ez egyszer sem fordult elő. Nyáron az volt az elsőszámú célunk, hogy találjunk egy minőségi befejezőcsatárt, akiért mindent megtettünk, végül nem sikerült igazolni, így igazi center nélkül vágtunk neki az őszi idénynek. Ezért próbáltam úgy variálni a csapatot, hogy legyenek támadóink, de ez nem mindig sikerült, mert sok gonddal küszködtünk. Kollega Krisztián szinte egy meccset játszott, utána hármat kihagyott… Szabó Ricsi inkább szélsőtámadó, mint befejező. Próbáltuk a keretnek megfelelően variálni, volt, hogy két csatárral játszottunk, de a végén már csak az volt a pályán, aki bevethető volt. A center hiánya mellett jött a többi gond, rengeteg sérültünk, betegünk volt. Biztosan másoknál is vannak nehézségek, de ilyen mélységű, mint ami nálunk volt, az nem hiszem, hogy bármelyik osztályban is előfordult volna valaha is.

Mennyire tudható be a sorozatos sérüléseknek az, hogy végül hét győzelemmel, négy döntetlennel és kilenc vereséggel, 25 ponttal a tizenkettedik helyen telel az Érdi VSE az NB III Nyugati csoportjában?

Jól kezdtünk, az első hat-nyolc fordulóban még ott volt a csapat, ahol várni lehetett. Ahogy a szezon előtt is és most is mondtam, két-három sérültet, hiányzót még elbír a jelenlegi keret egy-egy mérkőzésen, de öt-hat-hetet már nem. Utóbbiak nélkül viszont most az a realitás, ahol állunk. Ha normálisan fel tudunk állni, akkor az első négy-öt közé sorolnám magunkat.

Öröm az ürömben, hogy több fiatal is megkapta a lehetőséget.

Ha valami pozitívumot ki lehet hozni ebből a keserves őszből, akkor az valóban ez. Jóval több lehetőséget kaptak azok az ifikorú játékosok, akik teljes keret esetén – lássuk be – kevesebbet játszottak volna. Bízom benne, hogy meg lesz a hozama annak, hogy ilyen áldozatokat hozott a csapat.

Az egyik legemlékezetesebb dolog volt ősszel, amikor félidőben háromgólos hátrányban voltunk hazai pályán az Andráshida ellen, úgy, hogy megsérült a kapusunk és a második félidőben egy sérült mezőnyjátékos, Bozsoki Imre védett, végül fordítottunk és öt négyre nyerni tudtunk. Természetesen vannak olyan negatív emlékeink is, amiket szívesen elfelejtenénk, mint a Mosonmagyaróvár vagy a BVSC elleni hazai vereségek.

Limperger Zsolt (fotó: Balogh István)

Hol lehetett volna több pontot szerezni? 

 Amit megnyertünk, azokon a mérkőzéseken jobbak voltunk, mint az ellenfél. Azok a pluszok hiányoznak, amik nagyon kiegyenlítettek voltak, nem a Mosonmagyaróvárra vagy a BVSC-re gondolok, hanem a Kaposvárra vagy a Komáromra, amikor nüánszokon múlt a győzelem. Ősszel ezekből a helyzetekből szinte mindig rosszul jöttünk ki, amikor vezettünk, akkor is képesek voltunk gólokat összehozni az ellenfélnek, szóval ebben mindenképp fejlődnünk kell. Lehet látni, hogy a mezőny milyen szoros. Ha csak a két említett meccsen négy ponttal többet szerzünk, a nyolcadik helyen állunk.

Milyen változások várhatóak télen a játékoskeretben?

Sajnos úgy tűnik, hogy Varga Tamás iskolai és munkahelyi elfoglaltságok miatt úgy döntött szünetelteti vagy abbahagyja a labdarúgást, de az biztos, hogy rá tavasszal nem számíthatunk. Hasonló a helyzet Kalmár Domonkossal, aki második bajnokinkon egy szerencsétlen szituációban szenvedett súlyos sérülést és ő is úgy döntött, hogy ideiglenesen biztosan, de lehet, hogy végleg felfüggeszti pályafutását. Szóval mindenképpen szeretnénk igazolni, amin rajta is vagyunk, de tudni kell, hogy szűkös a piac és nehéz minőséget találni ár-érték arányban. Az biztos, hogy mindent elkövetünk, hogy erősödjön a keret. Béres Ferencnek köszönjük, hogy az utolsó mérkőzésekre besegített nekünk. Jovánczai Zoltánnal kapcsolatban egyelőre nem tudjuk, mit hoz a jövő. Azt gondolom, amikor játszott, akkor hasznára volt a csapatnak. Sajnos volt egy buta kiállítása Veszprémben, amelyért két meccsre eltiltották.

Február 13-án, a Puskás Akadémia FC II elleni hazai mérkőzéssel már kezdődik is a tavaszi idény. Hogy néz ki a téli felkészülés?

Január 10-én kezdünk, addig adtam a fiúknak szabadságot, hogy pihenjék ki magukat és regenerálódjanak. Bízom benne, hogy minél több sérültünk is visszatérhet, bár tudjuk, hogy többekre biztosan nem számíthatunk. Természetesen erre az időszakra is ki van adva a megfelelő edzésmunka, de van olyan hét is, ami tényleges pihenéssel telhet.

Az Érdi VSE tervezett felkészülési mérkőzései
01.16., vasárnap: Érdi VSE – Gerjeni SK (NB III)
01.22., szombat: Érdi VSE – Monor (NB III)
01.29., szombat: Balassagyarmati VSE (NB III) – Érdi VSE
02.06., vasárnap: Érdi VSE – Paksi FC II (NB III)